Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 248-272. szám)

1921-11-20 / 264. szám

1921. november 20 JNTYÍKITIDÉÍC. Mit mondanak a tanítók a közelmúlt gyűlésről. y Reflexiók. Vidék visszhangja. Mik lettek volna, a körgyii/és in óit \ árja Nyíregyháza, november 19. A Nyirvidék tudósítójától. A »mély tengerek világá«-ban olvassuk, hogy a talipotpálma egyetlen óriási, illatos buzavirágzatot fejleszt s aztán, ha egyszer elvirágzott, végképen elpusztul a Ceylon sziget dísze. A szabolcsvármegyei tanítóegyesület több mint negyedszázados működése alatt csak egyszer történt, hogy az ország tanítóságának figyelmét magára vonta s lelkesedésük tüzét például állították a tanítók egyetemes orgánumában, de azóta hírt sem hallani felőle. Csonka tanitó-gyülések. A tanitógyülések — ugy a multi, mint a jelen — csonkák. A gyűlések napját a tanyai tanítók könnyebbségeért szerdára tették, éppen arra a napra,, midőn legkedvezőtlenebb a vonatcsatlakozás, igy tehát a megyei tanítóság jó nagyrésze nem vehetett részt a gyűlésen. Az őszi tanitó-gyülések ideje — régiek szerint— október hó és ez be is vált. A vidéki tanítók óha/'a az, hogy a gyűlések olyan időben legyenek megtartva, hogy résztvehessen a megye összes tanítósága, mert csak igy lehet érvényes a határozat. !S a további óhaja az, hogy meleg őszi napon tartassék, nehogy oly igen hideg fogadtatásban részesüljenek, mint november 9-én. A hideg lehetett az oka annak, hogy a Kanszhoz olyan indítványt tettek át, melylyel nyitott ajtót döngetnek s olyan indítványt tettek a választmányhoz, mely a közgyűlés elé tartozik. A vidékiek feszült figyelemmel várták a beígért »fontos inditványok« tárgyalását s ehelyett az indítvány és indítványozó pár szóval el lett parentálva. Nézzük az indítványok lényegét ! Indítvány az özvegyek javára. Kt egyik indítvány szerint az őszi közgyűléséből kifolyólag azzal a kéréssel fordult volna a miniszterhez, hogy : az elhalt taniíó után az özvegy részére a félévi járandóság az elhalálozás napját követő hó — 'és íJiem naptól — elejétől és az elhalt tanító minden rendes és rendkívüli járandóságát kérvényezés nélkül a halotti bizonyítványnak a pénzügyigazgatóságnál leendő egyszeri bemutatása — és bélyegtelen nyugtára fizessék ki. Ezt indokolni felesleges, mert mindenki ösmeri az özvegyek panaszos könnyeii. A másik indítvány a megfelelő fizetési osztályba való besorozásra vonatkozott, mely bizonyára a plénum elé tartozik. Jó munkát, megelégedett munkát éhbér mellett ritkán látni. Országos mozgalmak az előléptetésért Sokan tudják, mert tanítják, hogy zörgessetek és megnyittatik, de nem alkalmazzák e szentírási mondást. Erre figyelmeztetett volna a harmadik indítvány, mert az előlépések mindenütt megtörténtek, csak a tanítóknál nem. Figyelmeztetett volna az indítvány arra, hogy országos mozgalmat indítson az egyesület az esedékessé vált előlépések soronkivüli eszközlésére, haladék" talan végrehajtására. Az idő múlik, de azt nem a homokóráról, hanem a cselekvések 'egymásutánjáról kell leolvasni. Az idő pénz, tehát értékcsökkenés előtt kell beváltani ; mert üres erszényt nem tölt meg az üres sopánkodás. Rokkant tanítók. Ki gondol a rokkant, hadviselt, fogságból hazatért tanítókra ? A beadott indítványok egyike róluk is hálásan emlékezett meg. Az egyesek kérését könnyen elutasítják ; de kérjetek és megadatik, mondja az evangelium Megyei tanügyi lap. Tudvalevő dolog — hisz lépten-nyomon hangoztatjuk, de meg nem valósítják,, — hogy egységben rejlik az

verő. Értéktelen a vessző, á szalmaszál, de kévébe kötve értékes, erős. A szürke kis emberek is,, ha együtt vannak, imponálnak,, értéket képviselnek. És mégis annyifelé húznak, ahányan vannak. — Yalán ezért is nem szalad a tanügyszekere. — Az indítványok egyike erkölcsileg kötelezővé akarta tenni a tömörülést és a tagsági dijat koronába állapította meg, melynek ellenében megyei tanügyi lapot kapott volna minden tag. E lap nemcsak rendeleteket, de utasításokat, űrlapokat, mintákat, magyarázatokat, minden szükséges dolgokat adott volna, ugy,. hogy minden zaklatás, sürgetés, tudakozódás fölöslegessé vált volna. E lap, melyre szükség van,, csak ugy indulhat meg, ha az összes megyei tanítók egy táborba állanak s kötelezettséget vállalnak és teljesítenek. E !ap lenne hivatva a megyei tanítóság erejét gyakorolni, melyre erőgyarapodás szempontjából szükség van, mert e nélkül csak tompul ás áll. Egy megye tanítósága örökös némaságra kárhoztatva a megértés és megértetés szempontjából sem lehet, kell,, hogy kilépjen tömegesen, mert egyenként ismeretlen ködbe vesző kicsiségek. A megye tanítósága, ha szellemileg nem érintkezik, sohasem ismeri meg egymást. — Szólj és megismerlek, mondta a bölcs. Ott,, hol nincs ismeret, hogyan legyen kartársi szeretet ? Hogyan építsük megyénk tanügyének eszményi templomát, ha a tanítók keble egymástól távol s benne minden szív más és másért hevül ! Hiszen ezért nincs és igy nem >s lehet soha közszellem s ez a megyei tanítóság legnagyobb hibája s a tanügy legnagyobb kára. Küzdésre fel. Nem a néző-, hanem a küzdőtéren van a tanítóság helye. Necsak nézze az idők árját, mint nyomulnak az eszmék felszínre s tűnnek el, hanem termeljen, vigye diadalra, ha a szent ügy nagy ideáját ezzel szolgálja. — Kell, hogy kidomborodjék a többi osztályok mellett a Plátó nevezte tanító vagy nevelő osztály is. Ne csak lássuk, de valósítsuk is meg a helyzetet. De — sajnos — igaza lesz ismét Senecanak, hogy látjuk a helyest s mégis a helytelent valósítjuk meg »s marad mi volt, a puszta lét«... Összegezve az elmondottakat, arra a konktuzióra jutunk, hogy pár óra alatt egy megye tanítóságának megismerkednie sem Jehet, nemhogy kibészlnie magát. A gyűlések nem mindég alkalmasak minden tárgy kellő és mély megvitatására, mert más lehet az felső benyomás és más a tanulmányozás után a felfogás. Más a tömeg, más az egyén lélektana. Mások a gyűlések sürgönyi stílusban hozott határozatai és mások azok az erednyek, melyek a lapok hasábjain megjelennek, mint tárgyilagosan megvitatott fejtegetések leszűrt gyümölcsei. A régi gyűléseknek volt értelmük, mert ott a gyakorlat,, de most mindég pro contra harcosai, sokszor elkeaz elmélet érvényesül. Az elméletnek pedig' seredett harcai vannak, mint azt a tanügyi lapok sok hasábjai mutatják. A mai gyűlésekre kiadott pénz improduktív lesz mindaddig, míg állami subvencióval megyei tanügyi lapok megindulnak. Amit a lap megvitatott, azt a gyűlés szentesítse. Mert a vitát a szavazás : igen—nem-je nem pótolja. Garantá't jő minöségö, B'rmsnn féle Merkúr ruhafesfék Ára 3 koroní. Miért sötét Nyíregyháza? A város mérnöki hivatalában már készítik u jobb v lágitás tervet, — Sokszor a meglevő Iámnak sem égnek A város fiilá.-pmt/u. Nyíregyháza. november 19. A Nvirvidék tudósítójától. A napokban riportot irtunk a város egyik fogyatékosságáról, az éjszakai sötétről. a rosszul világított nyiregvházi utcákról. Megakartuk világítani ezt a sötétet s azt hisszük, sikerülni is fog. Az utcák sötétsége ugyanis nemcsak a kényei illetlenség, a betöréssel fenyegető orr dolga. Hanem elsősorban a közbiztonságé, a mit az államrendőrség legutóbbi bünügvi statisztikája is igazol. Riportunkban a legilletékesebb fórumot, a villanygyár igazgatóját interjuvoltuk meg .akinek álláspontja odakonkludál, hogy a Kölétség legfőbb oka az- bogy a város lényegesen esökkentet'e a lámpák békebeli számát. Ezt a felfogást azonban maga a város nem osztja a maga egészében. Munkatársunk megkérdezte erre vonatkozóan az illetékes városi tisztviselőt, aki a következő felvilágosítást adta. A villanygyár igazgatójának álláspontja csak részben fogadható el. Mindeneseire igaz, hogy a békebeli körteszámot lényegesen csökkentettük, de ez az állapot nem sokáig marad igy. A mérnöki hivatalban már javában készül az uj világítási naptár tervezete amelyei a legközelebbi képviselőtestület elé terjesztünk. Ez a tervezet lényegesen emeli a jelenleg működésben lévő villanykörlék számát, amely csaknem békebeli lesz. A világítás gyarló vollánakazonban egyéb oka is van, mint a körték számának csökkentése. A legfőbb baj az, hogy. a meglévő köri ék sem égnek Nemcsak azokra a körtékre gondolok, a melyekel elloptak. Ezek száma elenyészően csekély. Igen gyakran nem égnek a meglevő körték sem. Íme itt vannak az erre vonatkozó akták. Egész csomó államrendőrségi átiratot tudok mutatni, amelyek mindegyike arról panaszkodik, hogy egész utcák marad tak egyiptomi sötétségben. Belenéztünk az aktába. A legfrissebb november 12-én kelt. Ebben Kiss Sándor államrendőrségi tanácsos arról értesiti a várost, hogy november 9-én éjjel a Boesfcay, Klímán, Szegfű. LiHoni, Bujtos, Géza, Hunvady lnczédy-soron nem égtek a vflá0tás céljaira szolgáló lámpák. Egy másik hivatalos akta a Zrínyi Ilo na-utca, Bethlen, Bercsényi utcáknak, Tehát a város szivében lévő utcáknak sötét- , ségél panaszolja el. Szóval nemcsak a város a hibás. Most már világos előttünk a sötétség, de csak a sötétség kérdése, maguk az üteák! azonban továbbra is söfélék maradnak, ha csak össze nem fog mind & két illetékes tényező, város és villanygyár a több világosság, tehát jobb közbiztonság érdekében. Megnyugvással vettünk tudomást róla hogy a város máris megteszi a magáét és nincs okunk kételkedni abban sem, — hogy a villanygyár is hasonlóan cselekszik. Hadtíoglyok fényképe. Az Oroszországból hazatért és a csóli táborban lévő hadifoglyok csoportképét közli Az £r

L dekes Újság. Kapható az Ujságboltban.