Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 273-297. szám)

1921-12-08 / 279. szám

19ft. december 8 Megalakult a Stefánia Szövetség szabolcsvármegyei fiókja A gyermekhalandóság két íőoka: az anyák tudatlansága és a rossz szociális helyzet. — Mi a Stefánia-Fiók célja. — A szabolcsváimegyei tiók védnöke: Gróf Dessewtfy Aurél Nyíregyháza, december 7. A Nyirvidék tudósítójától. Kedden délután hat órakor a vármegyeház kistermében újra összeültek a gyer mekvédelem ügyének lelkes zászlóvivői s rzalka lommal is jelentős eredménnyel végződött a tanácskozás. Az értekezlet közgyűléssé alakult át és kimondotta az Országos Stefánia Szövetség Szabolcsvármegyei Ft ókjának megalakítását. Az alakuló értekezleten dr. Jármy Béia főispán elnökölt és dr. Garay Gyula vármegyei aljegyző fejtette ki lendületes, meggyőző előadói javaslatában a gyermekvédelem nemzetvédő íeladatál s az ennek szolgála Lábán álló Stefánia Szövetség rendeltetését. Dr. Garay az anya és csersiunővédelem jeleritőségéről a következőket mondotta: Magyarországon 1913-ban 640000 csecsemő született, egy éves kora előtt elhalt ebből 140000, tehát minden ötödik. 1917ben csak .'100000 születik már és közülölc kb. 78000 hal meg egy éves kora előtt' tehát minden negyedik. 1947-ben a csecsemőhalandóság 26 százalék, 1918-ban 27.5 százalék. 1919. és 20-ban már 28 százalék. A statisztikus e néhány számadata mögöti egy vérző ország halk szívverése lüktet' a rideg számok megcsonkított hazánk vesző erejének előhírnökei. Amikor már a háború első esztendejében felvetődön az a kérdés, miként lehetne a statisztikának e kétségbeejtően rohamos emelkedését megakasztani, hazájuk sorsáért aggódó jellemerős férfiak, mint gróf Apponyi Albert, Ruffi Pál, — Szterényi József, néhai dr. Berend Miklós létrehozták az Országos Stefánia SzöA-etséget és egy nagy regenáló munka célkitűzésével irtó harcot hirdettek a gyermekhalandóság ellen. Tudatában annak, hogy, (<a háhoru okozta nagy emberfogyás és az általánossá vált nyomor következtéiben a születések számának emelkedésére számi tani nem lehet, a népesség szaporításánál alaptételük vőlit a már megszülöltek megtartásának minél tökéletesebb megvalósítása. Leszállva a bajok forrásához rájöttek, hogy a küzdelmet a gyermekhalandóság két íőoka ellen kell megkezdeni, melyek egyike: az anyák tudatlansága, a másik a rossz szociális helyzet. Ebből a tételből kiindulva a Stefánia Szövetség részletes programmot dolgozott ki, amelynek alaptétele, hogy a védekezés munkáját szakszerűen képzett hivatásos elemmel kell ellátni. Ezt a kiinduló pontot a kormány magáévá téve megbízta a Szövetséget, hogy az anya és csecsemővédőnők kiképzésének és alkalmazásának nehéz feladatát átvitt állami hatáskörben végezze. A Stefánia Szövetség főcélja tehát az anya és csecsemővédőnői szervezet miné» tökéletesebb kiépítése' és ily, módon elárasztása az ország minden városának és községének olyan elemekkel. akik sikeresen felvehetik a harcot a tudatlansággal, babonával, rossz szokásokkal, a csecsemőket pusztító betegségekkel, a természetellenes csecsemő táplálás ellen, akik ezen bajok megszüntetésen munkálkodva az egészséges nemzedék létrehozását és fölnevelésének lehetőségét épitik meg. Ez az alapgondolat, amelyen a magyar anya és csecsemővédelem elindul, ennek a fundamentumát akarja letenni a? Amerikai Vöröskereszt Egylet magyar intézőbizottság;!. amikor Nyíregyháza r. t. városában a hatalmas Egyesült Államok anyagi támogatása melletí anya és csecvsemővédő intézetet akar létesíteni és ez a fundamentum, amelyre az Országos Stefánia Szövetség az egész országra kiterjedő fiókszövetségek megalakításával akarja felépítem azt a nemzetfentartó, egykor hatalmas épületet, amelynek neve: anya és csecsemővédelem. Az Országos Stefánia Szövetség ehez a regeneráló munkához hívja segítségül h társadalom minden tényezőjét, mindent és mindenkit, aki segíteni tud és akar. És ebez a szép szánni értekezlethez? melynek minden tagját mint a közért önzetlenül lelkesedő egyént ismerek, nekem csak egy kérésem van, vessék bele e nemzeti létünket alapjában érintő nagyfontosságú mozgalom megvalósítása érdekében egész egyéniségüket és az egyesületközi életet étidig jellemző sablonos adománygyűjtés és adás gondolata helyeit vigyék magukkal ezen egyesületközi ételbe a szociális jog és kötelesség gondolatát. Érezzék át annak igazságát, hogy a társadalmi osztályok emberi javakat nélkülöző rétegének emberi joga követelni, hogy a már az anyaméhben nélkülözésnek kitett magzatát emberi módon megszülhesse, emberhez méltóan felnevelhesse. Joga van követelni, az államtól és az emberi társadalom azon rétegeitől, a kik nélkülözhető emberi javak birtokában vannak. A társadalom ezen rétegének pedig kötelessége megérteni a mindent nélkülöző szegény jogos követelését és ugy erkölcsi mint anyagi tőkéivel annak enyhítésére közreműködni. Ez kötelességünk ugy szegény csonka lia- j zánk, embertársaink, mint magunkkal j szemben, mert ha e nagy szociális igazsá- I gig fölemelkedni nem tudunk, a nemzet 1 életfáját fiatal hajtásaitól önkezünkkel

1 = í fosztjuk meg és soha nem leszünk képesek áthidalni azokat az óriási ellenléteket, ; melyek egyrészt a háború által okozta !

nyomor, a forradalmi tetszetős jelszavak, másrészt a könnyű vagyonszerzés, : okozta vagyon eltolódások következtében j ben az egyes társadalmi osztályok között ; ma is fenállanak. Az értekezlet a meggyőző és lelkes ! előadói javaslat elhangzása után a Stefánia Szövetség alapszabályait ismerte meg majd kimondotta a szabolcsi fiók megalakulását és megválasztotta a tiszlikárt. Védnökké: Gróf Dessewffy Aurélt, elnökké: dr. Jármy Béla főispánt választotta meg a közgyűlés. Alelnökökké Mikec?. Dezső, Geduly Henrik, Énekes János, Buttkay Gvuía, Bartók Jenő dr., Péchy Gyula. Mikecz István, dr. Bencs Kálmán választattak meg. A tisztikar a továbbiakban a következőképpen alakult meg: — Ügyvezető igazgató: dr. Garay Gyula, — titkárok: dr. Borbély Sándor, dr * Dohnál József, Szobor Pál, dr. Eckerdt Lajos, jegyzők: Mikó Bertalan, dr. Korányi Gyula, Nagy Lajos; pénztáros: Harsányi László; ügyészek: dr. Saryay Elek, dr Vietórisz István, számvizsgáló bizottság tagjai: Rónai Jenő, Rigó Alfonz, Groák Ödön. Választottak egy sziikebbkörü bizottságot is, mely nyomban hozzákezd a Stefánia Fiók vármegyeszer te való megszervezéséhez. A vármegyei Stefánia Fiók alakuló közgyűlését dr. Jármy Béla főispán .elnök a következő szavakkal rekesztette be Adja az ég, hogy a Fiókszövetség munkáját áldás és bő siker kisérje. Országh Bertalan jubilál. Egy élet a színpadon. — Jubileumi előadás a színházban december 15-én Neményi társulatának elsőrendű tagja Országh Bertalan, kit, mint jöllemszinészt közönségünk általánosan ismer és szeret. Országh Bertalan jubilál! Ez az egyellen szó is oly sokat mondó egy színész életében, melyből kiérződik egy hányt-vetett sors minden nagyszerű szenvedésekkel s zengő örömökkel tele megélése. A szinész meleg tapsok lázából, nagy akarások ulán vágyva rohanja át az életei; lelkes, kitágult szemmel siel a jövőbe, mindig nagynak, kimagaslónak kíván lenni és sodródik a csupa szín csupa fény-világ minden örömet felszürcsölve s minden groteszkségét s intrikák tói tarka, bánatokkal, csalódásokkal vegyes szenvedését elviselve. Azt hiszem, a szinházkedvelő közönségnek örömet okoz. hogy e jól megélt élet itt érte meg városunkban szinészkedésének negyven éves jubileumát. F. hó 15-én egyik parádés szerepében, Katona Bánk-bán-jában Petur szerepében fog fellépni. Élettörténetét rövid vázlatban ő maga irta meg az alábbiakban. — 1863. december 24-én születtem. — Pont. Aztán az élet ugy kezdődik újra. hogy szinész lettem 1881. jan. 3-4n, mikor is legelőször Göndör Sándort játszottam a Falu Rosszában. Mint kezdő szinész főleg énekes szerepeket — ami az akkori időkben legtöbbnyire népszínmű volt — játszottam, de később is — jellemszinész koromban — szívesen eljátszottam egyegy énekes szerepet: Parasztbecsület (Alfío): Bajjazzok (Tonío): Hoffmann meséi (Csodaorvos) stb. De szerepköröm: jellemszinész s mint ilyennek, kedvenc szerepeim a sok száz közül Lear király, a 'Velencei Kalmárban, Shyllock, Bánk-Bán (Petur) Ocskay Brigadéros (Ocskay, Szörényi} Borban (Baraes Imre; s a Cigányban Zsiga szerepét. A népszmművekben is mindig az engem megillető jellemszerep. A 40 évből 3 évig voltam a budapesti népszínház tagja Ewa Lajos igazgatása alatt s 6 évig a Vígszínház tagja. Azonkívül Arad, Nagyvárad, Kolozsvár. Debreczen, Pécs, Kassa, Pozsony s Magyarország majdnem minden nagyobb városában játszottam. Eddig tart az önéletrajz. A közönségen a sor — Nyíregyháza mindén szépért rajongó közönségén — hogy e jubileumot a legszebb ünneppé avassa, legszebb napjává, múltja koronájává egy olyan önzetlen, lelkes embernek, aki élete minden nap ját, lelkének legszebb kisugárzásait a közönségnek szórta. Aki megértő, aki nemes hálát tud érezni a magyar kultúra e zászló- ! vivője iránt, az olt lesz a 15-iki előadáson. A darab bérletszünetben megy. - 're— |