Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 248-272. szám)

1921-11-06 / 252. szám

1 J#ÍR¥IDÉK 1921. november 6. Egy szabolcsi ifjú Turkesztánban. A chodzsenti séták. Német tisztek fellázítják Turkesztánt. Az oroszok féltékenyek a hadifoglyokra. Kerenszky —- Lenin. Hazatérés 38 hónapi számkivetés u r*n. 'Ezalkalommal befejezzük dr. Lupko­vics Györgynek a messze Turkesztánbá került szabolcsi ifjú jegyzeteinek közlését Dr. Lupkovics György kir. törvényszéki biró jelenleg az igazságügyminisztériumba van beosztva szolgálattételre. A rendkiviül érdekes sorok ehelyütt Tur­kesztánban töltött utolsó napjait mond­ják el a következőkben: Rokon népek közi Hosszabb sétáink alkalmával, melye­ket rendszerint titokban és szökve tettünk, sokszor tapasztaltuk, hogy a tadzsikok — mily jóindulattal vannak velünk szemben, mennyire sajnálták fogoly sorsunkat és vi­gasztalni igyekeztek, hogy ők is félig-med­dig fogtok. Meggyőződtünk arról is, hogy tudják ázsiai származásunkat. Az öregek nagy tisztelettel emlékeztek meg Vámbé­rvről, aki erre is járt kutatni a magyarok eredete után. Sok hasonlatosságot is fe­deztünk fel a magyar nyelv és a tadzsi­kok nyelve között. Csak hogy néhány tel­jesen azonos szóL említsek: az alma és dinnye ott is ugyanolyan nevet visel. Az egyes községek élén, amelyeket kis la­koknak neveznek a mi községi bírónknak megfelelő egyén áll 1, akit »aggszak|áll«-nak hivnak és igy tovább. Sajnos 1916 tavaszán- már megszün­tették a mi szabad kimenőnket és igy, néprajzi megfigyeléseinket is szűk határok közé kellett szőri latnunk. Ugyanis akkori­ban néhány merész és vállalkozó német tisztnek sikerült Kinán és Tibeten át be­hatolni Szemirjecsfce és ott a törzseket fellázítani. Pappenheim német őx-nagy és von Hantig vezérkari tiszt vezetésével pedig többen a Yarkend-kasgari vonalon át Af­ganisztánba és Bucharába lopództak be, dacára annak, hogy közülök egyeseket az. angolok India északnyugati részén Hunza Nagárnál elfogtak. Oly ügyesen dolgoztak hogy rövidesen egész TurkesZlánban láza dó mozgalmak keletkeztek. Féltékeny oroszok íEkkor a hadifoglyokat is szigorúbb őrizet alá helyezték, bennünket pedig átszál­lítottak a chodzsenti kreposzltból a Szir­Darja északi partján épült barakk-táborba Ott már teljesen pusztaság volt. Egyet­len egy árnyékot adó fa volt a parton és annak tövében találtunk egy kis árnyas helyet. Igy ezentúl csak a sivatagból szem­léltük a túloldalon Zöldé,lő oázist. Áthe­lyezésünket előmozdította még az is, hogy az a kevés orosz intelligens ember, aki a társadalmat Ghodzsentben alkotta, szin­tén nem jó szemmel nézte a mi szabad járásunkat a városban. És ez nem is volt érthetetlen. Az a kieves orosz hölgy, aki a városban lakott, abban találta szórako­zását, hogy esténkint, mikor a forróság már engedett, a folyón csónakázott és e mulatságukat a sok fürdő magyar hadifo­goly tiszt meglehetősen zavarta. Ha még hozzávesszük, hogy néhány pajtásunk ka­landok után is nézett, sőt merészségektől sem riadt vissza, ugy, egészen érthető volt a velünk szemben megnyilvánult el­lenszenv. Nyáron azután a zavargások oly ko­moly méreteket öltöttek, hogy az orosz japán háborúban nevezetessé vált Kuro­patkin tábornokot neveték ki Turkesztán fő kormányzójává, akinek formális hadjá­ratot kellett viselni a szemirjecsi lázadók ellen, akiket ugyan sikerült visszavernie de nagyrészük a szomszéd IvuldZsa kinaj tartományban húzódott meg. Helyzetünk ekként rosszabbodván — türelmünk is fogytán volt — szökési ter­vekkel kezdtünk foglalkozni. Vállalkozó szellemű baj társaink közül néhányan meg is szöktek, azonban rövidesen elfog­ták és Szibériába szállították őket. Ne­künk pedig az őrizet megszigorítása mel­lett tudtunkra adták, hogy ujabb szökési kiséret esetén katorgára (kényszermunká­ra) visznek. Küör a forradalom A forró nyarat 1916-ban szokatlan ké­méin' tél váltotta fel. November elején valóságos hófúvások voltak, amire az oázis legrégibb lakói sem emlékeztek — Ugyancsak dideregtünk jeges ós világítás nélküli barakkjainkban egész télen át s mikor tavaszodni kezdett, kitört az első orosz forradalom. Kerenszky lett az első államférfi és hadvezér, aki ahelyett, hogy gyors és elő­nyös békét kötött volna, a hosszas hábo­rúban kifáradt orosz népet Lenin és Troczkij karjaiba kergette. 1917 őszén már Lenin és pártja vette át az egész hatalmat. (Ekkor kezdődtek' iá polgárháborúk és lázadások véres soro. zatai, Turkesztánban pedig az éhínség is. Turkesztán ugyanis kevés gabonát termel­vén, behozatalra szorul. Az egyik uton a kaukázusi törzsek függetlenítették magu­kat és különösen a harcias cserkeszek és csecsenczek megakadályozták a vasúti forgalmat. A másik vasútvonalon Oren­burg környékén Dutow kozák tábornok folytatott irtó harcot a vörösek ellen. Hazatérés A hadifoglyok helyzete kritikussá vált A forradalmak folytán teljesen felborult minden rend és a hadifoglyok elszéledni kezdtek. Csak a betegek és azok marad­tak ott, akik nem éreztek elég erőt arra, hogy megszökhessenek hazafelé. Tavasz­szal 1918) Dutow kozákjait visszaszorí­tották Akkmolinszk és Turgáj steppéire és felszabadult az orenburgi vasúti vonal. Barátaimmal nyomban útra keltem én ís, a még Kerenszky állal felfogadott áruló cseh hadifoglyokból toborzott hadosztá­lyoknak Ukrajnából való visszaözöniíésél megelőzhettük és 12 napig éjjel-nappal utazva, 38 hónapi turkesztáni számkive­tés után Orsánál csapataink által meg­szállott területre értünk. Hogy mit érez­tünk megszabadulásunkkor, azt leírni nem lehel, de olvasóink elképzelhetik. Összeírják a hazájaibs visszatárni m dhajtsl hadifogoly iroobf., Nyíregyháza, november 5. A Nyirvidék bolcsvármegye alispánját, hogy a hadi­foglyok kicserélése ügyében kötött rigai egyezmény végrehajtását ellenőrző német kormány megbízottjával történt megálla­podás értelmében a még Magyarországon tartózkodó és hazatérni nem akaró orosz hadifoglyokat egy névjegyzékbe kell fog­lalni. Ezeknek az oroszoknak nyilatkozatot kell aláirniok, hogy önként lemondottak az Oroszország­ba való visszatérésről. E nyilatkozatban tudomásul veszik azt is, hogy elvesztik az államköltségen való hazaszállítás iránt való igényüket és végleges ittmaradásuk a magyar kormány engedélyétől függ. Az oroszokról Szabolcsvármegye is elkészíti az összesített névjegyzéket és alá­íratja vélük a cirillbetüs orosznyelven irt nyilatkozatot Miért szűntek meg a mesedélutánok ? Mit kell tennünk ? Mi érdekli a gyer­mekei ? Meséljünk tovább! A Tani­tók Otthona köréből. Nyíregyháza, november 5. A Nyirvi­tudósitójától. A Tanitók Otthona ez a kiválóan szer­veződő, rendkívül jelentős kultur organismus tevékenységének nagyskáláju programmjába vette a mesedélutánok rendezését is. A me­sedélutánokról, íftnelyek eleinte többé-ke­vésbbé nehezen indultak meg, városunk egyik pedagógus szakembere a következők­ben nyilatkozik : Amilyen hirtelen tűntek fel, ugy szűntek meg a mesedélutánok. Nem elég azonban azt mondani, hogy a közöny szüntette meg,, ha-, nem keresni kell az okot s ezt kell megszün­tetni, hogy a közönyt megtörjük. Elég a mesedélutánon egyszer-kétszer megjelenni, a mesét végig hallgatni s végig nézni a hallgatóközönség orgonasipjain s azonnal tisztába jön az ember, hogy mért ásítozik az egyik hallgató, rnikor a másik csupa fül. A mesedélutánoknál első hiba az, hogy ezeket felekezetenként és nem pedig osztá­lyonként, koronként rendezik. Az ősember psychéje nem ismert felekezeteket, már pedig a gyermek különböző korokban s nem feleke­zetenként, hanem fajilag átéli gyorsabb tem­póban az ősi lélek lassú haladását. Az ősem­ber közelebb volt az állathoz, totemje is innen került, csak később fordult az emberhez. — Ezért a 3—6 éves gyermekek jobban szeretik az állatmesét, faielyben az állati élet,, evés ivás van megörökítve. A 6—8 évesek tündér­mese hívei, azonban a 17 évesek is eléggé kedvelik, persze Anderson féle ruhába öl­töztetve. 8 éves kortól felfelé már érdeklődik a gyermek a történelem hősei iránt. A 12 év felé már a szociális érdeklődés is bontogatja szárnyait s a 14-ik évében a forrongás korá­hoz jut. Dr. Nógrády igy állítja össze a gyermeki •meséket : 6 évig ritmikus mesék ennivalóról, állatokról. 6—8 évig primitív tündérmesék, aztán Andersen : népmondák. 8—13 évig ­mondák, (mithoszok — Robinson,, a reális élet­ből vett történetek. 13—15 évig epikai törté­netek,.. ifjúsági regény — életrajzok. Korok szerint van : biologiai, csapongó képzelet kora,, harmadik kor a reális érdeklődésé s aztán jön a forrongó érzetnek kora, mely után a reális érdeklődés végkép átveszi ural­mát. No már most azt is kell tudnia a mese­mondónak, hogy melyik meséket szereti a gyermek a legjobba^ s melyiket nem. A gyer­mektanulmányozók mind a kettőnek hosszú listáját adják. Ezt ugyan szolgalelküleg nem kell akceptálni, hanem a mesélő kérdéseire is megkapja hallgatóinak szigorú ítéletét, ha ítélethozatalra a felkeltett bizalom által bá­torította hallgatóit. És még egyet. Tudvalevő dolog, hogy a fiuk szeles játéka és a leányok szelíd játéka fel nem cserélhető, azon módon a fiuk kedvelte rablómesék a leányok Hófe­hérkéjével sem. Tehát nem elég osztályon­ként, de nemek szerint is szétválasztani a hallgatókat. Hadd mulassanak a fiuk Mackó ur utazásain s érzelegjenek a leányok Hamu­pipőkén. Nagyon szomorú lenne, ha a prakti­záló orvos első paciense halálával lemondana az orvosi pályáról. Igy a pedagógus sem mondhat le a sikertelen mesedélutánok után rendezésétől. Csalódásokon okulva jutunk az igazhoz. — A könnyű járás. Sok függ attól. ho\gy a cipő rendesen legyen elkészítve. i|gen fontos továbbá az. hogy a cipősarok gummival legyen ellátva. De nem minden gyártmányú gummi jó. Könnyű, ruganyos, biztos járást csak a világszerte elismert Borson gummival érhetjük d.

Next

/
Oldalképek
Tartalom