Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 248-272. szám)

1921-11-23 / 266. szám

1921. november $3. Egy szemtanú a szolnoki Tisza-hid felavatásáról Nyíregyháza, noveniber 22 A Nviwi­rlék tudósítójától. Az egész Tiszántúl forgalmára döntő jelentőségű a két Tisza-hidnak, a.tokaji és a szolnoki vasúti összekötő ludaknak felavatása. A szolnoki hidat a napokban adták át a forgalomnak. A Szabolcsot is közel érdeklő aktusról egy, szemtanú a következőket irja: November 15-én avatták fel íT szolnoki Tisza-hidat. Ezt a rövid jelentést olvastuk az újságban és talán nem is sejtettük, — hogy mit jelent. E hid is a forradalom egyik áldozata. Helyreállítása egy begyó­gyult seb. A véres mult feledése, egy ujabb lépés a béke és konszolidáció felé. Az első provizoriumot a románok állították: fel A hídnak egy megmaradt részét felhasz­nálva, 23 méter hosszu és 1 m magas Dit­ferd ingen tartóból egy 41 méteres pionir­hidat építettek. A románok bevonulása után a Máv. vette kezébe a restaurálást, Bencze főfelügyelő kiváló irányítása mel­lett a vashid megrongált részeit kiemelték a folyóból. Nagyon szerencsésen oldották meg a hid betolását, ugy, hogy íi forgalom összesen csak egy na­pig szünetelt. A hidat az eredeti vonaltól 15 méterrel el­tolva, ezzel párhuzamosan szerelték fel. Folyó hó 10-én kezdődött az eredeti hely­re való betolása. A hídszerkezet 720 tonnái nyom ennek meghozditása közbeiktatott teher­mentesítő szerkezetek nélkül lehetetlen. — Emberi erővel való 'helyrehuzása csigák, fogaskerékáttéteiek és daruk segítségével ezerszeres erőátvitellel történt. A szerkezetet igy. mindössze 15—15 kgr. erő kifejtéssel síneken járó hengereken 21 0m­ber vontatta A munkálatok bámulatos programsze­rű.s éggel és pontossággal haladtak előre. Kedden szünetelt a forgalom. Akkor tolták ki a provizóriumot — ideiglenes szerke­zel — mely kiválóan megfelelt feladatának miután nem kevesebb, mint egy millió tonna ment ai rajta. A hídszerkezetet saruira állították, a pótru­dakat eltávolították, a zavaró állványokat kat lebontották. Megfelelő ünnepély kere­tében a hidat átadták a forgalomnak. — Szerdán megnyílt a vonal és átrobogott az első vonat Debrecen és Bukarest fel Az erdélyi vonalaknák mindig nagy volt a for­galma és mindig nagy, volt a jelentősége. De ez talán sohasem volt olyan eminens, mint éppen most, 1921-ben. A Gutenberg-Kör műsoros táncestéje. Rendkívüli élénk érdeklődés, fényes er­kölcsi, komoly anyagi siker jutalmazta a Gutenberg-kör ambiciózus művészeti szak­osztálynak lelkes, szorgalmas működését, amely vasárnap délután 5 órakor a Korona­szálló nagytermében lejátszódó műsoros estben mutatta be eredményét. Mindenek előtt elismeréssel és dicséret­tel kell megemlítenünk a művészeti szak­osztály kulisszáját, amely a tagok áldozat­készségét, tudását és Ízlését dicséri. Az uj kulissza diszes keretet adott a gazdag mű­sor számainak, amelyet az egész termet be­töltő nagy közönség nézett végig Selkes tap­sokban megnyilvánuló elismeréssel és élve­zettel. A műsoron, amelynek kidolgozásában a fáradhatatlan művészet-barát, Antal Gyula mellé derék ifjú gárda sorakozott, öt szin­három szóló énekszám, egy szavalat JSfnHtflDÉR. és egy kupié sorakozott. Imre Lajos forró érzésű szavalatával tűnt ki. A játékszínen a Dini és Dani, Elhalt a kacaj, Pataki diák, A lakás, A halhatatlan család c. játékok sze­repeltek, amelyek során sok derűs perc igaz gyönyörűségében volt a pulikumnak része. A hölgyek közül Qerbár Bözsike, Humenyik Karola, Mátyás Ilonka, Papp Ilonka és Sip­kái Zsuzsóka alakítottak kedves közvetlen­séggel. A férfi szereplők közül is szigorú mértékeléssel is kiválót produkáltak a művé­szi intuícióval játszó Antal Gyula, Fiedler István, a festői erővel alakitó Imre Lajos, Kajati István, Gebei József. Jók voltak Ilos­vay Imre, Kazimir István, Stelcz I., Kazár Mihály is. <A vendég Szentpétery tanitó meleg szí­nezésű baritonján gyönyörű hallgató nótákat adott elő. Hasonlóan hatásos voltak Dankó kisvárdai szereplő dalszámai is. Kolozs La­jos pedig brilliáns kuplézással kacagtatott bennünket. — Rokonszenvesen konferált Kazimir István. A Gutenberg Kör művészeti szakosztá­lya tartalmas, nemesen szórakoztató műso­ros estjével széleskörű közönség rokonszen­vét és szeretetét vivta ki, ami bátorítására szolgálhat a derék, szépért lelkesedő gár­dának. Levél Olaszországból, Nagyon érdekes levelet közöl le a ma­gyar esperanlisták hivatalos lapja. A levét irója: Vasco Napoleone Giaretta. Ferenci István fordításában a levelet egész ter­jedelmében itt közöljük: Az esperanto és a hazaszeretet. Mikor — először olvastam a Magyar Esperantistát, nagyon kellemesen lepőd­tem meg. Hál lehetséges vájjon olyan esperanto újság, amelynek bátorsága van a mai idők fojtogató internacionalizmusa bolsevizmusa és ezer más szerencsétlen — »izmus«-ának sodró szele ellen magasan lobogtatni a nemzeti érzés zászlóját?? Le­hetséges vájjon esperantista hazafiság is?? Igen lehetséges. Erre legjobb példát ad­tak nekünk a mi magyar barátaink. Nekünk olaszoknak, akik mindenek fe lett hazánkat szeretjük legjobban, nagy örömünkre szolgál ez és őszintén gratulá­lok valamennyiünk nevében a Szerkesztő urnák, kinek bátorsága volt túltenni magát azon az esperantista újságírókra kötelező elven, hogy sem vallási, sem politikai'kér­désekkel nem szabad foglalkozni. Kellemes érzésem után ez a nagy kér­dés merült fel előttem: >Vajjon az espe­/antistának internacionalistának kell lenni?? Avagy nem volna lehetséges, hogy az egyes nemzetek az esperanto segítsé­gével ismertessék külföldön az ő hazájuk jogos panaszait, kívánságait. A legszebb választ adta erre a Magyal' Esperantista. Ez választotta macának ezt a csodásan szép jelszót: Por Esperanto Hungorigo. (Esperantoval a hazáért.) És ez a jelszó egyúttal hangos jaj­kiáltása is a szerencsétlenül járt hazájuk­nak. Mi. olaszok, nem vagyunk feljogo­sítva arra, hogy minden panaszukat, fáj­dalmas kérdésüket feltétlenül igaznak bi ráljuk fii. Mi, olaszok, nagyon jól tud­juk, hogy mit jelent az, ha olyanok ha­tároznak ügyeinkben, akik abszolúte tá­jékozatlanok felőlünk. (Pl. az amerikaiak) Mennyi fájdalom és szenvedés maradt volna el, ha jól ismerték volna a mi 'jo­gainkat és nemzetünket. Én nem merem ina még azt állítani, hogy Magyarországnak mindenben igaza van, de mondhatom, hogy megérdemli tel­jes mértékben a mi őszinte szimpátiánkat mert népe csodálatos jelét adta az egész világ előtt annak, hogy miként kell sze­retni és védeni a hazát. Meg vagyok győződve, hogy ez a leg­jobb módszerek egyike, ha az esperantó révén ismertetik meg a tülföld előtt ha­3 zájuk kívánságait, fájdalmait, reméuyeités ily módon megszerzik a világ rokonszen vél és ügyüknek teljes megértését. De éh itez a munkához — szerintem — szüksé ges volna az is, hogy a magyarok is tanul , mányozzák más népek szükségeit, jogos érdekeit és igyekezzenek minél hamarabb és minél nagyobb számú barátokra szert tenni. Anélkül, hogy az én véleményemet másra akarnám kényszeríteni, ajánlom, hogy keressenek összeköttetést többek kö zött Olaszországgal és Romániával. Tu­dom jól, hogy ez Utóbbi névvel egy na gyon fájdalmas sebet érintettem, amely még tán most is vérzik. Velünk összehasonlíthatatlanul köny, nyebben fog ez menni, hisz mái' nincs többé semmi ami továbbra is elválasszon berniünket és számos közös erdekeinken kívül sok nagy név is összeköt bennünket Hogy csak a két legújabbat említsem: ­Romanelli és Barreca nevei még bizonyára visszhangoznak sziveikben. Valahogy ugy gondolom, hogy najgjyon hálás dolog votna^Jia a magyarok megis­merni sietnének á mostani Olaszországot és mi olaszok pedig a mai Magyarországot. És én remélem, hogy az esperanto segítsé­gével nagyon könnyű lesz kicserélni egy mással gondolatainkat, közös kérdésein­kel — követve azt az olasz közmondást: — Conoscerci e amerci.« (Egymást uiegis merni, annyi mint megszeretni.) Vioenza. Olaszország.) Vasco Napoleone GiareU* Ragyogó eszmék, gyönyörű jelszavak. Lelkesedni lehet értük a világ minden zege-zugában, csak nálunk fogadja őket ké­telkedéssel a közvélemény. Mert nálunk hajlamot jelentenek a destrukció felé. Az októberi forradalmat ezeknek a ne­vében készítették elő és most ezeknek 4 jegyében érkeztünk a magas buza-árakhor és ezeknek a vitorlái alatt fogunk etérni az államcsődhöz. Zsidó-uralmat és proletárdiktatúrát ste­feztek nálunk a múltban és paraszturalom­mal fenyegetnek a jövőben. Másutt eszményi felfogást jelentenek nálunk köpönyeget Tótágas. Ebben a khaotikus zűrzavarban senki se tudja magát tájékozni. 'Már sepimi lehetetlenség nincsen. Megértük, hogy Vázsonyiék ünneplik és tapsolják gróf Apponyi Albertet. Ezelőtt még tiz esztendővel jezsuitának, fekete grófnak titulálták s ö volt szemükben a megcsontosodott reakció. Ha akkor csak egy kicsit is megértették volna a liberális-demokrata urak, most nem kellene neki tapsolniok. \ Sz. Személyi hír. Wagner János, m. kir, állami elemi népiskolai tanítóképző inté­zeti főigazgató a kir. áll. tanítóképzőin ­tézet látogatására hétfőn délután váró sunkba érkezett. A kiváló tudós botanikus főigazgató kedden reggel kezdte meg lé togatásait a tanítóképző intézetben. Változás a Magyar Keletnél. A Magyar Kelet felelős szerkesztője, iWe­kerle József megvált a laptól, amelynek felelős szerkesztését ideiglenesen dr. Ber­náth Zoltán ügyvéd, a 'Turáni Kör fő­titkára vette át. A lap egyelőre hetenként kétszer, szerda és szombat délután 3 és 4 óra között fog' megjelenni —NI ~T NM AI II ••I MA TNI M M »• IA NA NA M MN A II MII IINI NA — L , hixiRiEIK: Politikai szilánkok. Liberaliamua— demokratizm ua. Az emberi fejlődés legremekebb ide dl

Next

/
Oldalképek
Tartalom