Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 248-272. szám)

1921-11-01 / 248. szám

1 .Kyírvtdék \ 192!. november 1. Előadás Nyíregyházán a tizenegyezer évvel ezelőtti Atlantisról Dr. Cserép Nyíregyházán. — A turániak vándorlása az ókorban. Nyíregyháza, október 31. A Nyirvidék tudósítójától. Dr. Cserép József, az európai hirü classica philologus, egyetemi tanár Nyíregyházán időzik, ahol rokonának, Liptay Jenő földbirtokosnak vendége. A kiváló tudós a Turáni Kör felkérésére vasárnap délután hat órakor a városháza jiagytermében előkelő közönség előtt szenzációs adatokat tárt fel a turáni népek ókori vándorlásairól s az eddig csupán mesének hitt Atlantisról. Az előadást, amely messze évezredek homályába vetett fényt, fiogy őseink ismeretlen útjait is megvilágítsa, dr. Klekner Károly a Turáni Kör elnöke nyitotta meg, szeretettel köszöntötte az illusztris előadót. A rendkívüli jelentőségű előadás gondolatmenetét a Nyirvidék két egymásután következő számában örökíti meg. A turáni népek ókori vándorlásáról dr. Cserép József fejtegetést! a következő : Plató kél munkájában szól a mesésnek vélt Atlantisról. Egyikben nagybátyjával Kritiassal beszélteti eli, amil ez hallott hasonló nevü nagybátyjától, akinek atyja Dropikos, testvére volt Solonnak, a híres görög bölcs államférfiunak és írónak. (VI. században Kr. e.) Solon egyiptomi útjában ellátogatottSzáiszvárosába is, hogy ott az athéniekről írandó költeménye számára anyagot szerezzen íi papoktól. A száisziak ugyanis egy nemzetből szakadtak ki az atheíiiekkel. A legidősbik pap magyarázta el neki az ő templomaikban őrzött régesrégi följegyzésekből Atlantis szigetének és népének történetét; mindezt föl jegyezgette Solon magának, de — sajnos! — a tulajdonneveket az őkorabeli hellén nyelvre fordította azon hiszemben, hogy azok nem eredeti, hanem egyptomi nyelvre áttett nevek. A Plato-féle s más íróknál olvasható tudósítások szerinl hajdan a messze nyugaton az Okeanos határán egy óriás sziget. E szigeten mintegy 9000 év-ve) Solon előtt egy hatalmas, boldog nép alapított országot, melynek fővárosa llr-an (sumirul: menyvár) volt. Ennek a neve Méné volt másképen. Egyszer azonban nagy ár. vizek és földrengések léptek fel s utóljára egy nap alatt eltűnt a nagy sziget mindenestől (Titanomachia). Az elsülyedt Atlantis megmenekült népe különböző irányban keresett lakóhelyet magának. Bizonyára menekültek nyugatnak, Amerika felé is, mert a Plato-féle elbeszélés, amely — irja a szerzője — meseszerű ugyan, de mindenben igaz. emlit egy valódi nagy szárazföldet is, amellyel! az atlanteusoknak szigetről-szigetre sürü érintkezésük volt hajókon Mexikó neve, azték őslakosságának nyelve, Wardle ásatásai Arkanzás ban és Liuzianábaii valószínűvé is teszik ezt; a természettudomány pedig (Humbolt S., Bircherod stb.) biztosra veszi, hogy valamikor Európa és Afrika összefüggésben volt Amerikával. Atlantis lakóinak legnagyobb tömege azonban kelet felé vette vándorutját. ahol legközelebb ért rokontaju népeket. így Hispániába (Ibéria, Celtiberia) és Galliába, ez utóbbiba nevezetesen az ibér sikánok (Sequana — Szajna; Sequani, Sykambri) más nagy csapatjuk übyekkel és amazonokkal együtt Egyptomba, majd tovább Mezopotámiáig, sőt onnan is tovább hatolva ugyanazon módon helyezkedett végre el, amilyenben előbb Afrikában találjuk őket: délen az aethiop faj (sumer, elami). följebb az iberfaju méd nemzet. Médiának igazi méd neve Mada (Mad ja. sumirul Mata. a. m. föld, ország«.) A görög mythologia tanítása szerint Uranoís a Gaea (Föld' Madja) fia; őtőlük származtak az okeanos és a Titánok, azok a megszemélyesített természeti erők, amelyek véget vetettek Uranos országának, Atlantisnak. Tehát a messze nyugatról, ahonnan Homeros szerint az istenek és minden eredt, messz ckeletre, Előázsiában került el a Meny és a Föld, Uranos és Gfaea, Aiizan és Madja. Manetlio 5702. évre Kr. e. teszi a bevándorlott atlantisziak egyiptomi megtelepedését. Belőlük volt ai egyiptomiak első földi uralkodója. Menes (Minyas). Óperzsa nyelven a menü v. minu a. m. meny, ég. Mmtegy 330 éwel 'később a Sibylla (sum. a. m. jós-pap) már hirdeti az atlantisi nagy kataklizmát, a mely 10 emberöltővel előbb történt. Vagy 3000 évet tölthettek már keleti uj hónukban a menyeiek (elainiták) és — madjaiak, midőn 2270 év körül KodurNachundi hóditó seregének egy része, a helyett, hogy visszatért volna, Egyptom felé nyomult, az elfoglalta s másfélszáz éven át az ország királyait is ő ádta. Ez a benyomult sokaság az úgynevezett IlikszosZok. Mintegy 662 évi ott tartózkodás után kivonultak Palesztinába (Ur-Salim vagyis solym v. elym Vár építése); de mi" vei a Tanis (Dane) várában hátramaradtakkal újból megkísérelték Egyptom viszszafoglaíását, I. Ahmes fáraó megverte s Palestinából is tovább űzte őket. Ez a tömege a hikszoszoknak (Xiithos) az iónpelasgok vagy aehaikok. akik Syrián és Kisázsián át vergődtek át végül Európába! De keltek át más utakon más csoportok is Görögországba belőlük; agy a daraok Horemhib uralkodása idejében Argus-ba (menymező) Kekrops Athenbe. Az iónok és danaok közös jelzője »nebummahet«, a kigyóvégii emberalakok (Kekrops, Erech theus v. Erichtthonios), Poseidon és Athéné békés versenye és Athén városának elnevezése eléggé mutatja, miért voltak ama csoportok kénytelenek elhagyni Egyiptomot; okvetlenül, mert a IvT Amenophis (kigyóvégü név, mert a görög ophis a. m. kígyó) alatt behozott, de Tutanchaneon és Horemhib alatt üldözőbe vett Alen (napkorong) ábrázolta egyistenségnek voltak ők hitei. Megjegyzendő azonban, hogy Görög országnak abban az időben voltak szintén pelasg lakosai, így Peloponnesnsnak, melyet Pelasgiának nevezték régebben, különösen pedig Árkádiának. amely név épen annyit jelent mint/ Nimtnar, a sumir és Hyperie, a görögneve Elamnak: volt azonkívül szintén aeoI

upelasg lakossága Athennek is, amely a később oda költözött ión-pelasgokkal békésen egyesült. A kisázsiai Mysiában elmaradt inasir asa kezdésére a libyek támogatásával 1232. Kr. e. évben nagy hadjárat indult meg még egyszer Egyptom ellen. Résztvettek ebben az elmaradt hikszosz csoportokból is egyesek. Mivel azonban III. Ramsestől vizén és szárazon ismét vereséget szenvedtek, (Gigantomachia) a teuksok (tursa) és mysek (masuasa) átkeltek Európába Ezt jelzi nekünk az argonauták Minyae) v. égi hajósok expedíciója és Ganymedés (= méd dynastia) elrablása a mondában. Az ión-pelasg achajok zöme egész Peloponnesosig lehúzódott, a tyrrhen-pelasgok Thráciába. a Duna déli mellékein, Magyarországon és leletek: Tószeg, Lengyeltóti, Bkeresztúr. Tököl) hosszabb-rövidebb ideig tartózkodva nyomultak tovább leginkább Itáliába A m'ysek egyrésze a Duna táján alapított nagy birodalmat (Moesia — Mysia) a zömük azonban Észak afrika nyugati részél>en telepedett le, a masuasa (Mysi) gór Maxyes, médűl Madjara (Dárius maks-i-rustami íiirfeliratán), a libyek »barbára nyelvén Maurfc (Sall.). Ezek heroseponymosa Medea, miként a menyeieké Metánon. Herodotos görög történetíró a Kr. e. V. században járt Libyában a Maxyes közt is, akik a Trójától elkerült emberek ivadékainak mondották magukat. A közönséges egér neve az ő nyelvükön zegeriNy el vünk fonetikai törvényének megfelelő leszármazottja ennek a mi egér szavunk, melynek sumir elődje slkki a gruz mása pedig tzaguna, tzagori. Máig megfejtetlen kérdés: mi volt az a világhírű trójai háború?? Adataim útmutatása szerint részben rokon népek végső mérkőzése volt az. A sémita cheta (dór) népség, Herkules népe, évezredes villongások után egész Kisázsia széléig szorítja a pelasg és ibér népeket, jó részük át is kel Európába, de mégegyszer visszafordul, hogy Tróját kiragadja ellenei kezéből és fajrokonai fennmaradását biztosítsa. De ekkorra Priamus már Tentamos assyr (chat-syr) király hűbérese, akit vegyes népség támogat;* lármájuk olyan, mint a birka bégetés, de ilegbarbárabb a károk beszédje (Homeros). A turániak közül csak mintegy négy nép téri vissza Priamus segítségére; Memnon már mint hűbéres vegyes asszir és étiopiai sereggel jött neki segíteni. A szomszéd Mysiábnn elmaradt korábbi lakosok is őt segítették. De az aehaikok sem tudtak minden ellenkezés nélküli tömörülni. — Agamemnon (= főmemnon) a testvérével egy egész hónapig járt toborzani. Odysseus és Achilles is szeretett volna kibújni a vállalatban való részvéte) alól. És » mysiai Tetephost sem sikerült megnyerniük, bár ezt — ugylátszik — biztosra vették. Győztek azonban s Tróját feldúl Iák. De a heraklida dórság csakhamar elárasztotta Görögországot s évszázadokig tartó harcok után, amelyeket a történelemből s mondából a kentaurok, gigászok, Herakles tettei, messeniai háborúk, aristokraták és demokraták küzdelmei címeken ismerünk, az őslakosságot vagy kiszorította vagy elnyomta: nyelvileg föléje kerekedett és akként keveredett vele, hogy, a faji megkülönböztetés ma már iehetetten (P. K

retschmer.) Tanitók Otthona. »A Szabolcsvármegyei Tanitók Otthona« tisztikara e hó 27-én Vargha Ferenc elnöklete alatt összejövetelt tartott. Vázoltatott »A Szabolcs vármegyei Tanítók Otthona« eddigi élete. T. i. megalakult 1913-ban s már zsenge korában a világháború majd az azt követő forradalmi idők, végül eddigi elnökének, Király Imrének Amerikába távozásával s mindezek végokaként anyagi elégtelensége folvtán, igazi életre nem kelhetett. i ( ' Mig egy-két hónappal ezelőtt uj elnökének agilitásából kifolyólag tetszhalott állapotából feltámadt. A jelen értekezlet eredményeként megtörténtek az első tapogatódzó, talán még bizonytalan lépések, hogy az »Otthon« intenzivebb munkálkodását megkezdje. E céllal alakult meg ideiglenes minőségben tisztikara. Elnök: Vargha Ferenc. Alelnök: Neumann Jenő. Titkár: László Zoltán. Főjegyző: Luka Jenő. Ellenőr: Szabó Pál. Pénztárnok Szilvási József. Ugyancsak ideiglenes jelleggel megalakultak bizottságai és osztályai, u m. : Sajtó-bizottság elnöke : Steiner (iyula Pénzügyi és gazdasági osztály elnöke Vargha Ferencz Néprajzi osztály elnök : Felkérés alatt Paedagógiai és gyermektanulmányi osztály : Neumann Jenő és vigalmi bizottság Neumann Albert vezetésével Addig is, mig e tisztikar és bizottságok a tavasszal megtartandó nagy közgyűlés ha-