Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 273-297. szám)

1921-12-16 / 285. szám

\ JMyírvidsk i9it, deceálöe* 16 i wmaMMtmmmmmmiiimm. mwMi& wur&wmsí, Az ifjúságról. »Büszkék lehetnek arra, hogy bármely más korszak ifjúságánál sokkal többet tet­tek már eddig Is a hazáért.* Magyarország kormányzója mondotta e szavakat az; előtte tisztelgő ifjúságnak! december 5-én este. Mit is tett hát ez az ifjúság! Vegyünk egy pár kis képet az események ama hosz­szu-hosszu láncplatából, mik csak rövid 1 4—5 esztendőn belül történtek, épen ez ifjúsággal kapcsolatosan. Látjuk azt az ifjú, alig pelyhedző áli­lu VII—VlII-ad gimnazistát, amint meg­kapja behívóját, lángoló lelkesedéssel fog fegyvert, ott van á Kárpátokbari, a Do­berdón, küzd ősi hírnevéhez méltón. — Látjuk az októberi forradalom rendcsi­nálói között, látjuk a nemzeti hadsereg megalakulása előtt, mint majdnem egye­düli renfentartót, látjuk a nyugati vege­ken mindaddig, mig csak formális kény­szernek engedve haza nem jön — és ott látjuk mindenütt, ahol a Haza komoly munkát várt tőlük. És azt inindig becsülettel el is végezte, ha nem is büszke erre, de tudatában van annak, hogy teljesítette kötelességét a Haza. az állam és a társadalom iránt min­denkor és mindenütt, ahol aat ezek kí­vánták. Ma is ezt teszi és pedig kettős irányban. Mig egyfelől dacolva nélkülör Zésekkel. nyomorral küzd, dolgozik, tanul a magyar kultura érdekében; másfelől ne­héz munkája mellett mindenkor erős tá­masza a rend, a nyugalom fentartóinak. Nem tudják azt akik nem látják köz­vetlenül, hogy micsoda munkát végez az az egyetemi hallgató ,az a főiskolás, hogy az egyetemen maradhasson, hogy tanul­hasson. hogy majd tényezője legyen kul­túránknak. Meggondolja-e a magyar társadalom! hogy jövője, önönmaga bázisáról van szó, ha erről az ifjúságról beszélünk?? Gondol-e arra, hogy ezért az ifjúságért tennie kell valamit és hogy ez bizonyos fo­kig kötelessége is?? Nem kutatjuk nem a mi dolgunk! Céljaink, eszméink vannak, mindig szem előtt tartjuk s ezek nagyok, szen­tek; minden igaz magyar érzi, tudja mik azok. S ha eljött ideje s szólítanak, tet­tel is ott vagyunk. Ma n^ég csak egyetlen fegyverünk, kincsünk a kulturánk, azt élezzük, gyarapítjuk, ha nehéz munkával ís, de tesszük, mert hasznára van ma­gunknak. Hazánknak. OrsoVszky Ferenc. A Nyíregyházi Jótékony Nőegylet teaesté!ye. Nyíregyháza, december 15. A Nyirvi­dék tudósítójától. • A régi kedves nőegyleti teaestélyek féli­elevenitését már évek óta nehezen vár luk. Hiszen ezekhez a , mindig pompásan sike­rült táncmulatságokhoz mindnyájunknak annyi szép emléke fűződik. Bizonyára álta­lános örömet kelt, hogy a Nőegylet január 5-én most ismét teaestélyt rendez. A vi­galmi bizottság dr. Korányi Endréné el­nöklésével hétfőn tartolt értekezletén fog­lalkozott az estély előkészítésével. A jó­tékonycélu táncmulatság a Korona-szálló nagytermében lesz megtartva, este 9 órai kezdettel. A közönséget felkérik, hogy egy­szerű öltözékben jelenjék meg. Buffet-ről a Nőegylet gondoskodik. Imre Sándor és Pékár Gyula államtitkárok Nyíregyházán. Bessenyei tellépésének 150 éves évfordulója. — A Petőfi-centennárium. — Lőiinczy György Nyíregyházán. — Pauer ! Géza a nyíregyházi Benczúr szoborról. — Balázs Árpád, Góthék, Rózsahegyi meghívása. —*A Besse­nyei Kör küldöttei a fővárosban. Nyíregyháza; december 15. A Nyirvi­dék tudósitójától. A Bessenyei Kör elé a most megindult évad a nemzeti irodalom kultusza s a mű­vészettel való nevelés terén jelentős fel­adatokat állit. Most lesz százötvenes évfor­dulója annák, hogy 'Szabolcsvármegye nagy magyar agitátor irófia a nyilvános­ság elé lépett s megindította a csakha­mar csodálatos magasságba lendülő ma­gyar irodalom ujjáfejlődését. Ezzel! az energikus tettreindulással a tizenkilence­dik s zázad modern* állam életet teremtő nagy évtizedei s azokon át a modern ma­gyar élet haladni akarása és tudása okoza­ti összefüggésben van. Az évforduló 1922. esztendő elmélkedésre, magunkba mélye­désre intő olyan dálum, amelynek, mij­ként 1859-ben a Kazinczy évfordulónak a leli fórt magyarság szemében demontra­tiv jelentősége van. A Bessenyei Kör jój tudja, mi vár e kérdésben rá s 'máris (meg­tette az országos ünnep előkészítésére a szükséges lépéseket. Az irodalmi ünnepek nem csillogó szavak nem játékos pompát űző munkátlanságok, hanem a szellemi erőkbe vetett hilünk, munkakedvünk, ön­bizalmunk hatalmas edzői. Ez lesz a nagy, Bessenyei évforduló is, amely Csonkama­gyarország egyik végvárában, Nyíregyhá­zán át fog harsogni messze, a "demarká­ciós vonalakon túlra. A Bessenyi Körre ugyanebben az évad ban vár a Petőfi-évforduló méltó megün­neplése is. A Kör irodalmi szakosztályá­nak vezetősége ugy határozott, hogy í> két nagy évforduló közül az egyiket, a Bes­senyei-ünnepet májusban, a másikat, a Petőfi-centennáriumot ősszel ünnepli meg. Ezeknek az irodalmi eseményeknek méltó rendezése érdekében, valamint a Kör most meginduló munkaévadjának egyéb teendői igy a Benczúr szobor s a hangversenyek érdekében a Kör titkára Kardos István és az irodalmi szakosztály jegyzője Téger Béla a fővárosba utaztak, ahol irodalmi és művészeti körökkel ke­restek összeköttetést. A Bessenyei Kör ^er­veit mindenütt elismeréssel s a támoga­tás készségével fogadták az illetékes té­nyezők. A küldöttek a kövétkezőket mon­dották a Nyirvidék számára. Szombaton utaztunk fel Budapestre ahol mindenek előtt Paur Gézát,, a Kép­zőművészeti Társulat Nyíregyházán is meleg szimpátiával ismert titkárát keres­tük fel, aki a Nyíregyházán rendezett pen­czur tarlat lelkes rendezője volt s az itt felállítandó Benczúr szobor ügyének fá­radhatatlan apostola ima is. M ost is a Benczúr-szoborról beszél forró lelkesedéssel. Zala György mester­nek epreskerti műtermében immár gipsz­beöntésre készen áll a nagy szobrásznak talán legzseniálisabb rémeke, a Benczur szobor. Most masszába van burkolva a szobor, öntésre készül a mű. Az öntés a nagy hidegben szünetel. Amint az agyag­ba álmodott formák készen álltak, amint híre meni a fővárosban, hogy elkészült a Benczúr-szobor, megindult a vándorlás a mester epreskerli műterme felé. Újság­írók, írók, művészek, fotográfusok egyházi világi notabilitások egymásnak adták a ' hírt. előkészült a legszebb magyar szo- • bor: Benczúr "szobra. A napokban Várady Antal püspök és Foerster Gyula nézték meg a szobrot és könnyes meghatottsággal ölelték át a hal­hatatlan mestert. Zala mesternek a főváros vezetőségével csaknem meggyült a baja. Amint meglátták a szobrot, kijelentették, hogy ezt a gyönyörű szobrot! Budapesten kell felállítani, a főváros megveszi a szob­rot. Zala mester a leghevesebb kapacitá­lásra sem engedett, ő ezt a szobrot Ben­czúr szülővárosának Nyíregyházának szánta. Nem engedett a fényképiróknak sem. Majd ha gipszben lesz, akkor leve­hetik. Az első fényképák is Szabolcsba ér­keznek a messze földön híres Szoborról. Paur Géza elismeréssel emlékezett meg Szabolcsvármegyéről és Nyíregyháza városáról, a szoborra felajánlott száz­százezer korona támogatásért. A mai árak mellett azonban sokkal többre van szük­ség még akkor is, ha a szobrot egyelőre csak gipszbe öntik s a bronzba öntést ké­sőbbre halasztják. A. Képzőművészeti Társulatnak az a terve, hogy az egész vármegyére kiterjedő" hatalmas agiláció­val hivja fel Szabolcs figyelmét a Ben­czúr szoborra s a nemzeli érzésünk, ma­gyar büszkességünk sugalta áldozatkészr ségre. A szoboralap javára minden tekin­tetben páíatlan műsoros estéket rendez a Képzőművészeti Társulat a Bessenyei Körrel karöltve. Január hóban Balázs Árpiid, a magyar dal vará­zsos erejű művésze jön le Nyíregyházára. Ezt a nagyszabású dalestet a következő hónapban az Ope­raház legkiválóbb művészeinek nyíregy­házi Benczúr-hangversenye követi. A harmadik Benczur-est kis színpad lesz amelyen a Góth-pár s a "Nemzeli Szín­ház nagyszerű Rózsahegyi-je jön le töb­bekkel a Nyirség székvárosába. A rend­kívüli jelentőségű Benczúr estéken Herceg Ferenc és Gárdonyi Géza közreniüködését is. tervbe vette a Képzőművészeti Társulat, A Bessenyei Kör küldöttei vasárnap, délelőtt a Petőfi Társaság elnökét, Pékár Gyula államtitkárt keresték fel. A Társa­ságnak éppen irodalmi ülése volt, ame­lyen a Bessenyei Kör régi lelkes barátja Szávay Gyula titkár fogadta a szabolcsia­kat és bemutatta Pékár Gyulának, aki meleg érdeklődéssel és elismeréssel fo­gadta ugy a Bessenyei emlékünnep, mint a Petőfi ünnep tervét és kijelentette, hogy maga is lejön Nyíregyházára, a Petőfi ün­nep rendezését pedig maga a Petőfi Tár­saság vállalja, mely erre az alkalomra leg­kiválóbb tagjaival száll ki Nyíregyházán. A Petőfi Társaság ülésén Szávay Gyula titkári jelentésében megemlékezett a Sza­bolcsból jöttékről, kiemelte a Bessenyei Kör Petőfi ünnepét s elismeréssel álla­pította meg, hogy Nyíregyháza az első a vidéki városok között a Petőfi-centenná­riumra való gondolásban. Az ülésnek egyébként a tiszántúliakat érdeklő másik mozzanata is volt. Ez alkalommal mutatták be a Petőfi Társaságban Baja Mihály deb­receni ref. lelkésznek, a kiváló poétának költeményeit, amelyeknek nemes szépsé­ge mély hatást tett az előkelő hallgató­•ságra. Az ünnepelt poétát a Bessenyei Kör nevében Kardos István titkár is melegen üdvözölte. A Kör küldöttei a Petőfi Társaság tagjai közül Császár Elemért, a neves iro­dalom történettudós egyetemi tanárt kér­ték fel a Bessenyei ünnepen való rész­vételre és ott Bessenyei irodalmi értékelé­sére. Császár elemér készséggel vállalko­zott e feladatra. Megjelentek a Kör küldöttei dr. 'Gyu­lai Ágost tanáj'képzőintézeli-igazgató, ki­váló könyvészeti irón ál is, aki a Besse­nyei, Petőfi és Rákosi Jenő ünnepek

Next

/
Oldalképek
Tartalom