Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 273-297. szám)

1921-12-20 / 288. szám

2 «asm 1921. decembev 20 Népszavazás. Most niái- utána vagyunk. Fenntartás nélkül Írhatunk rólla. Ezer hála a soproroniak hazaszerető, magyarhii gondolkozásának, a népszavazás fényes • erkölcsi elégtételt szolgáltatott nekünk. Most már nem lehet félremagyar zání ha őszintén megírjuk véleményünket az egész népszavazásról. Ha tudniillik a szavazás eredményének ösmerete nélkül, előre irluk volna meg azokat a mik itt következni fognak, azt mondhatta volna rá bárki, hogy a szavazás kedvezőtlen eredményétől való félelem diktálja tollúnkba az elmondandófcat s az esetleges kudarcot akarjuk jóelőre megszépíteni a magunk javára, mint ahogy az osztrák sógornak is bizonnyal ez volt az elrejtett szándéka annál a taktikánál, hogy a szavazás megejtése előtt visszahívták Sopronból ((megbízottaikat és bizalmi embereiket. Már tul vagyunk az erőpróbán amely javunkra ütött ki, most már senki se vetheti szemünkre, hogy ehhez hasonló gondolatok vezetnek bennünket, amikor nyíltan kimondjuk, hogy az egész népszavazási játékot frivol, erkölcstelen és»visszataszitó merényletnek tekintjük a legszentebb eszmények s főként a mindenek felett álló haza szent fogalmával szemben. Frivel. erkölcstelen és undorító merénylet az még igy is, a hogy sikerült, hát még milyen elrettentő igazságtalanság lett volna, ha esetileg másként sikerült volna. Az alatt az idő alatt, mig a szavazás folyt olyan érzés volt rajtam állandóan, mintha a torkomat fojtogatnák. Hogyan?? Hát lehetséges az, hogy, szavazással döntsenek afelett, hogy hova, melyik országhoz tartozzék egy szentséges terület, amely ezereszLendők viharában állandóan, elrvitázhatatlanul Magyarország teéstéhez. Szent István királynak koronájához tartozott!?? Hát lehet ezt a kérdést egyáltalában szavazásra bocsátani?? Dönthet efelett a kérdés felett a Jelennek átmeneti generációja?? Erezhet arra hivatást magában épen a jelenkornak sokféle eszmeáramlattól és egy világháborúban kimerült, erkölcsiségtől megmételyezett, megszédített, elkábított, elernyedt nemzedéke, hogy bírálatot mondjon tárgyilagosan döntsön ezeresztendős mult és ezereszlendőre szóló ujabb jövendő felett!?? Lehet-e azt szavazat-többséggel, száraz szavazó-cédulákkal megmásítani egy rövid nap alatt, amit ezeresztendős mult alakított, szentesitett huszonöt-harminc nemzedéknek egymásután következő sorrendje ugyanabban az állapotban hagyott vissza örökül utódainak, a jelen nemzedékig, amint azt ez a mai nemzedék eleddig bízta és maga is használta!?? Hát nem kell itt megkérdezni a müfttat is?? Nem kell megkérdezni az ősöket?? Nem kell ítéletre hívni a temetőket? A síroknak csendes lakóit, hogy azok is szavazzanak: hol, milyen földben kívánnak nyugodni?? Vagy ez már nem

1 a haza kérdése?? A haza csak egy darab föld, amely ma ide, holnap oda csatlakozik, ahol a rajta vegetáló mindenkori lakónak érdeke igy, vagy amúgy diktálja!?? Hát csakugyan az lesz ezentúl a haza fogalmának meghatározása, hogy »Ubi bene, Ibi, patria!« Hát csakugyan idáig sülyedtünk volna!?? Ezek azok a magasztos »Wilsonj elvek!»!!?? Pfuj! t í A szédület fog arra a gondolatra' hogy a szavazás esetleg másként üthetett volna ki. Mondjuk p o, egy kis terror <az ántánt kommisiók részéről, vagy egy kissé több és eredményesebb propaganda az osztrákok részéről, vagy a jelenlegi lakóknak esetleg nagyobb fogékonysága aZ oda át dühöngő szociálista-kommunistaáramlatokkal szemben... egy valamivel kevesebb hűség az ezeresztendős államalakulattal szemben és száz meg száz iliyen esetlegesség, lehetőség folytán... mondjuk, hogy néhány szavazat hijján mi maradtunk volna kisebbségben... Hiszen elképzelhető lett volna egy olyan eset is amikor két-három szavazatnyi többlettel nyerte volna el tőlünk Ausztria ezeket a szentséges területeket! Hát kérdem: abból, hogy néhány ottani lakos esetleg megszédült, megfeledkezett őseink múltjáról, vagy, hanyaguk kezelte a dolgot és nem ment éli leszavazni mellettünk vagy akadályozva vol t ebben i\ ténykedésben: és emiatt a néhány szavazathiány miatt esetleg Ausztria többséget szerzett volna: hát akkor néhány, ilyen szavazat miatt elveszthettük volna "mi ezt az ezeresztendős területet!!?? em érzi-e mindenki, hogy itt valami rettenetes nagy erkölcsi gikszer fenyeget, hogy itt egy lehetetlen törvényből

1 szármáz ható szörnyű eshetőség elrettentő igazságtalansága fenyegetett bennünket, de nemcsak bennünket, hanem az egész erkölcsi világrendet s mindazon elveket, ideálokat, amelyeket eddig a legszentebb érzéseinkkel ápoltunk a lielkünk mélyén, az eszmények örök templomában! Cinikus agyvelőben született cinikus törvény ez. amiből soha semmi jó, semmi üdvös nem származhatik s amelybe soha — de soha belenyugodni nem lehet. Ha mi igazán soviniszták lettünk volna. mint ahogy árulkodó ellenségeink foly ton-folyvást híresztelik és a lefolyt ezeresztendős magyar uralom alatt hatállmunkat, erőnket arra fordítottuk volna, hogy, a nemzetiségeket elmagyarositsuk... akkor azok a nyugatmagyarországi svábok már századok óta színtiszta magyarok volnának és senkinek eszébe se jutna most őket szavaztatni. De mert mi magyarok — minden ellenkező ráfogás és árulkodás dacára — az idegen nemzetiségekkel szemben mindig lojálisak, toleránsak voltunk és őket nemzetiségi és faji tuladonságaikban soha erőszakosan nem háborítottuk és ezáltal lehetővé tettük, hogy a svábok, rutének, tótok oláhok ezeresztendő multán is svábok rutének, tótok és oláhoknak maradhattak — hát ebbő} a mi toleranciánkból, szabadelvüségünkből ez a hália következik?? Ez a hála, hogy most szavazatra bocsássák őket: »Válasszatok — hazát!« Mintha csak afelett szavaznának, hogy ki legyen a nemzetgyűlési képviselő vagy a községi kisbíró. Szégyen, örök szégyen a müveit nyugatra. hogy ezt a komédiát végig csináltat ta velünk. Hálásak vagyunk a soproniaknak — de még a fényes győzelemnek se tudunk tiszta szívvel örvendezni. Dr. Sasi Szabó László. Karácsonyi ajándékul ákszerwjdonságok, órák, ezüatnemüek legolcsóbban Sándor Eezsö órás és ékszerésznél IVyiregyliaza, Zrinyi Ilona utca 3- Telefon 229. Régi aranyat, ezüstöt magasárban veszek. 9361-11 Lobogődiszbe öltözött ma reggel Szabolcs székvárosa Nyíregyháza is. A trikolor hármas szinvarázsa friss. Még a világítás is örömre hangoló. Ma reggelre üde, ragyogó kék é|g|boltu, enyhe decemberi napra ébredtűnk. Szivünk hangosan dobban: végre valahára örülni szabad, örülni lehet nekünk is: Sopron városa és környéke idegen anyatnyelvü testvéreink szavazatával még Trianonnal szemben is az ezeréves Magyarországhoz fűződött örökre. Azt az érzelmi energiát, amelyet ez a győzelmes eredménnyel záródó népszavazás életre ébreszt a magyar ludatvilágban, ezt az érzelmi erőt nem kicsinyelhetik ellenségeink sem. Félelmetes ez mindenekelőtt az elnyomó utódállamok szemében. Mert az örömben hullámzó magyar levegő átrezegteti a mi ujjongásunkat Kassának, Kolozsvárnak, Temesvárnak. Most egy gondolatban, egy hitben, egy reményben találkozik régi Magyarország valamennyi hü fia. Sopron igazságára visszhangják az elrabolt végek mindenütt' hogy íme ez az igazság, az én igazságom is! En is szavaztam, én is hitet tettem k soproni urnák előtt. A gőgös, zsákmányukat reszketve tartó perfid hatalmak pedig titokban kénytelenek megvallani, hogy veszedelmes jószágot őriznek hét lakat alatt, mert az eicsehesitett, eloláhositott nevű magyar városok és községek szive magyar hazáért dobog és erről, amint Sopron példája mutatta, kész hitet is tenni. Oh bár az az öröm, melynek aranyos szálai összekapcsolnak egy pillanatra mindnyájunkat, megfürdetné a gyűlölködő tsetvértvádló lelkeket és Sopron ezreinek összetartása egybekovácsolná a meddő tusákban szerte futó erőket. Szabolcs iszékvárosából, amely mindeddig példát mutatott a béke, megértés, társadalmi harmónia tekintetében, ez a város, amelynek nevét nem szennyezte be villongások átka. üldözöttek keserve, ma a régi idők óta első diadalmas magyar ünnepen, boldog tiszta öntudattal köfszönti, mint Nagymagyarország előképét, a Soproni népszavazásból győzelmesen kikerült hazafias soproni honfitársakat s hüségesküvel hü maradt ősi Sopron városát. l ) , Nyíregyházán csökkent a bűnesetek száma. Hónapról-hónapra érdeklődéssel! olvassuk az államrendőrség jelentését, mint közbiztonságunk, társadalmi erkölcsünk mérlegelését. Az elmúlt hóról szóló jelentésből megnyugvással állapithatjuk meg, hogy ' , csökkent a bűnesetek szama. Államellenes cselekmény egy esetben fordult elő, de ez sem minősíthető veszedelmesnek, mert aki elkövette, ittas állapotban tette s most a királyi ügyészségen van. Örvendetes jelenség, hogy apadt » vagyon elleni bűncselekmények száma. — Ez annak az eredménye, hogy sikerüli megfékezni a vasúti lopásokat, javult a város közvilágítása is, amit az államrendőrség már a mult hóban nyomatékosan sürgetett. A sikkasztás, csalás száma növekedett a mult hóban, de értékekben kisebb jelentőségű cselekményekről van szó. Az egyes bűncselekmények a következő mértékben fordultak elő: államellenes cselekmény 1, testi sértés 4, magánlaksértés 2, lopás 90, jogtalan elleni erőszak 1, egyéb bűncselekmény, elsajátítás 1, orgazdaság 1, csalás 15, sikkasztás 8, árdrágítás 7, baleset 3, hatóság éellen icrőszak 1, egyéb bűncselekmény 8 esetben fordult elő. A mult hóban 31 férfit, lb nőt állítottak elő a rendőrségen,