Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 248-272. szám)
1921-11-23 / 266. szám
1921. november $3. Egy szemtanú a szolnoki Tisza-hid felavatásáról Nyíregyháza, noveniber 22 A Nviwirlék tudósítójától. Az egész Tiszántúl forgalmára döntő jelentőségű a két Tisza-hidnak, a.tokaji és a szolnoki vasúti összekötő ludaknak felavatása. A szolnoki hidat a napokban adták át a forgalomnak. A Szabolcsot is közel érdeklő aktusról egy, szemtanú a következőket irja: November 15-én avatták fel íT szolnoki Tisza-hidat. Ezt a rövid jelentést olvastuk az újságban és talán nem is sejtettük, — hogy mit jelent. E hid is a forradalom egyik áldozata. Helyreállítása egy begyógyult seb. A véres mult feledése, egy ujabb lépés a béke és konszolidáció felé. Az első provizoriumot a románok állították: fel A hídnak egy megmaradt részét felhasználva, 23 méter hosszu és 1 m magas Ditferd ingen tartóból egy 41 méteres pionirhidat építettek. A románok bevonulása után a Máv. vette kezébe a restaurálást, Bencze főfelügyelő kiváló irányítása mellett a vashid megrongált részeit kiemelték a folyóból. Nagyon szerencsésen oldották meg a hid betolását, ugy, hogy íi forgalom összesen csak egy napig szünetelt. A hidat az eredeti vonaltól 15 méterrel eltolva, ezzel párhuzamosan szerelték fel. Folyó hó 10-én kezdődött az eredeti helyre való betolása. A hídszerkezet 720 tonnái nyom ennek meghozditása közbeiktatott tehermentesítő szerkezetek nélkül lehetetlen. — Emberi erővel való 'helyrehuzása csigák, fogaskerékáttéteiek és daruk segítségével ezerszeres erőátvitellel történt. A szerkezetet igy. mindössze 15—15 kgr. erő kifejtéssel síneken járó hengereken 21 0mber vontatta A munkálatok bámulatos programszerű.s éggel és pontossággal haladtak előre. Kedden szünetelt a forgalom. Akkor tolták ki a provizóriumot — ideiglenes szerkezel — mely kiválóan megfelelt feladatának miután nem kevesebb, mint egy millió tonna ment ai rajta. A hídszerkezetet saruira állították, a pótrudakat eltávolították, a zavaró állványokat kat lebontották. Megfelelő ünnepély keretében a hidat átadták a forgalomnak. — Szerdán megnyílt a vonal és átrobogott az első vonat Debrecen és Bukarest fel Az erdélyi vonalaknák mindig nagy volt a forgalma és mindig nagy, volt a jelentősége. De ez talán sohasem volt olyan eminens, mint éppen most, 1921-ben. A Gutenberg-Kör műsoros táncestéje. Rendkívüli élénk érdeklődés, fényes erkölcsi, komoly anyagi siker jutalmazta a Gutenberg-kör ambiciózus művészeti szakosztálynak lelkes, szorgalmas működését, amely vasárnap délután 5 órakor a Koronaszálló nagytermében lejátszódó műsoros estben mutatta be eredményét. Mindenek előtt elismeréssel és dicsérettel kell megemlítenünk a művészeti szakosztály kulisszáját, amely a tagok áldozatkészségét, tudását és Ízlését dicséri. Az uj kulissza diszes keretet adott a gazdag műsor számainak, amelyet az egész termet betöltő nagy közönség nézett végig Selkes tapsokban megnyilvánuló elismeréssel és élvezettel. A műsoron, amelynek kidolgozásában a fáradhatatlan művészet-barát, Antal Gyula mellé derék ifjú gárda sorakozott, öt szinhárom szóló énekszám, egy szavalat JSfnHtflDÉR. és egy kupié sorakozott. Imre Lajos forró érzésű szavalatával tűnt ki. A játékszínen a Dini és Dani, Elhalt a kacaj, Pataki diák, A lakás, A halhatatlan család c. játékok szerepeltek, amelyek során sok derűs perc igaz gyönyörűségében volt a pulikumnak része. A hölgyek közül Qerbár Bözsike, Humenyik Karola, Mátyás Ilonka, Papp Ilonka és Sipkái Zsuzsóka alakítottak kedves közvetlenséggel. A férfi szereplők közül is szigorú mértékeléssel is kiválót produkáltak a művészi intuícióval játszó Antal Gyula, Fiedler István, a festői erővel alakitó Imre Lajos, Kajati István, Gebei József. Jók voltak Ilosvay Imre, Kazimir István, Stelcz I., Kazár Mihály is. <A vendég Szentpétery tanitó meleg színezésű baritonján gyönyörű hallgató nótákat adott elő. Hasonlóan hatásos voltak Dankó kisvárdai szereplő dalszámai is. Kolozs Lajos pedig brilliáns kuplézással kacagtatott bennünket. — Rokonszenvesen konferált Kazimir István. A Gutenberg Kör művészeti szakosztálya tartalmas, nemesen szórakoztató műsoros estjével széleskörű közönség rokonszenvét és szeretetét vivta ki, ami bátorítására szolgálhat a derék, szépért lelkesedő gárdának. Levél Olaszországból, Nagyon érdekes levelet közöl le a magyar esperanlisták hivatalos lapja. A levét irója: Vasco Napoleone Giaretta. Ferenci István fordításában a levelet egész terjedelmében itt közöljük: Az esperanto és a hazaszeretet. Mikor — először olvastam a Magyar Esperantistát, nagyon kellemesen lepődtem meg. Hál lehetséges vájjon olyan esperanto újság, amelynek bátorsága van a mai idők fojtogató internacionalizmusa bolsevizmusa és ezer más szerencsétlen — »izmus«-ának sodró szele ellen magasan lobogtatni a nemzeti érzés zászlóját?? Lehetséges vájjon esperantista hazafiság is?? Igen lehetséges. Erre legjobb példát adtak nekünk a mi magyar barátaink. Nekünk olaszoknak, akik mindenek fe lett hazánkat szeretjük legjobban, nagy örömünkre szolgál ez és őszintén gratulálok valamennyiünk nevében a Szerkesztő urnák, kinek bátorsága volt túltenni magát azon az esperantista újságírókra kötelező elven, hogy sem vallási, sem politikai'kérdésekkel nem szabad foglalkozni. Kellemes érzésem után ez a nagy kérdés merült fel előttem: >Vajjon az espe/antistának internacionalistának kell lenni?? Avagy nem volna lehetséges, hogy az egyes nemzetek az esperanto segítségével ismertessék külföldön az ő hazájuk jogos panaszait, kívánságait. A legszebb választ adta erre a Magyal' Esperantista. Ez választotta macának ezt a csodásan szép jelszót: Por Esperanto Hungorigo. (Esperantoval a hazáért.) És ez a jelszó egyúttal hangos jajkiáltása is a szerencsétlenül járt hazájuknak. Mi. olaszok, nem vagyunk feljogosítva arra, hogy minden panaszukat, fájdalmas kérdésüket feltétlenül igaznak bi ráljuk fii. Mi, olaszok, nagyon jól tudjuk, hogy mit jelent az, ha olyanok határoznak ügyeinkben, akik abszolúte tájékozatlanok felőlünk. (Pl. az amerikaiak) Mennyi fájdalom és szenvedés maradt volna el, ha jól ismerték volna a mi 'jogainkat és nemzetünket. Én nem merem ina még azt állítani, hogy Magyarországnak mindenben igaza van, de mondhatom, hogy megérdemli teljes mértékben a mi őszinte szimpátiánkat mert népe csodálatos jelét adta az egész világ előtt annak, hogy miként kell szeretni és védeni a hazát. Meg vagyok győződve, hogy ez a legjobb módszerek egyike, ha az esperantó révén ismertetik meg a tülföld előtt ha3 zájuk kívánságait, fájdalmait, reméuyeités ily módon megszerzik a világ rokonszen vél és ügyüknek teljes megértését. De éh itez a munkához — szerintem — szüksé ges volna az is, hogy a magyarok is tanul , mányozzák más népek szükségeit, jogos érdekeit és igyekezzenek minél hamarabb és minél nagyobb számú barátokra szert tenni. Anélkül, hogy az én véleményemet másra akarnám kényszeríteni, ajánlom, hogy keressenek összeköttetést többek kö zött Olaszországgal és Romániával. Tudom jól, hogy ez Utóbbi névvel egy na gyon fájdalmas sebet érintettem, amely még tán most is vérzik. Velünk összehasonlíthatatlanul köny, nyebben fog ez menni, hisz mái' nincs többé semmi ami továbbra is elválasszon berniünket és számos közös erdekeinken kívül sok nagy név is összeköt bennünket Hogy csak a két legújabbat említsem: Romanelli és Barreca nevei még bizonyára visszhangoznak sziveikben. Valahogy ugy gondolom, hogy najgjyon hálás dolog votna^Jia a magyarok megismerni sietnének á mostani Olaszországot és mi olaszok pedig a mai Magyarországot. És én remélem, hogy az esperanto segítségével nagyon könnyű lesz kicserélni egy mással gondolatainkat, közös kérdéseinkel — követve azt az olasz közmondást: — Conoscerci e amerci.« (Egymást uiegis merni, annyi mint megszeretni.) Vioenza. Olaszország.) Vasco Napoleone GiareU* Ragyogó eszmék, gyönyörű jelszavak. Lelkesedni lehet értük a világ minden zege-zugában, csak nálunk fogadja őket kételkedéssel a közvélemény. Mert nálunk hajlamot jelentenek a destrukció felé. Az októberi forradalmat ezeknek a nevében készítették elő és most ezeknek 4 jegyében érkeztünk a magas buza-árakhor és ezeknek a vitorlái alatt fogunk etérni az államcsődhöz. Zsidó-uralmat és proletárdiktatúrát stefeztek nálunk a múltban és paraszturalommal fenyegetnek a jövőben. Másutt eszményi felfogást jelentenek nálunk köpönyeget Tótágas. Ebben a khaotikus zűrzavarban senki se tudja magát tájékozni. 'Már sepimi lehetetlenség nincsen. Megértük, hogy Vázsonyiék ünneplik és tapsolják gróf Apponyi Albertet. Ezelőtt még tiz esztendővel jezsuitának, fekete grófnak titulálták s ö volt szemükben a megcsontosodott reakció. Ha akkor csak egy kicsit is megértették volna a liberális-demokrata urak, most nem kellene neki tapsolniok. \ Sz. Személyi hír. Wagner János, m. kir, állami elemi népiskolai tanítóképző intézeti főigazgató a kir. áll. tanítóképzőin tézet látogatására hétfőn délután váró sunkba érkezett. A kiváló tudós botanikus főigazgató kedden reggel kezdte meg lé togatásait a tanítóképző intézetben. Változás a Magyar Keletnél. A Magyar Kelet felelős szerkesztője, iWekerle József megvált a laptól, amelynek felelős szerkesztését ideiglenesen dr. Bernáth Zoltán ügyvéd, a 'Turáni Kör főtitkára vette át. A lap egyelőre hetenként kétszer, szerda és szombat délután 3 és 4 óra között fog' megjelenni —NI ~T NM AI II ••I MA TNI M M »• IA NA NA M MN A II MII IINI NA — L , hixiRiEIK: Politikai szilánkok. Liberaliamua— demokratizm ua. Az emberi fejlődés legremekebb ide dl
