Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 273-297. szám)

1921-12-11 / 281. szám

» V. C*4M ÍS2L decsmfeet 11 MINWH**^'*uv*"TfftiffT •*•"-"-m r Háromféle igazság. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ne ijjedjenek meg, ha bejelentem, hogy értekezést akarok tartani: A téma, amelyről beszélni akarok, nagyon hálás és megérdemelné az önök becses türelmét még akkor is, ha komoly dissertációra ra gadlatnám magamat, de távol legyen tőlem mindén ilyfajta merénjdet, mert én közérdekű szociális igazságokról kívánok ugyan szólani, de anélkül, hogy bárki is szememre vethetné a pózolást ,vagy i'on1 toskodást. Hogy mindjárl a legelején tanújelét adjam békés hajlamaimnak, rögtön egy régi mesét ujitok fel önök előtt, abban a reményben, hogy a mesét már bizonyosan. olyan régen olvasták, hogy azt valószínűleg elfelejtették vagy ha nem felejtették el, hát akkor is elég érdekesnek tartják arra, hogy felelevenítsem. Nos hát t. Hölgyeim és Uraim, a mese nem is mese, hanem hiteles arab történet s bátor vagyok kijelenteni, hogy az napjainkban is unos untalan megismétlődik s így hitelességét absolute nincs okunkkétségbe vonni. Történt pedig következőképen: Egyszer, hol hol nem, még az Óperenciás tengeren is tul... tul., két szegény, ember mendegélt az utón. Nagyon fáradtak és éhesek voltak a sok vánszorgástől és nélkülözéstői és mindketten a földre szegezték fáradt tekintetüket. Egyszer csali, amiiit igy botorkálnak az utca porában, az egyik" észrevesz egy jókora zacskót az útszélen és figyelmezteti a másikat is. A másik nem rest, odaugrik a talált zacskóhoz, felveszi, de alig bírja, olyan nehéz volt. Kíváncsian bontja fel tartalmát, a mely szokatlanul' csendült, mintha az ördög csiklandozta volna vele a füleiket. — Képzelhetni a mi két emberünk bámulatát mikor a zacskót lele-de-s-teli találták csillogó aranyakkal. Fogunk-e rajta csodálkozni, ha a két szegény azonnal félrevonul az utca forgatagából és — osztozkodáshoz fog. Egy neked, egy nekem, egy neked egy nekem és igy tovább. A végén azonban egy páratlan arany maradt s azon nem tudtak megosztozkodni. Az egyik magának vindikálta mert ő vette észre a zacskót, a másik viszont magának, mert "ő vette fel, ő bon-, totta ki és mert neki otthon sok éhező gyereke van. továbbá mert és mert, és inert... Ki ne tudna ilyen drága zsákmányhoz száz meg száz mertet kitalálni... Amint igy osztozkodnak, vitatkoznak a felmaradt aranyon, jön a bölcs kádi. — k\'osza a mi két emberünk sem rest, rögtön hozzáfordulnak panaszukkal és kérik hogy tegyen közöttük igazságot. • »Nagyon szívesen gyermekeim, szólt a bölcs kádi. Igazságot fogok tenni köztetek, csak azt kérdezem mindenekelőtt tőletek, hogy milyen igazságot akartok? Emberi igazságot vagy isteni igazsájgot'???« — Isteni "igazságot. — Volt az egybehangzó válasz. » Nos hát jól van fiaim, én isteni igazságot fogok tenni köztetek és ehhez képest ezt á felmaradt aranyat neked adom szegény testvérem. S ezzel a vitás aranyat átadja az egyik szegény embernek." Ellenben á többi összes aranyat neked adom te másik szegény ember... s ezzef az egész zacskó aranyat kezébe nyomta a másiknak«... Tabló. Az egyik bitetlenül bámult, a másik hitetlenül vigyorgott, a bölcs kádi pedig mintegy indokolásul hozzátette: »Mert tudjátok, ha emberi igazságot akartatok volna, akkor az aranynak egyik felét adtam vobia az egyikötöknek, a másik felét a másikótoknak, a vitás aranyal pedig az itéleünondásért megtartottam - ? - i volna magamnak... Ám ti Isteni Igazságot akartatok... A jó Isten pedig sokat ad az egyiknek és keveset ad a másiknak.« Ezzel otthagyta őket... Az isten sokat ad az egyiknek és keveset ad a másiknak... Regi történet., mindennapi történet., és a rövidlátó ember a maga lázadozó természetével nem akar belenyugodni ebbe az isteni igazságba. Pedig ha tovább látnánk az orrunk hegyénél és mélyebben keresnők az igazságot., akkor hamarosan rájönnénk és megnyugodnánk az isteni végzet kifürkészhetetlen bölcsességében, mert hiszen épen ez az egyenlőtlenség a mozgatója minden emberi ambíciónak, minden emberi, törekvésnek, minden emberi haladásnak. Az Isten keveset juttat az egyiknek és sokat a másiknak ingyen kegyelméből. De megadja mindenkinek kivétel nélkül a képességet, a jóra való hajlandóságot, azokat az erényeket, amelyek a sokhoz elvezetnek... Belénk oltja a szorgalmat, a nemes és kitartó munkához való kedvet a takarékosságot, az okosságot, az ügyességet. az ambíciót, hogy azokat a mostoha körülményeket. " amelyek közé egyikünkmásikunk elhelyeztetett, megjavítsuk, küzdelmes nehéz munkával, verejtékes igyekezettel saját boldogulásunkat kikü z d j ük. k i ve re k ed j ük. Ott, ahol egyéni ambíció és egy jobb biztosabb pozícióért való egyéni küzdelem nincsen, ott megáll minden, stagnálni fog a munka és holtpontra jut az emberi haladás. Minden törekvésnek, minden igyekezetnek, minden sikernek, amit az ember a maga évezredes és évezredes fejlődésében felmutat, egyedüli és kizárólagos rugója ebben a törekvésben rejlik hogy az isteni igazság sokat adott egynek és keveset a másiknak és mindenki igyekszik ezt az egyenlőtlenségét kiköszörülni kiegyenlíteni, sőt az igazi ambíció még megtetézni és túlszárnyalni is megpróbálja azokat a magaslatokat, amelyek előtte állanak. Áll ez nemcsak a vagyoni dolgokban, lumem hírben, dicsőségben, szellemi kiválóságokban is. Aki nyomorultul beletörődik abba, hogy a másik hatalmasabb, gazdagabb, okosabb, tanultabb őnála és semmi kísérletet nem tesz arra, hogy leküzdje ezt a ránézve hátrányos különbséget, az megérdemli sorsát. Az ilyentől az emberiség erkölcsi és szellemi tőkéje soha egv jottányit nem fog gyarapodni. És mit szóljak az emberi igazság fanatikusairól, akik mindent nivellálni szerelnének, mindent egykaptafára húzni, mindent könyörtelenül kiegyenlíteni és pedig akként, hogy semmi emberi erővel, kiválósággal, semmi egyéni ambícióval soha senki ki ne emelkedhessék ebből az unalmas egyforma szürkeségből??? Mit szóljak ahhoz a szerencsétlen kpm munista törekvésekről, Smely erőszakkal akarja az embert a mindenkinek egyformán kijáró abrakos-tarisznyához állítani????' Mit szóljak ehhez az emberi igazsághoz. amely minden egyéni törekvésnek, ambíciónak, minden Teltörésnek halálát jelentené, és a munkakerülés, a tunyaság, a sülyedés korszakát idézné az emberiség jövőjére.?? Magunk is tapasztalhattuk és szegény orosz szomszédainkon ma is tapasztalhatjuk szomorú gyümölcseit. Könnyű belátni a bölcs kadi Ítéletének isteni igazságát. Igen. Helyes dolog az, ha az Isten az ő kifürkészhetetlen határozatával sokat ad az egyiknek és keveset juttat a másiknak,, mert ezekből az egyenlőtlenségekből születik meg az emberi küzdelemnek, az emberi haladásnak,, az egész emberiség fejlődésének serkentő energiája s ennek köszönhetjük mindazt a sok ragyogó változatos képet, amelyet az emberiség történetének — a maga egészében dicsőséges lapjairól olvashatunk. A bölcs kádi már régen meghalt. Az 5 halála óta azonban egy másik isteni bölcs is megfordult a földi téreken,, aki azt tanította,, oszd meg a te filléreidet nélkülöző felebarátaiddal és ne tudja a te bal kezed,, mit cselekszik a jobb. Az ő isteni,, szelíd tanítása adja meg » bölcs kádi merev "ítéletéhez a kiengesztelő Szólamot Isten sokat ad az egyiknek,, keveset juttat a másiknak,, Krisztus pedig kiegyenlít. Nem terrorral,, nem erőszakkal, nem követelve,, hanem a szeretet szelídségével, kérve, megértve,, könyörületből és a nélkül hogjr isteni atyjának isteni törvényét erőszakosa* felforgatni akarná ... hiszen "a Jézus is tudatában volt annak,, hogy ugy kell annak lenni., de mégis ugy találta,, hogy a szeretet áldozatos cselekedeteivel tompítani kell a sors rendezésének kirivó ellentéteit és meg kell osztani a bőséges filléreket... Kedves fiatal hölgyeim, akik ennek a dicséretes egyesületnek kebelében a megértésnek,, a krisztusi szeretetnek, a könyörületnek,, ^ jótékonyságnak szeliden működ© apostolai... jegyezzék meg a bölcs kádi Ítéletét,. de ne feledjék mellőle soha a még bölcsebb megváltónak még bölcsebb igazságát, a harmadik igazságot: az istenemberi igazságot. Dr. Sasi Szabó László. Látogatás a tűzoltó laktanyában és a mentőknél. ^ A Bethlen-utcában egy földszintes kaszárnyaszerű épületben van elhelyezve a nyíregyházi tűzoltóság és ennek kebelében működő mentő-egyesület. Felkerestük őket, hogy betekintsünk annak az intézménynek a kuliszszái mögé,, amely fontos és nehéz kötelességet — mindenkor a legnagyobb elismerést kiviva — hivatása magaslatán állott. Alig, hogy belépünk a laktanyába, Varg« Sándor őrmester kemény katonás intézkedése hallatszik. Ő a legrégibb tűzoltó,, a lelke az egyesületnek és valóságos generálisa a lé fegyelmezett,, kötelességtudó tűzoltónak. Mi«denütt a legnagyobb rend és tisztaság. A magyarországi vidéki tűzoltóságok között — nyugodtan állíthatjuk — mienk a legjobban szervezett és felszerelt tűzoltóság. Éjjel-nappal permanenciában vannak, 12 tűzoltó állandóan szolgálatot teljesít. Tűzjelzés esetén 8—10 perc alatt a tűz színhelyére érkeznek és éppen ezen gyorsaságuknak" köszönhető,, hogy sikerül minden tüzet lokalizálni és « tűz továbbterjedését meggátolni, ugy, hogy, már évek óta nem fordult elő,, hogy egyszerre több ház lett volna a tűz áldozata" A tűz jelzése. A tűzoltókhoz 3 telefon vezet,, kettő a telefonközpont, amelyik éjjel is összeköttetést ad, ugy, hogy tüzet éjjel is lehet telefonon jelenteni. A lutheránus templom tornyában két tűzoltó állandó figyelő őrséget ad, akik,, ha tüzet észlelnek külön telefonjukon azonnal jelentik a központnak és a harangot félreverik, a harangfélreveréssel hívják fel figyelmét — nagyszerű segitő társuknak — az önkéntes tűzoltóknak. Kivonulás a tűzhöz. Tűzjelzés esetén a laktanya összes csengői megszólalnak. Minden egyes tűzoltónak meg van a beosztása ugy, hogy 2 perc alatt teljesen felszerelve indulásra készek. Legelőször a két vészfecskendő indul el egy-egy 600 literes víztartállyal,, utána megy a 14 lóerős benzinmotoros fecskendő,, amelyik pericenkint 6 hektóliter vizet ad. Ezt követi a szerelvény és a személyszállító kocsi. Van ezenkívül 7 darab fecskendő,, 3 darab kézihajtásos mozdonyfecskendő,, amelyik percenkint 2