Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 248-272. szám)

1921-11-10 / 255. szám

« Vyiryidék 1*11. november 10. El kell törülni a zárórát. 2TöMs/eges munkát ad az á/lamrendőrségriek — Sz»pnrit/n h bűnesetek számat. — Korlátozás* az emberi jognak. — Konszolidált államban iő/ős/rgHH intézmény h y.A>órn. Nyíregyházai november 9. Saját tudósítónktól. A háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvény alapján a világháború folyamán lassankint te jesen megváltozott a fogalmunk az emberi szabadságjogokról. Annyi rendelet, annyi korlátozás látott napvilágot a hivatalos közlönyökben, hogy még jo^ászemberek is csak betűrendes névmutatóval tudnak bennük eligazodni, de olyan csodaerrfber még nem akadt, aki ezeket a rendeleteket meg is tanulta volna. Pedig a törvény nem tudása senkit sem mentesít, mondja a Codex Hungarici s ezen az alapon bizony mindenkit ki lehet bűnösnek mondani valamilyen kihágásban. A záróra ügyében kérdést intéztünk Nyíregyháza város egyik legképzettebb jogászához, aki a j>Nyirvidék« számára a következőket mondotta: »A rendeletek között egyik tipikus intézkedés a zárórakorlátozás. Minden forradalmi rezsim azzal kezdte működését, hogy megreformálta a zárórát. Pedig alapjában véve ennek a kivételes intézkedésinek különösen ma már semmi értelme nincs. A zárcrarendetft rengeteg fölösleges munkát ad az állán.rend őrségnek. A rendőrőrszemek éjjel 12 órakor azzal vannak elfoglalva, hogy a vendéglők, kávéházak, korcsmák és egyéb mulatóhelyek pontos betartását ellenőrizik, amiből nagyon sok súrlódás és kellemetlenség származik, nemcsak az üzlethelyiség tulajdonosára, hanem egyes temperamentumosabb vendégre is, aki nem érez magában hajlandóságot arra, hogy legjobb ked vében hazamenjen és lefeküdjön és tulerőszakosnak tartja az állami beavatkozást abba a kétségkívül legegyénibb jogba amely sarkalatos té ele az emberi szabadságjognak: a személyes szabadság jogába. A szeméfyes szabadságnak srlyos korlátozása a zárórarendelet s az egyéni jogaihoz ragaszkodó ember éjféli hangulaJban sokszor helyezkedik szembe a végrehajtó hatalom képviselőjével, az állami rend szigorú őrével, aminek természetesen csak az egyén adja meg az árát A rendőrőrszem hi.vatalos feljelenté se alapján megindul a megtorló eljárás az illető ellien s i|g(y; ' <a büneset'k s/árnál a zárőraremdelet fenntartasa csak szr porit Ja. Ha tekintetbe vesszük, hogy az államrendőrség a zárórakorlátozás végrehajtásra fordított idejét és szorgalmát más sokkal produuktivabb szempontokból értékesíthetné és az odafordított energiatöbblettel igyekezne csökkenteni a társadalmi és jogrend cien intézett egyéb támadásokat. ez sokkal többet eredményezne a jogbiztonság szempontjából, mint az ilyen önkényesen ftxlrozott időpont mindenki által való betartásának rigorózus ellenőrzése. Vagy konszolidált állam vagyunk és akkor nincs szükség a záróra intézményére, vagy pedig nem s ekkor nem lehet bennünket meggyógyítani bármily szigorú zárórával sem, mert ha meg lehetne, akkor mi lennénk a világ legkonszo idállabb állama,, annyira agyon vagyunk már zárórázva. N^m a lunrp embereknek akarok kedvezni ezzel a nyilatkozattal hanem az általános en b rl jogok szempon'jából világito'tam meg a záróra kérdését Egész társadalmi rétegek, foglalkozási ágak megélhetése fűződik a zárórakor látozás megszüntetéséhez. Igaz, hogy a mulatni vágyó embereket jobban érinti ez a kérdés, de viszont egy szabad állam polgárának Individuális jog it nem 1 he! a tyúkokkal lefekvő emberek szempont jábői mérlegelni Tudom, hogy nem sok eredménye lesz a nyilatkozatomnak, de Iega ább gondolkodóba fogja ejteni azokat, akik már teljesen beletörődtek a zárórakorlátozás jármába ' i ;' | A torvényhatóságok százezreket juttatnak a magyar tudomány és irodalom segítésére*^ Debrecen szabad királyi város muzeum és könyvtárbizottsága ez év junius 17-én lelkesen indokolt be. dványt in ézett a városi törvényhatósághoz, amelyben a várost a magyar kultura önvédelmünket szolgáló hathatós támogatására hívja fel. A beadvány sorra megnevezi azokat a tudományos és irodalmi társulatokat, ame_ lyeknek támogatására gondol, ezek élén a Széchenyi által életre keltett Magyar Tudományos Akadémiát és határo ott indítványt is tesz a támogató összegek nagysága tekintetében is. Csokonai Vitéz Mihály városának tanácsa jog és pénzügyi bizottságai lelkesen támogatták az évszázad etőlti Magyarország ifjúságának lendületére emlékeztető hazafias indítványt, amelyet egyhangúan határozattá emelt a város képviselőteslüle te is. A határozat szerint Debrecen 208.799 koronát szavazott meg alapítványi összegül több kulturintézet segítésire. Ebből a pénzből a legtöbbet 70000 koronát a Magyar Tudományos Akadémia kap. Utána 20C00 koronát juttat a Kisfaludy Társaságnak a határozat, a támogatott többi társulat a Magyar Történelmi Társulat, az Országos Iparművé ze.i, Képzőművészeti Társulat, a régészeti, néprajzi természettudományi, földrajzi, ,nyelvtudományi társulatok s a Petőfi Társaság, Uránia, földtani, mumizmatikai társulat. Debrecen városa hason'O áldozatkészségre hívta fei Szabolcsvármegyét is. Az átiratot, mely tegnap érkezett meg a vármegyéhez, azzal a kérelemmel küldi Debrecen, hogy a ma mindenki ől elhagyott ádáz ellenség k í I körülvett, leromlott, de jövő jében nagyra híva ott éd s hazánk kul uráját ápoló tudomá- * nyos *s irodalmi társaságokat Szabolcsvármegye is Debrecenhez hasonló áldozatkészséggel támogassa. Az átiratot a legközelebbi megyei közgyűlés tárgyija- , . T i i.J Í...UJ.L Megújulnak sebeink.,, Egy szemtanú elbeszélése ai erdélyi állapotokról. Nyíregyháza, november 8 A napokben érkezett városunkba egy erdélyi menekült magyar úriember, aki innen aztán tovább utazott rokonainak lágatására. Lapunk munkatársa pár órás itt időzése alatt felkereste, hogy nyi'atkoizék a galádul elrablott Erdélyőrszágban — tett tapasztalairól. Érdekességekben és eddig még ismeretlen részletekben gazdag nyilatkozatát az alábbiakban adjuk: A politikai h«yw5 Erdélyben az. ami volt azelőtt és lesz is mindörökké: Soha. de soha sem fogunk belenyugodni abba, hogy Erdély a románoké legyen. "Ez a szép ország magyar volt és az is lesz. Maguk az erdélyi úgynevezett politikusok is majdnem igy gondolkodnak. Maniu és Vhjda az erdélyi románság két vezérképvisetője már régebben kiadták a jelszót: Erdély az erdélyieké. A nagyromániai oláhok és az erdélyiek között oly nagy az ellentét, hogy, azt kiegyenlíteni nem tudják sohasem. — Egyben azonban megegyeznek. A magyar és a székely nép elnyomásában. Itt kezet fognak, különben a legnagyobb el enszenvvel viseltetnek egymás iránt, olyannyira, hogy például a pariamen ben az erdélyi képviselőket gazembereknek nevezik, akik viszont »to4vaj«, »bitang«, »zsebmetsző«, i meg egyéb ezekhez hasonló jelzőkkel titulálják dicső testvéreiket. Most már anynyira vitték, hogy legutóbb Maniu Gyula fenyegető eg jelentette ki: »Amilyen könynyü volt Magyarországtól elszakadni, — épen olyan könnyű lesz a Romániától — való elszakadás is...« Gazdaságilag olyan züllött az egész ország, hogy nem találok szót amely hűen kifejezné a viszonyokat. Az úgynevezett agráreform — "tönkre tesz minden magyart. Elasztikus tendenciózus az utolsó betűjéig. Van olyan magyar birtokos, akinek elvették! mindenét, csak 10 hold homokot hagytak meg neki. A nép teljesen elszegényedett. Az uzsorások hatalma alá került. A háború alatt mind megszabadult ezektől, most kivétel nélkül majdnem teljesen tönkreteszik őket a nagybankok, me» a kufárok. Ez egyformán sujlja az oláhságot is. A panamázás minden mértéket felülhalad. Az állami tisztviselőket rendszertelenül fize'ik. Hónapokig .nem kapnak egy garast sem, igy kénytelenek zsarolni. A napilapok állandóan botrányokról írnak. De hiába. Eltusolják. A Siguranca főnöke törvényen feji ül áll, azt tesz, amit akar. Igazság, jog, mind az ilyen főnök szájaize szerint igazodik. Fémek minden szervezkedéstől. Ok nélkül házkutatásokat tartanak. A hirhedt kolozsvári hazaárulási per rugója nem más, mint, a félelem. Rettegnek a magyarság szer\ ezkedésétől. ami nem csoda mert amikor ez megindult, a románság 40 százaléka magyar egyesületekbe iratkozott be! Ezért aztán a szegény magyar nép állandó üldözéseknek Van kitéve. Na<?y garral hirdetik; az ő erejük nagyságát. Ezt az állapotot befejezettnek tekintik. Elbizakodottak. Tele torokkal ordítozzák, hogy rend csak náluk! van. És mégis nagyon sokan vannak, akik. szivesebben látnák már a magyar uralmat. Nagyon sokan kívánkoznak vissza azok közül, akik eleinte nagy barátjai voltak az oláh uralomnak. í ;