Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 248-272. szám)

1921-11-29 / 271. szám

2 JttYIKraJÉR A vasárnapi munkaszünet első vasárnapja Nyíregyházán. Zárunk vagy nem zárunk? Beietválkozás gyertyafény mellett. • - \ Nyíregyháza, november 28 A Nyirvidék tudósitójátói, A belügyminiszter, mint ismeretes, a napokban rendeletet adott ki, amellyeli addig is

v mig az idevonatkozó törvényszakasz elkészül, véglegesen rendezte a vasárnapi, munkaszünet kérdéséi. A rendelet ugy szói. hogy vasárnap reggel hét órától délelőtt 10 óráig nyitva maradhatnak az űztetek. azonban tiz órakor szigorúan be kell zárni mindenkinek A rendeletben az az uj intézkedés hogy vidéken, amennyiben egyes városok és községekben a. hét órától délelőtt 10 óráig megengedett kereskedelmi forgalom helyett az érdekelték többsége a teljes vasárnapi szünetet óhajtaná, ;i>. illetékes közigazgatási hatóság köteles a teljes szünetet elrendelni s ez az elrendelés ily esetben „ egvérlékü a miniszter rendeletével. Tudomásunk szerint egyes vidéki városokban állást is foglaltak már a teljes munkaszünet mellett, igy Kecskeméten a iFüszerkereskedők Egyesülete mozgalmat indított. hogy a téH hónapokra a teljes munkaszünet lépjen életbe. _ Nyíregyházán mindeddig nem történt határozott lépés ebben az irányban. Mindössze a borbélyok és fodrászok gyűltek össze annak megbeszélésére, hogy nyissanak-e, vagy zárjanak vasárnap. Amenyoyiben ugyanis a borbélyok a vasárnapi zárvatartás mellett döntenének, akkor ők már egy. korábbi rendelet szerint, szombaton este fél kilenc óráig tarthatják nyitva az üzletet. A borbélyok és fodrászok egyébként a napokban megjelent rendelet értelmében, amennyiben a vasárnapi nyitás mellett foglalnak állást, vasárnap nem 'délelőtt tiz, hanem déli tizenkét órakor kötelesek az üzletüket bezárni. Nyíregyházán a vasárnapi munkaszünetre . vonatkozó rendelet életbelépésének első vasárnapján meglehetős fejetlenség mutatkozott. A kereskedők, borbélyok a Nyirvidék híradásából értesültek az uj rendeletről de a közigazgatási hatóságok nem adták ki a rendeletet a munkaszünetről. Ez a kereskedők táborában nem okozott zavart ők bezártak most is tiz órakor, de ja borbélyok e^y téves információ álapján részben zárni kezdtek tiz órakor. A vendégek meglepetéssel látták, amint az üzletek redőit lebocsálották, amikor szak állásán vasárnapi szépitésre jelentek meg. Néhol félig lebocsátott boltajtó mögött, gyertyafénynél borotváltak. Munkatársunk nyomban felkereste a rendőrkapitányságot, a hol eloszlatták a kételyt s újra fel repítitek a borbélyüzletek redői. A munkaszünetrendelet a postán is meglepetést nyújtott. Akik tegnap bementek ajánlott leveleik átvételére, ott arról értesültek, hogy mától kezdve darabonkint öt koronát kell fizetniök a vasárnap kikért ajánlott küldeményért. 1 Ez az eset is készületlenül találta a publikumot, amelyet a vasárnapi munkaszünetre vonatkozó intézkedésekről a hatóság megfelejtkezett kategorikusan értesíteni. A szélhámos 4lb&t6 Ijirigyhásán járt Nyíregyháza* november 26. Budapestről jelentik : Mintegy hat héttel ezelőtt az ógyallai Mezőgazdasági Szövetkezet igazgatójához, Szász Jánoshoz beállított egy elegáns, jó megjelenésű fiatalember, aki báró Kemény Gyula álnéven mutatkozott be az igazgató előtt. A báró nagyobb mennyiségű tengerit kinátt megvételre,, amelyet az igazgató hajlandó is volt megvásárolni. Kemény Gyula bárónak az üzlet megkötésekor 150.000 korona előleget adott és szerződés szerint abban is megegyez tek, hogy a szövetkezet igazgatója, Szász János egymillió koronát utal át egy nyíregyházi banknak, amely összeget Nyíregyházán Kemény Gyula akkor fogja felvenni, ha a tengerit már leszállítja. Közben lejárt a szállítás határideje, azonban Kemény nem jelentkezett. Szász János erre sürgönyözött Nyíregyházára, az állítólagos bárónak a 4 szállítás végett. Ez hol arra hivatkozott, hogy kellő vággonók nem állanak rendelkezésére, hol más ürügyeket hozott fel és igy kibujt a kötelezettség teljesítése alól. Az igazgató gyanút fogott, hogy szélhámossál van dolga, feljelentést tett. A feljelentés megtétele után rövid idő alatt több mezőgazdasági szövetkezet hasonló tartalmú feljelentést adott be Kemény ellen, ahol ő ugyancsak ugy járt el, rpint az ógyallai Mezőgazdasági .Szövetkezetnél. Mikor Kemény megtudta, hogy a 'főkapitányság keresi, megszökött. Erdei detektiv-felügyelő csoportja kezdte meg a nyomozást ebben az ügyben és kutatja Kemény Gyula visszaéléseit. Megállapították, hogy Kemény Gyula báró sohasem voít, legutóbb Nyíregyházán tartózkodott, majd ismeretlen helyre távozott. A főkapitányságon az ország egész területére szóló körözőlevelet adtak ki ellene, amelyet kézrekerités végett a külföldi államok rendőrségeinek is megküldenek. Ki akarják lakoltatni a várost. A temetkezési vállalat konfliktusa. Nyíregyháza, november 28 A Nyirvidék tudósítójától. Megírta a Nyirvidék, hogy Nyíregyháza város üzemi tanácsa átvette a Pintérféle temetkezési vállalatot. Az átvétel annak rendje-módja szerint megtörtént, a vállalat -megkezdte működését. Most váratlanul sötét felhők gyülekeztek a városi temetkezési üzem felé. A Pintér-féle temetkezési vállalat a Heuffel-féle házban van. A ház tulajdonosa a várostól jóval'magasabb bérre kapott ajánlatot, mint amennyit Pintér fizetett. Most mégis minden előzetes tárgyalás nélkül egyszerre csak 40000 korona bért követel a yárostól s egyidejűleg a járásbíróságnál megindittatla a kilakoltatási eljárást. A város tehát most abba a különös helyzetbe jutott, hogy kimozditással fenyegetik. Megkísérelték a tárgyalást a makacs háziurral, de sikertelenül, mert Heuffel mindenáron a járásbíróság elé akarja vinni a dolgot. Az ügy, fejleményét érdeklődéssel lessük 1921. novea&bei 29 A harminckilencesek. A régi hadsereg legvitézebb ezrede, tegnap emlékezett meg a világháborúban elesett bajtársairól. Helyesebben szólva, a megszűnt harminckiI«noes regiment egykori tisztjei és legénysége gyűltek összie Debrecenben, hogy gyászünnepélyt tartsanak, amelynek fátyolán át azonban, legalább a mi szemünk igy látja — egész raultjuk és történelmük emléke is keresztülragyog. Nem a Kárpátok, nem a 'Do berdó vetették fel a harminckilencesek nevét, nem az utolsó nagy küzdelem és a gyászos veszteségek tették ismertté, ha nem Európának két" évszázadra visszanyu fó politikai története Végig harcolták ők az osztrák örökösödési, majd a hét éves ha borút: verekedtek a francia konvent seregeivel? majd Napóleonnal; ott találjuk őket a XIX szaza-d minden csataterén Sotferinótói a boszniai okkupáeióig, És mi® denütt példásan viselkedtek? magyar katonához ülő hűséggel

1' vitézséggel. A világháború végső tra gikus ki fejlésé ben is inuk szakadtáig tartottak ki. mig csak össze nem omlott a monarchia x és ezen belül Magyarország egész védelmi rendszere is Az ezred fegyvertényeit, nagyszerű teljesítményeit leírni kötetek kellenének, nincs helyünk néhányat sem elmondani, legfeljebb ha egyet ragadhatunk ki, mint ránézve annyira jellemzőt, a világháború eseményeiből. 1914. elején, a Kárpátokban történt. Az oroszok DukLa felől rémitő ember tömegeket dobtak hadseregünk gyér vonalára, köztük a tűzharcban vir tuóz, hires szibériai hadosztályokat. A túlerő felülkerekedett minden önfeláldozáson, minden hősiességen. A József főherceg vezénylette hetedik hadtest végül is parancsot kapott a visszavonulásra A hadtest e mozdulatát fátyolozni és fedezni a debreceni 39. gyalogezred rendeltetett, mely a Sztropkó és a Havaj közt húzódó *hegylánc egyik defiléjét tartotta megszállva. Parancs szerint a nap esti kilenc órájáig kellett az állásban maradni s akkor a Visszavonulókhoz csatlakozni/ Ámde a jelzett időbon észrevette az ezrecQ hogy ha helyéből kimozdul, akkor az orosz lavina elsöpri az egész hadtestet, ugy határozott tehát, hogy önfeláldozóim maga veszi fel a küzdelmet s a végsőkig kitart Esti kilenc óra helyett éjfél után egy órakor mozdult ki az állásból, de akkor is szörnyű harcban, oroszlán módra viaskodva s akkor is csak akért, mert már az ellenség minden oldalról körülfogta s attól kellett tartania, hogy elvágja az egyetlen visszafelé vezető utat is. Másnap József főherceg magyar nyelvű parancsban — helyesebben szólva egy lángoló ódában —, fejezi ki örök háláját és elismerését az ezrednek. Kezdődött pedig a parancs ezekkel a szavakkal: »Harminckilencesek, ti vitézek vitéziéi....! Néhány nap múlva arany cserfa* koszorút küldött az öreg Ferencz József az ezred zászlójára. Egyetlen és páratlan kitüntetés! Most, hogy Debreczen, sőt az egész Tiszántúl együtt emlékezik, együtt gyászol és együtt lelkesedik a vitézek vitézeivel, — borongó érzések közt gondol egykori hatalmi nagyságunkra, Magyarország egykori állami erejére, melynek támasza és megszemélyesítője volt a cserfákoszorus, dicsőséges Dom Míguel gyalogezred is. — Gummi •árcipők érkeztek férfi és *#i uwgytégokbftn • Hungária CipőáruNftngyfcArtt, írimyi M««r?-« «, .