Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 273-297. szám)

1921-12-28 / 294. szám

JSÍYÍRYIDÉ december 88 HMWIW H WMIMWIIM «MJH< sn Egy pár szó az i/júság sorsáról. Szerelnék' egy mécset gyújtani & sötét éjszakában... Szeretném ha a mécs gyér világa mellett meglátnák az utat azoK az obskurus epsszimisták, akik elfelejtették a Tegnapot, akik nem látják meg a Mát, s akik törhetetlenül nem hisznek a Holnap­ban. Tekintsetek vissza a múltba — sflf­tétszemüek — nézzétek végig lelki szemei­tekkel a Mohi pusztát, Mohácsot, nagymaj^­tényi sikot„ Világost vagy a vörös őrület Budapestjét és lássátok meg mellette a poraiból megélemedett Phőnixet, a min­den pusztuláson diadalmaskodó magyart Higyjetek a feltámadásban!! Annak a feltámadásnakl, amelyben én hiszek már élnek a harcosai — köztetek élnek — névtelenül. Ismerik már a célt, a fegyvereket, csak testük gyenge még s karjaiknak kell még megizmosodni. Ezt a megcsonkított rab országot csak tetterős fiatalsága mentheti meg, teheti újra naggyá. Olyan ifjúság ,amelyik egy­formán jól forgatja kardját és könyveit, a melyik háborúban acélos karokkal kezeli a szablyát, békében a tudás hatalmával rész diadalt ellenein. A mai ifjúság pedig lerongyolódva, fázva, éhezve, betegen fekszik hónapos diákszobájában ; nincs aki felruházza,. aki megmelegítse, meggyógjyitsa. Ez az ifjú­ság a nélkülözésektől kimerülve képtelen megbirkózni a reája váró hatalmas felada­tokkal. Hogyan tanuljon az a diák, akmek nincs pénze, se könyvre se élelemre, se fű­tőanyagra... Vájjon lesz-e gyümölcs a fán, melynek nincs virága s lehet e virága az olyan fának, melyen a rügyeket nélíkülö zés és közöny fagya sorvasztja el... Az állam szegény, nem tudja eltar­tani harcosait. Kettős küzdelmében pedig elaprózódik az ifjúság munkaereje, amik­kor tanulmányai előtt a létfen tartás fetté­teleiről kell gondoskodnia. Meg kell mozdulni a társadalom minr den rétegének, fel kell karolni az ifjúság erkölcsi és anyagi érdekeit. Lehetetlen hogy hazája sorsát szivén viselő magyar ember arra kényszerítse a jövő remény só- ! gét, hogy külföldi könyöradomáoyokból tengesse életét napról-napra. Hogy Mtveí ' önérzetes, egyenes jellemű fiakat ^az az atya, aki koldulásra kényszeríti gyerme­keit... Hazája iránti legelső, legnagyobb köu telességét teszi meg akkor a társadalom, amikor megteremtette a tudás ulán vá­gyó fiatal generációnak anyagi létfeltétel leitü Az ifjúság ismeri kötelességeit! Ebben, de csakis ebben van ,a jövő kiibontakozásának titka. Ez az az ut, amit oly sokan nem látnak meg, amire oly kevesen gondolnak. Vegyék le kezüket te­hát szemükről az önzők,, a pesszimisták és lássák meg gyenge mécsem fénye inel- | lett azt az ösvényt, amely hideg kövekkel ! rettenti el á fanatikus harcosokat, űe a" melynek végén dicsfényben áll a Phőnix f af haló poraiból feltámadt Nagymagyar- { Szesztay Anaras. Kerekes József nem volt detektív A nyíregyházi detektívek nyilatkoz­nak az állítólagos sikkasztó detek­tív ügyében. Nyíregyháza, december 27. A Nyir­vidék tudósítójától. A napokban »Százezer koronát sik­kasztott egy volt nyiregyházi detektív.« ci­men feltűnést keltő riport jelent meg a Nyirvidékben Kerekes Józsefről, aki egy időben Nyíregyházán, mint detektív sze­repelt. A Nyíregyházán működő köztisz­teletben álló detektivtestületben megle­petve olvasták a riportot, mert a detetó­üvek jól tudják, hogy Kerekes József nem volt a szószoros értelemben vett detekj­tiv, csak ideiglenes tagként szerepelt a detektivtestületben. A mindenképpen köz­becsülést érdemlő testület a maga' reputá­ciója érdekében szólal meg Kerekes ügyé­ben s a nyilatkozatnak, amelyet a delek­tjvtestület egyik tagja irt alá a követke­zőkben készséggel adunk helyet: Ne tessék rossznéven venni az aláb­biakban foglalt felszólalásomat, de egy testület puritán becsülelének megóvása ér­dekében kötelességszerűnek tartom, hogy a »Nyírvidéki f. é. 23-iki számában megje­lent »Százezer koronát sikkasztott egy volt nyíregyházai detektív« cikkére az alábbiak értelmében helyreigazítást kérjek. A szóban levő cikk irója határozottan állitja. hogy Kerekes József nyiregyházai detektív volt, de azt elfelejteni, méltóz­tatott. hogy a Nyíregyháza nagyközönsége által detektivnek ismert és egyesek által magát detektivnek bemutatott személyek nem mindannyian detektívek, tisztelet a kivételnek, vannak akik megérdemlik, hogy viseljék a detektív cimet. Határozot­tan tudom, hogy a nagyközönség mikor a kérdéses cikket olvasta, a detektivtestüw let rovására jegyzett ügyet; nem tudva hogy az illető miféle detektív volt. Ugyanis Kerekes József csak a ror mán megszállás ideje alatt? a románok át. tai gyakorolt presszió folytán került a volt városi rendőrséghez és pedig ideig­lenes minőségben volt alkalmazva, nyo(­mozó szolgálatra felügyelet mellett, mint­egy két hónapon ál, mivel azonban nem vált be, illetőleg magaviseletével nem ér­demelte ki, hogy elöljáróinak bizalmát megnyerve egy puritán testület tagja le­gyen és a nagyközönség tiszteletét élvez­ze, még a román megszállás ideje alatt fegyelmi uton elbocsáttatott. Ezek ulán azt hiszem, nem lehet őt volt detektivnek tekinteni ha annak is vallja magát, mert a román presszió hatá sa alatt — alkalmazott — felvett egyének nem voltak előző erkölcsi vizsgálat alá helyezhetők. Különben is detektív cí­met csak az: viselhet, akit a belügyminisz­ter ennek kinevez*. Aiairas. a- i l } — Gummi sárcipő női és férfi, minden nagyságban kapható a Hungária Cipőáru­házban, Nyíregyháza, Zrínyi Ijona-utca 5. Telefon Interurbán 195 Az amnesztia rendelet hatása a nyíregyházi ügyészségi fogházban. Nyíregyháza, december 27. Saját tu­dósítónktól. A kormányzó amnesztiarendelete nagy ölömet keltett a nyiregyházi királyi (ügyész ség fogházában büntetésüket töltő fog­lyok között. A rendelet megérkezése után az ügyészségen nyomban hozzáláttak az anyag feldolgozásához, aminek eredmé­nyeképen f 12 fogoly szabadon bocsátása áll* pfttatolt meg. A rendelet végrehajtásának foganato­sítására dr. Illés Andor kir. főügyész. Salzmann Ottó és dr. Lakafos Gábor kir. ügyészek kíséretében tegnap déli 12 óra­kor lement a fogházba, ahol a 12 fogokyf hoz néhány figyelmeztető szót intézett jö­vőbeni magatartásukra vonatkozólag a intette őket. hogy most már alkalmuk lesz családjuk és a társadalom iránti köte­lességük fokozottabb teljesítésére és a forra­dalmak által lerombolt javak fölépítésére s ezt alkalmat igyekezzenek minél nagyobb mér­tékben kihasználni. A foglyok nagy meg­hatódottsággal vették a komoly szavakat és az amnesztia kihidetését. A szabadon bocsátottak névsora a következő: Lyachovits Sándor, Bökönyi Imre, Nyeste János, Simonits József, Pivnyik Gyula. Patla Endre, Beregi Dezső. Orosz Mihály, Tamás Mihály, Levelek! Ferenc, Kazimir Károly, Pandula István. Karácsonyi ünnep a fog­házban. Nyíregyháza december 27. Saját tuT dósitónktól. A nyiregyházi közönség áldozatkész­sége ismét lehetővé tette, hogy a fogház­ban büntetésüket töltő elitéltek Kará­csony ünnepét méltó módon ülhessék meg. Szombaton délután fél 4 órakor kezdődött a lélekemelő ünnepség, amelyen Mikecz István alispán, dr. Zelenka Lajos kúriai biró törvényszéki elnök s a Szociális Misár szió Társulat és Bethánia Egyesület képvi­selőin kivül számosan megjelentek. Dr. Bartók Jenő imáján és Melles Géza g katli. kanonok ünnepi beszédén kivül a foglyok szerepeltek a programmon, mely­nek számai közül a fogházi dalárda által előadott darabok váltak ki. Ezután került so ra szeretet adományok kiosztására. Mintegy 25 ezer korona és sok természet­beni adomány gyűlt össze erre a célra s igy a foglyok is részesültek a karácsonyi ünnep örömeiben. A szép ünnepség megren­dezésének érdeme Bárdos Lajos fogházfelü­gyelőé. Pygmalicm! Bernhard Schair világhírű regénye ti.mre feidol­I goiva, szerdán és csütörtökön kerül színre a P^gmelion! i tum aos&óBAH. *>m Ki^rft fiítw: Nobod y VII. résw: NOBOD7 MÚLTJA.

Next

/
Oldalképek
Tartalom