Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 248-272. szám)

1921-11-04 / 250. szám

« JNíyírvidék 1921. november 4, Elszaporodtak a vasúti lopások. Állandó őrszolgálat a vasúti állomáson. Nyíregyháza, november 3. Saját tutíősi tónktól. Az utóbbi időben a vasuli lo! g)ások nagyon elszaporodtak. Az utasok Esebéből egyre-másra lopkodják ki a több . kevesebb pénzt tartalmazó tárcákat, de éllaudó dézsmálói vannak a teherrakotnánvoknak is. A téli hideg beálltával a lüzdőszer a főkeresleti cikk, némelyik családnak apraja-nagyja »minden ember B. fedélzetre« kiáltással kivonul a cselekvések színterére a teherpályaudvarra és szorgalmasan apasztják a vasúti kocsik tartalmát. Fényes nappal lopják a szenet és a fát és semmiféle eszközzel nem lehet elriasztani a szemérmetlen tolvajokat. Az államrendőrség most már egyszersmindenkorra véget akar vetni ezeknek a tarthatatlan állapotoknak és kettőzött éberséggel igyekszik megvédeni a vasúti szállítmányok épségét. A mai haptój kezdve egy detektív és két polgári rendőr állandó éjjel-nappala szolgálatot teljesít. A turáni népek vándorlása az ókorban, foVjeíi a cimen tartott dr. Cserép Jótesef egyetemi tanár előadást Nyíregyházán. a városháza nagytermében. A tizenegy ezer óv előtti Atlantisról és a turáni népek Ékori vándorlásairól szóló előadás gontiolatmeaietét folytatólagosan itt közöt jjfük: u A. nyelvtudomány is elismeri már, — ttogy az indogermán nyelvek közé tartoa. skytha nyelv. Csak fajilag nem akarták még kimondani az összetartozás döntő bevallását. Szégyenük a skythaságukat S. lia már nyelvileg lehetetlen is, legalább fajilag igyekeznének ránklolni magukról. E cimen jutottunk a nyugati irók révén a JHungart elnevezéshez, mint hunugorok; fcololl a keleti irók turkoknak ismerték népünket. A hunok v. massagéták (Procop.) a sárgabőrü sémi skythákhoz tartoztak, úgyszintén a germánok, akiket még Strabo (VII. 1.) túlságos sárga színükkel feltűnőknek ismer és emlit, mintegy 2000 évvel eaelőtt. Mi csak épen hol szomszédi tiol elnyomó, hol elnyomott viszonyban 8-4000 évet töltöttünk el ilyen skythák között, vagy közelében. Ekképen nyelvijen. szokásokban sok származhatott belőlünk egymásra át, de a faji jelleg csalhatatlanul különválaszt bennünket tőlük — Hz egész világtörténelmen végighúzódó — erőszakos, hatalmaskodó, zsarnok —• (»aristokrata!«) vonásuk sem a miénk: mi nem vagyunk hunugurok (Hungari), hanem madaiak (médiaiak). A méd -ra v. r ethnikai képző: Mada— Media, madiar=médiai (I. Oppert) Ez a tni igazi nevünk. És e név nem a Kr. u iPII. századból ered csak ugy véletlenül egyik törzsvezérről, mint ahogy ma már él'alánosán elhiszik egy nyelvészünk — puszta állítására, hanem több mint 11 ezer évre, az eddig felismerhető legrégibb időkre nyúlik vissza. Történetíróink azon törik a fejüket, kelleti itt maradni a skytha hunok és avarokból magyaroknak, mert Árpádék nem boldogulhattak volna mintegy 25000-re tebető számuk mellett a honfoglalással. — Ne törjék a fejüket! Voltak igenis, de nem Skythák, ez a mi örökös szerencsétlenségünk, hanem médiaiak. Herodo'os a lír, e. V. sz.-ban ismer délkeleti tájainkon egy Sigyma nevü médiai népet; Dalmáíiában. Vslona tájékán laktak Mazaei (Sírab. Plin.) Bulgáriában a Strymen mellékén (aktak médiaiak (Medica, Plin.). MakedoOia lakói nem hellének voltak, hanem barbárok; Paeonia lakóit magyaroknak irja Chalko^ondylas, Herodotus a Trójából átkelt teükrok telepitvényének; a szomszédos Emathia mellett még biztosabban szól a név. De Póla és Noricum (Stájer Krajna, Karinthia, Salzburg) Eolchisi alapítvány (Plin.) és Kolchist mint Mazarát emliti Guido l'tavanuas. Annak a lakói még az 1335. év körül Egyptomból odaköltözött vegyes nép voltak, nevezetesen liikszosz elamiak (sardana) és médiaiak. Emellett szól Wedea .megszabadítása a menyei ha- | jósok (argonauták) általi. E néven kivül különben Kolchi simiirul a. m. xmenynemzedék*; főhelye Aia=meny; másik neve Sybaris = aranygyapjú helye. — Kolchissal egyirányban a Kaukázus keleti végében a Kaspi-tenger mellett ^laktak az Albani »ab Jasone orti.« (Plin.). Jason pedig, az argonauták vezére, menyei hős (JoIkos = Kolchis). Kolchis és Albánia közt terült el Ibéria; ide esett az átjárója a Kaukázusnak, amelyet porta Caucasia v. Sarmatica-nak neveztek, kétségkívül azért, mert ez volt a méd uralom megdőlése (Cyrus: 559. Kr. e.) után a perzsa iga elől menekülő médok legrövidebb és legbiztosabb utja Európa feié. — Mert Sar-mata a. m. »méd sarj« és eztiaiz én szófejtésemet szószerint igazolja Plinius, aki azt mondja: »Sauromatáe, Me~ dorum — ut ferunt — suboles«. A sarmatákat kétségkívül ama fent jelzett katasztrófa indította ujabb váúdorutra ' a Kaukázuson át, ahol már ősrégi időktől lakhattak rokonfaju népek. Hazánk északibb vidékein s följebb a Volgától egész a Visztuláig sarmaták laktak; az é. ny. Kárpátoknak is Sarmaticl Montes volt a nevük az ókorban; a Tisza-Duna közén települt jazygokat is rokonaiknak tartja a történelem. Hunok s más skytha népek tartozhattak a hőskorbeli nagy 'Mediához kb. 2270—1900. K. e., vagy "későbben tartozhattak a Volga—Don folyamközi u. n. Nagy Magyarországhoz; keveredés, átvétel, eltanulás, minden lehetséges de hogy a magyar a sárga skytha népek bármelyikének töredéke, maradványa, ivadéka volna, az leheletlen. A nyelv anyaga természetesen óriási változáson ment át idők folytán. Hiszen már a parthus beszéd mintegy 2000 év előtt a méd és skytha nyelv vegyüléke volt (Justin.). Valószinü, hogy a nagy Media népeinek egyes csoportjai a Kaspi-tenger keleti felén laktak vagy arra húzódtak följebb; lehet, hogy baskírok, kirgizek és mongoltatárok is voltak annak vagy a későbbi u n. Nagymagyarországnak tartozékai; de a tiszta médok, a sarmaták. a Kaukázusnál kerestek békésebb hazát. A Don és Volga közt ütöttek tanyát a sarmata amazonok. Ezek területén találunk is jelezve a Terek folyó mellett egy Mazari nevü várost. — Kétségkívül egy ez a nép a libyai amazonokkal, akiket az elsülyedt At'antisból költöztet Diodor E. Afrikán, Egyptomon Elő- és Kisázsián át Thráciába, ahol egy, nagy vereség után feloszolva visszatértek korábbi lakóhelyeikre. A sumer am-a-zus a matri archatust jelenti, amilyen az aethilopiai, egyptomi és etrusk népnél volt szokásban; a médeknek azonban csak egy részénél,, miként a megkülönböztetésből bizton következtethelő. Ezek és a libyek tisztelték főleg Athénét istenként Poseidon és Triton mellett. Az indusok közül is csupán a paudáknál volt ez szokásban. És mivel ezek a médok támogatásában részesültek, meglehet, hogy. épen Hz ő (s zomszédságukba eső médok voltaK az amazon médok. (Mahábhárata). A görögök a maguk nyelvén i emlőtlenek a-nekl értelmezték az Amazonét* szót s skytha nyelven oiorpal&k^nak, (férfiö löknek) nevezték őket; ilyenekből volt az a Thermodon-melléki nőcsapat, amelyik a tró jaiakat segítette. De ezek a skytha amazonok nem tévesztendők össze a médiaiakkal. Amolyan amazonokkal nem is képzelhető el erős, állandó, elégedett állam megalapítása. A médok utolsó királya Astyages (médül Azzidaliak »messze ur< late regnans, Eurymedon) volt; ennek a vándorútra kelt népéből valók voltak a phaiakok, Uranos ivadéka, akik Eptrus keleti oldalán telepedtek le. Lakóhelyüket Scheriemek nevezi Homeros s az szintén ugyanazt jelenti, mint Árgus — (ég-ország, égmező.). Fajunk legeredetibb típusát alighanem Marokkóban tudnánk lelkünk elé rekonstruál ni. Az aethiop elamiak típusát talán a turkok közelitik meg, csakhogy nigrita voltuk már kevésbbé ismerhető fel; elváltozásuk azonban aligha nagyobb, mint a germánoké és a zsidóké, akik a sárga bőrűek közül valók Ezek a turáni — v. tyrén — népek tehát ősrégi időben az elmerült Atlantis szigetén, Afrikában, Tyrrheniában — Italia — Galliában és Hispániában, valamint Sicilia szigetén is kinyomozhatólag ott tanyáztak. Már Herodotes megkülönbözteti a madjarát a a nomád libyaiaktól s azt mondja, hogy a maxies nem nomádok, hanem földművelő nép Békés, egyenes,, egyszerű természete, kulturális szerepe és békés foglalkozása mellett az erőszakos, nomád,, vad hordák hatalmaskodása folytán évezredek alatt széjjeloszlott, beolvadt, elenyészett; az Atlantisból fennmaradt még ma is vulkán-természetű és sülyedőben levő szigeteken az őslakosságnak alig van már nyoma is ;a Kanári szigetek guáncsai már kiveszőben ; mi magyarok vagyunk még fenn abból az ősrégi, nagy és hatalmas nemzetből, Madja-Oaea népéből, de nagyon megnyirbálva, leszabdalva, megfogyva. — Mélyen belevágtak a húsúnkba, mert — azt hazudják — jogtalankodtunk a velünk egy nemzettestet alkotó más fajbeliekkel ; hadd érezzük, ami a franciának 1871-ben oly sajgóan fájt! Mi sajnáltuk őt akkor azért, amit most őmiatta tetézve szenvedünk. — Jogtalankodtunk ? Szavaztatná meg elvett területeink népét s ha ellenünk szavaztak, akkor vágna a húsúnkba. Mert anélkül hazugságot állit rólunk s fiktív okért bünheszt bennünket. Mert mi ártatlanoknak érezzük magunkat. Adja Isten, hogy jogos reményeinket valóra váltva mielőbb összeomolva lássuk elleneink kontár alkotását s nemzetünk egykori fénye és dicsőségének visszatérte legyen szenvedéseink és mostani megalázásunkpályabére Cserép József dr. A papírárak, a munkabérek állandó emelkedése kényszerítenek bennünket, hogy előfizetési árainkat i. hó elnkeitől I évre 60 f) V« „ 300 V

4 „ 150 1 hóra 50 az egyes szám árát ptdig 3 koronára felemeljük fagyon kérjük előfizetőinket, kiknek különben külön felszólítást küldtünk, szíveskedjenek hátralékos előfizetési dijaikat /. hó 15-ig kiegyenlíteni, mert ellenkező esetben kénytelenek leszünk a lap küldését beszüntetni. Azon regi előfizetőinknek, kiktől az előfizetési dijat f. hó 10-ig megkapjuk, erre az évre még a régi árért küldjük a lapot.