Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 248-272. szám)

1921-11-06 / 252. szám

1 J#ÍR¥IDÉK 1921. november 6. Egy szabolcsi ifjú Turkesztánban. A chodzsenti séták. Német tisztek fellázítják Turkesztánt. Az oroszok féltékenyek a hadifoglyokra. Kerenszky —- Lenin. Hazatérés 38 hónapi számkivetés u

r*n. 'Ezalkalommal befejezzük dr. Lupkovics Györgynek a messze Turkesztánbá került szabolcsi ifjú jegyzeteinek közlését Dr. Lupkovics György kir. törvényszéki biró jelenleg az igazságügyminisztériumba van beosztva szolgálattételre. A rendkiviül érdekes sorok ehelyütt Turkesztánban töltött utolsó napjait mondják el a következőkben: Rokon népek közi Hosszabb sétáink alkalmával, melyeket rendszerint titokban és szökve tettünk, sokszor tapasztaltuk, hogy a tadzsikok — mily jóindulattal vannak velünk szemben, mennyire sajnálták fogoly sorsunkat és vigasztalni igyekeztek, hogy ők is félig-meddig fogtok. Meggyőződtünk arról is, hogy tudják ázsiai származásunkat. Az öregek nagy tisztelettel emlékeztek meg Vámbérvről, aki erre is járt kutatni a magyarok eredete után. Sok hasonlatosságot is fedeztünk fel a magyar nyelv és a tadzsikok nyelve között. Csak hogy néhány teljesen azonos szóL említsek: az alma és dinnye ott is ugyanolyan nevet visel. Az egyes községek élén, amelyeket kis lakoknak neveznek a mi községi bírónknak megfelelő egyén áll

1, akit »aggszak|áll«-nak hivnak és igy tovább. Sajnos 1916 tavaszán- már megszüntették a mi szabad kimenőnket és igy, néprajzi megfigyeléseinket is szűk határok közé kellett szőri latnunk. Ugyanis akkoriban néhány merész és vállalkozó német tisztnek sikerült Kinán és Tibeten át behatolni Szemirjecsfce és ott a törzseket fellázítani. Pappenheim német őx-nagy és von Hantig vezérkari tiszt vezetésével pedig többen a Yarkend-kasgari vonalon át Afganisztánba és Bucharába lopództak be, dacára annak, hogy közülök egyeseket az. angolok India északnyugati részén Hunza Nagárnál elfogtak. Oly ügyesen dolgoztak hogy rövidesen egész TurkesZlánban láza dó mozgalmak keletkeztek. Féltékeny oroszok íEkkor a hadifoglyokat is szigorúbb őrizet alá helyezték, bennünket pedig átszállítottak a chodzsenti kreposzltból a SzirDarja északi partján épült barakk-táborba Ott már teljesen pusztaság volt. Egyetlen egy árnyékot adó fa volt a parton és annak tövében találtunk egy kis árnyas helyet. Igy ezentúl csak a sivatagból szemléltük a túloldalon Zöldé,lő oázist. Áthelyezésünket előmozdította még az is, hogy az a kevés orosz intelligens ember, aki a társadalmat Ghodzsentben alkotta, szintén nem jó szemmel nézte a mi szabad járásunkat a városban. És ez nem is volt érthetetlen. Az a kieves orosz hölgy, aki a városban lakott, abban találta szórakozását, hogy esténkint, mikor a forróság már engedett, a folyón csónakázott és e mulatságukat a sok fürdő magyar hadifogoly tiszt meglehetősen zavarta. Ha még hozzávesszük, hogy néhány pajtásunk kalandok után is nézett, sőt merészségektől sem riadt vissza, ugy, egészen érthető volt a velünk szemben megnyilvánult ellenszenv. Nyáron azután a zavargások oly komoly méreteket öltöttek, hogy az orosz japán háborúban nevezetessé vált Kuropatkin tábornokot neveték ki Turkesztán fő kormányzójává, akinek formális hadjáratot kellett viselni a szemirjecsi lázadók ellen, akiket ugyan sikerült visszavernie de nagyrészük a szomszéd IvuldZsa kinaj tartományban húzódott meg. Helyzetünk ekként rosszabbodván — türelmünk is fogytán volt — szökési tervekkel kezdtünk foglalkozni. Vállalkozó szellemű baj társaink közül néhányan meg is szöktek, azonban rövidesen elfogták és Szibériába szállították őket. Nekünk pedig az őrizet megszigorítása mellett tudtunkra adták, hogy ujabb szökési kiséret esetén katorgára (kényszermunkára) visznek. Küör a forradalom A forró nyarat 1916-ban szokatlan kéméin' tél váltotta fel. November elején valóságos hófúvások voltak, amire az oázis legrégibb lakói sem emlékeztek — Ugyancsak dideregtünk jeges ós világítás nélküli barakkjainkban egész télen át s mikor tavaszodni kezdett, kitört az első orosz forradalom. Kerenszky lett az első államférfi és hadvezér, aki ahelyett, hogy gyors és előnyös békét kötött volna, a hosszas háborúban kifáradt orosz népet Lenin és Troczkij karjaiba kergette. 1917 őszén már Lenin és pártja vette át az egész hatalmat. (Ekkor kezdődtek' iá polgárháborúk és lázadások véres soro. zatai, Turkesztánban pedig az éhínség is. Turkesztán ugyanis kevés gabonát termelvén, behozatalra szorul. Az egyik uton a kaukázusi törzsek függetlenítették magukat és különösen a harcias cserkeszek és csecsenczek megakadályozták a vasúti forgalmat. A másik vasútvonalon Orenburg környékén Dutow kozák tábornok folytatott irtó harcot a vörösek ellen. Hazatérés A hadifoglyok helyzete kritikussá vált A forradalmak folytán teljesen felborult minden rend és a hadifoglyok elszéledni kezdtek. Csak a betegek és azok maradtak ott, akik nem éreztek elég erőt arra, hogy megszökhessenek hazafelé. Tavaszszal 1918) Dutow kozákjait visszaszorították Akkmolinszk és Turgáj steppéire és felszabadult az orenburgi vasúti vonal. Barátaimmal nyomban útra keltem én ís, a még Kerenszky állal felfogadott áruló cseh hadifoglyokból toborzott hadosztályoknak Ukrajnából való visszaözöniíésél megelőzhettük és 12 napig éjjel-nappal utazva, 38 hónapi turkesztáni számkivetés után Orsánál csapataink által megszállott területre értünk. Hogy mit éreztünk megszabadulásunkkor, azt leírni nem lehel, de olvasóink elképzelhetik. Összeírják a hazájaibs visszatárni m dhajtsl hadifogoly iroobf., Nyíregyháza, november 5. A Nyirvidék bolcsvármegye alispánját, hogy a hadifoglyok kicserélése ügyében kötött rigai egyezmény végrehajtását ellenőrző német kormány megbízottjával történt megállapodás értelmében a még Magyarországon tartózkodó és hazatérni nem akaró orosz hadifoglyokat egy névjegyzékbe kell foglalni. Ezeknek az oroszoknak nyilatkozatot kell aláirniok, hogy önként lemondottak az Oroszországba való visszatérésről. E nyilatkozatban tudomásul veszik azt is, hogy elvesztik az államköltségen való hazaszállítás iránt való igényüket és végleges ittmaradásuk a magyar kormány engedélyétől függ. Az oroszokról Szabolcsvármegye is elkészíti az összesített névjegyzéket és aláíratja vélük a cirillbetüs orosznyelven irt nyilatkozatot Miért szűntek meg a mesedélutánok ? Mit kell tennünk ? Mi érdekli a gyermekei ? Meséljünk tovább! A Tanitók Otthona köréből. Nyíregyháza, november 5. A Nyirvitudósitójától. A Tanitók Otthona ez a kiválóan szerveződő, rendkívül jelentős kultur organismus tevékenységének nagyskáláju programmjába vette a mesedélutánok rendezését is. A mesedélutánokról, íftnelyek eleinte többé-kevésbbé nehezen indultak meg, városunk egyik pedagógus szakembere a következőkben nyilatkozik : Amilyen hirtelen tűntek fel, ugy szűntek meg a mesedélutánok. Nem elég azonban azt mondani, hogy a közöny szüntette meg,, ha-, nem keresni kell az okot s ezt kell megszüntetni, hogy a közönyt megtörjük. Elég a mesedélutánon egyszer-kétszer megjelenni, a mesét végig hallgatni s végig nézni a hallgatóközönség orgonasipjain s azonnal tisztába jön az ember, hogy mért ásítozik az egyik hallgató, rnikor a másik csupa fül. A mesedélutánoknál első hiba az, hogy ezeket felekezetenként és nem pedig osztályonként, koronként rendezik. Az ősember psychéje nem ismert felekezeteket, már pedig a gyermek különböző korokban s nem felekezetenként, hanem fajilag átéli gyorsabb tempóban az ősi lélek lassú haladását. Az ősember közelebb volt az állathoz, totemje is innen került, csak később fordult az emberhez. — Ezért a 3—6 éves gyermekek jobban szeretik az állatmesét, faielyben az állati élet,, evés ivás van megörökítve. A 6—8 évesek tündérmese hívei, azonban a 17 évesek is eléggé kedvelik, persze Anderson féle ruhába öltöztetve. 8 éves kortól felfelé már érdeklődik a gyermek a történelem hősei iránt. A 12 év felé már a szociális érdeklődés is bontogatja szárnyait s a 14-ik évében a forrongás korához jut. Dr. Nógrády igy állítja össze a gyermeki •meséket : 6 évig ritmikus mesék ennivalóról, állatokról. 6—8 évig primitív tündérmesék, aztán Andersen : népmondák. 8—13 évig mondák, (mithoszok — Robinson,, a reális életből vett történetek. 13—15 évig epikai történetek,.. ifjúsági regény — életrajzok. Korok szerint van : biologiai, csapongó képzelet kora,, harmadik kor a reális érdeklődésé s aztán jön a forrongó érzetnek kora, mely után a reális érdeklődés végkép átveszi uralmát. No már most azt is kell tudnia a mesemondónak, hogy melyik meséket szereti a gyermek a legjobba^ s melyiket nem. A gyermektanulmányozók mind a kettőnek hosszú listáját adják. Ezt ugyan szolgalelküleg nem kell akceptálni, hanem a mesélő kérdéseire is megkapja hallgatóinak szigorú ítéletét, ha ítélethozatalra a felkeltett bizalom által bátorította hallgatóit. És még egyet. Tudvalevő dolog, hogy a fiuk szeles játéka és a leányok szelíd játéka fel nem cserélhető, azon módon a fiuk kedvelte rablómesék a leányok Hófehérkéjével sem. Tehát nem elég osztályonként, de nemek szerint is szétválasztani a hallgatókat. Hadd mulassanak a fiuk Mackó ur utazásain s érzelegjenek a leányok Hamupipőkén. Nagyon szomorú lenne, ha a praktizáló orvos első paciense halálával lemondana az orvosi pályáról. Igy a pedagógus sem mondhat le a sikertelen mesedélutánok után rendezésétől. Csalódásokon okulva jutunk az igazhoz. — A könnyű járás. Sok függ attól. ho\gy a cipő rendesen legyen elkészítve. i|gen fontos továbbá az. hogy a cipősarok gummival legyen ellátva. De nem minden gyártmányú gummi jó. Könnyű, ruganyos, biztos járást csak a világszerte elismert Borson gummival érhetjük d.