Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 273-297. szám)

1921-12-29 / 295. szám

1911. december 29. JStYÍRjriDÉK, együtt a haza nagy érdekét, hanem csak a maga kis önös érdekét. Persze, hogy aztán a tanoncnak tanulásra nincs idő. Eddig az állam maga is elhanyagolta az ipart és ezért a tanoncoktatás is nagyon kezdetleges volt s alsó fokú ipariskoláink pedig alig voltak. Most. hogy közoktatásügyünk a régi bűnök reparálására intenzivebb lanonqoktatást rendelt el, nem lett volna szabad a mestereknek ezt a kérdést igy kiélezni; A sok mulasztás helyrehozására ez csak a kezdő lépés és azért kérve-kérem az ipari munkaadó mestereket, hogy az agresz.sziv fellépés helyett a megértés útjára lépjenek és a kor követelményeit célzó ren delettel ne helyezkedjenek szembe. A napokban egy mesterrel beszélgettem, aki többek közt azt a kijelentést tebte hogy ő bizony tanulóját nem ereszti az iskolába. Kérdésemre, hogy megbüntetik, azt válaszolta, hogy megéri az azl neki. Es ez a fő, hogy aztán a tanoncnak éri-e, az már a számításon kívül esik. Hát tisztelt Uraim ez nem más, mint a tőke démoni uralma, mely csak az egyén az oszíály pillianatnví "hasznát nézi ezután, amely mellett' az ország érdeke is háttérbe szorul. Hát akkor hogy jönne a szegény tanonc érdeke számításba?? Az maradhat butának, mert a fődolog csak az. hogy mennél jobban kihasználtassák. Ha ilyen a mi keresztény gondolkozásunk, akkor ettől nagyon távol esik a keresztény erkölcs és még távolabb a faji érzés, amely csak hangos szónoklatokra és külső demonstrációkra jó, de ha egyszer a mi önös érdekünk Is érintve van általa ,akkor az anyagiasság szülte elalkuvás terére lépünk. Másik közleményemben a tanonciskola tanitőy-ól kívánok megemlékezni,^ a kiket ez uton is arra kérek, hogy ébren őrködjenek afelett, hogy a tanoncok igenis látogassák tanóráikat s a hiányzókkal szemben, illetve azok mesterei eMen a megy torló intézkedéseket tegyék folyamatba, mert ök, akik hivatásuk magaslatán állapok s akik: az új Magyarország legbuzgóbb s legderekabb munkásai nem nézhetik közönyösen, mint -ahogy nem is nézik, hogy a tanoncok az anyagiasság kedvéért a tanonciskolából elvon assanak. Ha az állam megadja a módot a tanoncok művelődésére, tanuljanak is és pedig szorgalmasan, mert kevés beszédre, de annál nagyobb tudásra és tettre van szükség, hogy gazdasági életünk fellendülésével a biztos alapját megvethessük a nagy és hatalmas Magyarországnak. H. v. A Bessenyei Kör zenekara a Kansz január 7-iki estjén A »KansZ" rendelkezési alapja javára január 7-én a Korona-szálló nagytermében műsoros estét, utána pedig előreláthatólag reggelig tartó táncmulatságot rendez. A Kansz óriási érdekeltsége eleve biztosítja az est fényes anyagi és erkölcsi sikerét. Ennek egyébként biztositója maga a nívós műsor is. A műsoron szerepel a Bessenyei Kör zenekara is. A karvezető e helyütt hivja fel a zenekar tagjait, hogy pénteken este a szokott helyein jelenjenek meg Vájjon, hol lehet most az én /ó tanítómesterem ? . . . A tanítvány hálájának megható példája. Nyíregyháza, december 28. A Nyír

1vidék tudósítójától. Igazán jó SZÍNŰ, a műveltség áldásait értékelő, nemesen gondolkodó emberek sírig tartó hálával gondolnak a népiskor Iára. ahol a tudás és jóság magvetése számára az első barázdákat vonják a lelkünk talajába, ahol a tanítómester végzi a maga nagyszerűségében még eléggé ma sem méltányolt oktató-nevelő munkát. Ennek az apostolkodó munkának súlyos a keresztje. Akiket illetne, elfelejtik könnyíteni rajta s csak az igehirdetés lelki öröme, a gyermekek szerető ragaszkodása, ideálok és ideálok a küzdő tanitómunkás hitet lelkesedést ébresztői. A gyermeki sziv tanitószereletét is azonban elhalványítja legtöbbször az élet és pedig annak gyönyörei, gazdag volta inkább, mint szenvedő szegénysége. — Megfeledkeznek az első mesterről, akinek szellemi ujjnyomát pedig sirig viseljük. Most egy levél jutott hozánk, amely ennek a megszokott emberi hálátlanságnak ellentmond. Egy Amerikába. Bridgeport-ba került ófehértói magyarember, Szabados Dániel küldi a ludakozó levelet Zelenkay Zsigmond ófehértói tanítónak, egykori mesterének és szavaiban gyöngéd szeretettel, hálás emlékezéssel érdeklődik volt tanítójának hogyléte iránt. A példaadó sorokai meghatottan olvastuk és tanuságtételként adjuk közre a tanító munka messze a jövőbe kiható erőértékének tanúságaként és egyúttal bizonyságaként a messze idegenbe jutó magyar ember hűségének: A levél a következő: Bridgeport, Conn., Október 29. 1921. Tekintetes Zclenkay Zsigmond tanitó urnák, Ófehértá. Mélyen Tisztelt Uram!! Tizenkét évvel ezelőtt hallottam Önről utoljára, fis tizenegy éve annak, hogy az ön gondos keze alól kikerültem az elemi iskolából Bodvarákón. S ezek után bekerültem az élei viharába .és küzdve benne, itten idegenben, .\mikor már magam is férfikort értem, most kezdem igazán értékelni annak a tanítómesternek a megfizethetetlen becsű munkáját, aki tulajdonkéh pen a korrekt életbe bevezetett. S ezek után olyan lebilincselő vágyat érzek önmagamban — vájjon hol lehet mosl az én jó tanítómesterem, vájjon folytatja-e a Népnevelésnek ezen áldásos, de egyszersmint nehéz munkáját?? Kedves tanitó ur engem nagyon lekötelezne, ha volna szives velem egy pár sorban ecsetelni jelenlegi állapotát, pozícióját. megélhetési viszonyokat a maj Magyarországban; tekintettel arra, hogy az óhazai lapok nagyon feketének festik a helyzetet. Az esetleges világháborúi élményeit, ha ugyan a sors "Önt is bekeverte ezen kellemetlen életbe stb: Még egyszer nagyon kérem tegye meg ezen szívességet nekem Kedves tani tó uram s egyben fogadja a legőszintébb üdvöz,

1letemet Egykori tanulója: D. F. Szabados. Egy szabolcsi szobrász a Benczúr-szoborról

% Somogyi Sándor szabolcsi születésű szobrászművész, aki a képzőművészeti főiskolán a vármegye anyagi támogatásával végezte tanulmányait, levelet irt Mikecz István alispánnak. Somogyi levelében hálás ragaszkodással nyilatkozik az őt támogató vármegye iránt s annak művészi kívánságnak ad őszinte szavakban kifejer zést. hogy a Nyíregyházán felállítandó Benczúr-szobor megalkotásánál a vármegyei szoborbizottság pályázati hirdetést tegyen közzé. A pályázaton ő is részt óhajt venni. Eddig — amint irja — nem volt módja ,alkalma ahhoz, hogy vármegyéje iránt érzett hálás szeretetének Illően, maradandó alkotással kifejezést adhatott volna. Annak idején részt vett a Kossuth-szobor pályázaton, de nem ő nyert megbízást. Most a Benczúr-szobor megalkotása méltó feladat alkotóereje számára s ugy érzi, hogy itt az alkalom vármegyéje iránt való örök hálájának kifejezésére. Somogyi érdekes levelével a Bessetnyei Kör legutóbbi igazgatóválasztmánya is foglalkozott, mert a Benczúr-szobor kérdésének megoldásában a vármegye a város mellett a Kör van hivatva cselekvőfleg fellépni. Az a felfogás alakul ki, hogy, a pályázat ügyében a később megalakít tandó bizottság lesz hivatva döntepi s a Bessenyei Kör értesíti Somogyit, hogy ajánlatát, munkakészségét alkalomadtán szíves örömmel veszi igénybe a Kör, illetve a vármegye. Értesülésünk szerint az a lelkes és spontán megnyilatkozás, amely Zalia György itlléte alkalmával a ma élő magyar szobrászok legnagvobbjával, Benczúr szive-lelke szerint való barátjával, Zalával szemben megnyilvánult s a nagy mesterfnek a váteszi kijelentései, amelyeket Benezur-szobor tervével kapcsolatban tett. kétségtelenné teszik, "hogy a szoborbizottság' formálisan is Zalát fogja a szobor megalkotására felkérni. Ez a formális felkérés annál is inkább időszerű, mert köztudomású, hogy Zala mester műtermében máris készen áll a műremek, Benczúrnak halhatatlan szobra, tönelynék művészi megoldásáról a csodálat és elragadtatás hangján nyilatkozik mindenki, aki a műiremeket látta. Nyíregyházának sürgősen érdeke, hogy határozott lépést tegyen a szobor kérdésében. Zala nagyszerű remeke már gipszben, öntve áll s Budapest vezetősége mindent megtesz, hogy a gyönyörű szobrot a főváros részére megszerezze. Ez a szándék máris megtört ugyan Zala mester akaratán, de most rajtunk a sor. hogy tiszta helyzetet teremtsünk e kérdésben. A szobor végleges megöntése a mai Aiszonyok között kivihetetlen, anynyi pénzt, amennyibe az ércbeöntés kerülne, nem teremthetünk, de a gipszszobor megvásárlására szükséges összeget az egész vármegye áldozatkészségével már mosl is biztosítani lehetne. Ugy tudjuk, hogy a Képzőművészeti Társulatnak is ez a terve s e tekintetben készségesen támogatja Paur Géza a társulat lelkes főtitkára Nyíregyházát. Meg kell tehát tenni a kezdeményező lépést annak, akit illet, Nyíregyháza városának, meg kell alakítani a végleges szobor-bizottságot amelv kimondaná a döntő szót. Tóth Mária női kalapszalon Nyíregyháza, Vay hüm. 1. H Diadal Mozgóva

l szemben. állal női kalapok átformálását javítását és uj kalapok készítőét a legújabb divat szerhit jutányos áron. X