Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 273-297. szám)

1921-12-13 / 282. szám

1921. december.II . J^YIEYiSÉS, Művészi képkiállítás a városháza nagytermében Nyíregyháza december 12- Saját tu­dósítónktól. A városháza nagytermében tegnap délelőtt nyílt meg a művészi képkiállítás ünnepélyes keretek között, díszes 'közön­ség jelenlétében. A kiállított képek szép­sége, Ízléses elrendezése és olcsósága min­denkit meglepeti. Elmondhatjuk, hogy a legjobb pénzbefektetés a kép­vúsítrlás, meri a képek jelenleg ára messze elmarad a péaiz érié­kének süllyedésével' kapcsolalos drágaság mögött. Amíg a békebeli gazdasági viszonyok kö­zött 200 koronánál kezdődött egy vala­mirevaló képnek az ára, ami hacsak százszoros pénzértékcsökkenési veszünk alapul, akkor is 20000 koronának fellel meg addig ma elsőrangú művésztől már 3000 koronáért is olyan szép képet vásárolha­tunk, amely a legelőkelőbb szalonnak is diszére váiliatik. , A képkiállítás jövedelme a dr. Jármy Béláné őméltósága vezetése alatt álló ci­pőakció javára fog fordíttatni s igy aki képet vásárol, az saját művészi ízlésének és művészetszeretetének kielégítésén felül a jótékonyságnak is szolgálatába áll anél­kül, hogy a "kép árán kívül más* kiadása lenne. * Mindenkinek, aki rajong a szépért és lelkesedik a művészetért, figyelmébe ajánl juk ezt a képkiállitást, mert « magyar képzőművészet repre zentánsataak ilyen előkelő és nagyszámú képviselete még uein igen volt Nyíregyházán. Értsük meg jól, hogy a magyar mű­vészetet pártolni kötelessége minden ma­gyar embernek, de különösen annak, akit azzal a szerencsés helyzettel áldott meg a sors, hogy anyagilag biztos . bázisokon nyugodva, úgyszólván meg sem érzi, ha néhány ezer koronát kiad s viszont ennek ellenében egy abszolnl művészi becsű ké­pet kap örök tulajdonul. Valamikoi'a lateiner középosztály volt az. amelyre a felső tízezren kívül a ma­gyar képzőművészet támaszkodott. Ma ez a társadalmi osztály lerongyolódva várja a bizonytalan jövőt. Most azokon van a sor, akik a va gyoni ÉS kereseti eltolódások kö­vetkeztében jobb módba kerültek hogy megmutassák: nemcsak meg keresni tudják a pénzt, hanem azt egy kulíurembír helyesen ér­zékelő ösztönével fel tudják használni. Jöjjön eV a képkiállitásra, néz-ze meg mit tudnak produkálni a magyar képző­művészet jelesei s ne sokat töprengjen hanem nyissa ki a bugyellárisát s vegyen magának karácsonyi ajándékul egy szép képet Higyje el, nem_fogja megbánni, meri az az élvezet, amit egy szép kép­nek tulajdonbirási érzete és mindennapi szemlélete okoz, nem hasonlítható össze a pénznek egyszerű minden különösebb cél nélküli, birási érzelével, 3 régi színházi világa a diákheiy. A kar­zaton háztartási alkalmazottak ülnek, a kik az étiket szabályait szigorúan be­tartva, rendszerint gardéval, ideáljuk ki­séreLében mennek színházba. Katona alig­alig van, meri kimaradni csak őrmester­nek szabad Az egyik primadonna imádó fiatalember a művésznőhöz irt verseit a jegyszedőnőnek szokta esténkint elsza-' válni. Nagy is a tekintélye, a jegyszedőnő afféle költőfajtáju embernek hivja. Feltűnt egy fiatalember, aki az egész előadást gukkeren nézte — szabadságolt tengerész katona. Ezzel hódítja a "karzat hölgyeit. Minden nőt magamellé invitál a gukker megtette hatását iW M. Luca nap. T3LTJRJSJSL Halálozás. Szabó Károly m kir pénzügyi főtanácsos meghalt. Tegnap este 11 órakor hirtelen rosszullét után feleség© karjai között lehelte ki leikéi. Szimpatikus jó ember volt, gyöngéd, szolgálatkész, tü­relmes és lisztakezü. Felesége és kislánya siratja. Élete és halála a becsületes tiszt­viselő tipikus élete és halála volt. Teljesen a köz szolgájának tekintette magát s mun káját. kényelmét, egészségét, egész életéi a kötelesség teljesítésének áldozta. Teme­tése holnap, kedden délután fél '3 órakor lesz Víz-utca 17 számú lakásából. A színházi közönségről. A nyíregyházi színház hulladoző vako­latja, nyikorgó széksorai, foszladozó papir kárpitjai mind-mind egy beszédes emlé­ke a mult színházi estéinek. Mikor még a mindennapi megélhetés gondja nem őröl­te meg idegeinket — mikor még elsőrendű életszükségletünkhöz tartozott kultur étvágyunk kielégítésénél a színház. vBoldog idők, mikor még a premiéreket megelőző lázas előkészülete! várta a kö­zönség az estét, hogy a színházba mehes­sen. Változtak az idők a viszonyok 4s vele a színházi közönség is Tekintsünk vissza egy kissé a múltba kik járlak akkor és kik járnak ma aiszin­házba. A háború előtti színházi közönség a szellemi élet elitjeiből — a művelt.kö­zéposztályból került, ki. Az orvos, ügyvéd, hivatalnok, kereskedő a hét 1—2 estéjén a családjával elment a színházba, ugy, hogy az akkori színházi esték valóságos ta­lálka helye volt a nyiregyházi intelligen­ciának. Aztán jött a háború a családfők el­mentek, az itthonmaradottaknak nem volt kedvük színházba járni, ugy, hogy a há­ború első éveiben az előadások üres ház előtt folytak és a szezonok örökös deficittel záródtak. A háború utolsó évei­ben uj elemek kerültek felszínre, a szel­lemi arisztokrácia helyét a semmiből fel­cseperedett pénz emberek foglalták el. Ezeknek a színház nem szórakozást, ha­nem inkább demonstrációt jelentett, néz­zétek, ime már páholyban ülünk. Ez az uj színházi közönség szándékosan elkésve érkezett, mert ez ő szerint igy elegáns. A páholy ajtót hangosan csapta be maga után, hogy minden szem feléjük forduljon hogy mindenki őket nézze. Aztán jött a forradalom, a kommün, ami a kultura legszentebb helyét a fnu­zsák templomát is aljas zengerájjá sülyesz­t*tte le. Offenbach előadásán figyelhettük meg anno 1921-ben. hogy néz ki a nyíregyházi egyházi színházi közönség. Az előadást már régien megkezdették a pénztárosné már zárlatot csinál, de a minden jegy eikell tábla csak ott szerénykedik a sa­rokban porosan, piszkosan. A földszintéi? meglehetősen sok az üres szűk. a páholyok majd mind tele vannak" analizálni kez­dem a közönséget A földszinten egyszeri) — viselkedni nem tudó polgáremberek vannak. A gyönyörüszép andalító lágy muzsika észrevehetően untatja őket. A harmadik sorban ül egy kövér ur, aki bambán bámul bele a levegőbe, nem is néz a színpadra, csak akkor lesz figyel­mes, mikor a közkedvelt Halmai jön a színpadra és a tetszésnyilvánítás halk moraja fut végig a nézőtéren. Az első sorban két csinos piros bluzos lányka ül, egy öreg nénike szigorú gardirozása mel­let. Ök állandó operett látogatói a szín­háznak. Az ügyeletes tűzoltó bácsi hol fel­áll. hol leül .unatkozik, hisz mái- harmad­szor látta a darabot. Három fiatalember — mintha csak az egyik művésznő klakkőrje lennének — a művésznőt minden meg­jelenésénél tapssal fogadják Különben az egész közönség meglehetős hidegen visel­kedik. Az előadások — ha nem tul nagy igényűek vagyunk —, kielégíthet minden tekintetben. Sima gördülékeny előadás, 9 színészek tudások legjavát adják, nagy­szerű zenekar és mi kell még egyéb — egy kis megértés drága publikum. A har­madik sorban majd minden este öttlátjuk még a magas angol bajuszu szigorú kri­tikus bácsit és elnéző színésze­kért hevülni tudó *— fiatal újságírót. A páholyokban alig van a régi közön­ségből valaki. Legnagyobbrészt iparos emberek ülnek — hisz ők engedhetik meg maguknak legjobban a szín házbajárás drá ga luxusát Az egyik páholyban katona­tisztek ülnek. A diákhelyen alig-alig van egy pár diák Talán épen ezért szűnt meg — a A magyar ősvallás volt Luca napja. Ipolyi a Luca napját a régi naptár szerint dec 24-ikére„ napfordulati napra teszi. E napon ünnepeltette magát tündérei körében a Nagy­asszony,. az ősvallás nagyszelleme. Miután a legnagyobb ünnep volt, tehát a legtöbb szertartás fűződik e naphoz, ezért tartják még most is a legbabonásabb napnak a Luca napját,, bár a nemzet ez őskátéja, a babona lassan az ismeretlenség ködébe húzódik a kultura fegyvere elől. Midőn Qeniusunk szent könyvét, a Ma­gyar Mythologiát lapozgatjuk, közelebb ju­tunk a népiélekhez s keresve keressük a nép hagyómányokban megnyilatkozó őserőt, mely­ből halhatatlan tettek sarjadtak ... Nagy ünnepre készült a magyar nő Luca nap előtt,, ezért este nem ment sehová. Luca napján mosni, varrni, stb. vagyis dolgozni nem volt szabad ; mert hiszen ünnep volt. példaadóan kellett ezt megülni. A pogány magyar nők jó példát hagytak a keresztény magyarokra arra nézve is, hogyan kell az ünnepeket ünnepélyesen megülni. A fel­tüntetett babonás szokásoknak nevezettekben a magyar asszonyt nem egy szertartásos lény­nek kell tekinteni,, ki csak Luca napján gon­az ő birodalmára, a családra, házának összes lényére, hanem eszme világát, mellyel áldoz szellemének primitív mozdulatával a Nagy­asszonynak. Ha Legouve, a nők etikai életének irójn ismerte volna a magyar nők ősi életét, bizo­nyára tőlük vette volna fenséges gondolatai­hoz az eklatáns példákat. Mert a családban a magyar nő több volt, mint a magyar férfi. A Turáni Kör kedden f. hó 13-án este. i/ 47-kor választmányi ülést tart. A vezetőség ezúton is felkéri a vál. tagok minél számosabb megjelenését, mert fon tos tárgyak lesznek szőnyegen. Köszönetnyilvanilas. Batta József és Róth Zsigmond urak 100—100 koronát küldtek a Gutenberg Körnek koszorú meg­váltás címén. Fogadják a vezetőség há­lás köszönetét. Vallásos estély. A Nyiregyházi Ref Vegyes Énekkar folyó hó 18-án (advent utolsó napján) délután 5 órakor az isíola helyiségében váltásos estélyt tart-

Next

/
Oldalképek
Tartalom