Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 222-247. szám)

1921-10-18 / 236. szám

4 JSPSfHVIÜÉK 1921. október IS. nem csökkenő áldozatkészséggel küzdöt­tek, meg a nehézségekkel. Sikerült a hi­dat 1920. április 26-ától december 18-ig ideiglenesen helyreállítani. Folyt tovább a megfeszített munka. 1921. február 17-ét? a második nyitás is elkészült és novem­ber 8-án végleg átadták a hidat a forga­lomnak. Ezután Kiss felügyelő jellemző adatokkal illusztrálja a nagyszabású mű nagy közgazdasági hatásait. Ha az illeté­kes tényezők a teljes puvoirt nem adták volna meg a hídépítés vezetőségének, ak­kor az ideiglenes forgalomnak csak 1921 ápr. 15--én adhatták volna át a hidat az 15-én adhatták volna át a hidat. Az, hogy már 1920. december 18-án elkészült hid milliós haszonnal járt. A Tiszántúlra futó vonatok 180 kilómétert takaríthattak meg Tokaj felé. Nyíregyhá­za és Szabolcs 1800000 K értékű forgal­mat, a Hajdúság 3600000 K-t takarított meg azzal, hogy a hid előbb készült el. A Máv. 420000 K-t takarított meg. Nemcsak Szabolcs és Hajdumegyék, de Miskolcz városa, Zemplén vármegye is nagy meg­takar itást nyert, a közönség megtakarítása tarifában 2300000 K-ra rug. Ez csak ugy. sikerülhetett, ha minden ki támogatásra jön. Elismeréssel szól a szomszédos Szabolcs és Zemplén várme­gyékről. Bármikor kért, segítségére siettek. De különösen köszönettel emeli ki a mun­kások lelkes kitartását, akik a gyárban és itt a színhelyen egyaránt helyt állottak Így volt lehetséges, hogy a kitűzött pro­gramúitól egy grammal és egy centiméter­rel sem tértek el. A közúti hídnál. A Máv. felügyelő lelkesen méltató szavaira a közönség ünnepelve éljenzi a munkásságot. Az Acélhang dalosai a Szó­zatot éneklik, majd a közönség a közúti hidhoz vonul, amelynek diszes terén a nyíregyházi derék Turul—cserkészek tar­tanak példás rendet. Itt is felhangzik a (Hiszekegy, majd a vasúti hid aktusához hasonlóan folyik le a félszentel ési szer­tartás. A hid hatalmas ivei mentén elhe­lyezett lépcsőkön négy-négy ifjupármegy fel. A magyarruhás leányok bokrétát visznek a hid tornyára, ahol elhelyezked­nek. Egyfelől a teljes pompájában álló uj hid, szemközt az ősz színes ruhájába öltözött hegyoldal, egész tetejéig a párhu­zamos vonalakban elhelyezkedő nézőkö­zönséggel fenségesen szép keretet adnak az ünnepi aktusnak. A szebbnél-szebb irredenta gondolatot tükröző felavató beszédek után az Acél­hang dalárdája megkapó szépségű haza­fias éneket ad elő, majd Zsizsmann főmérnök lép elő és feleleveníti a közúti hid újra­építésének történetét. A gyönyörű mille­náris hidat 1919. junius 3-ára virradó éjei egész hosszában felrobbantották a barbár oláhok s ezzíél a Zemplén és Szabolcs élet­ereit összekötő utat elvágták. Talán még a szelíd Tisza hullámai is haragosan csa­pódtak fel, amikor az építés remeke romba döntve hullt belé. A hid kiemelését elrendelő végzést 1919. november 4-én kapta kezéhez. Sürgős volt az alkatrészek 1 kiemelése, mert az eltorlaszolt folyó jég­zajlás esetén dönthette volna a vidéket. 1919. nov. 19-én indult el Tokajba emberei vei és (Szerszámaival. Ho^áfogtak a ki­emeléshez. Legnagyobb akadály a fahi­ány volt. 550 m8 fára lett volna szükség de egy darab sem volt. Tokaj és környéké­fői és tizenhárom más helyről kellett ösz!­szegyüjteiü a faanyagot. A tokaji nyílás kiemelése és leszerelése 1920. febr. 6-án befejezést nyert. Ezután a rakamazi ol­dalon a kapuzati oszlop kiemeléséhez fog tak hozzá. Julius 4-én már volt fájuk és kiemelhették a 13300 mázsás vasszerkeze­tet, mely három méter mélyen fúródott a mederbe, másik végével pedig a pillér" nek támaszkodott. A kiemelési munkálatok 1920. december fejeződtek be. Beszállítot­ták az anyagot a gyárba. Akik ott az ud­varon látták a romhalmazt, csodálkoztak mit kezdhetnek e romokkal. Nagy szén­hiány és vasanyag hiány nehezítette a munkát, de 1921. márc. 31-én megkezdő­dött a szerelés és párhuzamosan az uj részek gyártása is folyt. Előbb a rakamazi majd a tokaji nid állványa ^s szerelése készült el a régi és uj anyagok felhaszná­lásával. Az uj szerkezet erősebb, az uj híd nehezebb a réginél. Kétharmad ré­sze régi, egyharmad részé u j anyagból ké­szült. Lelkes elismeréssel szól! felettes ható­ságairól, a közigazgatási hatóságok támo­gatásáról, a sok dolgos kéz az akaraterős, munkában egyetértő munkások buzgalmá­ról, amelyből erőt és bizalmat meríthe­tünk Nagymagyarország feltámadására is. A közönség újra lelkes éljennel! ün­nepli a derék munkásokat s az <> Acélhang­érces szavú énekesei áhitattal Zendítenek rá a Himnuszra, amely a diadalmas mun­ka ünnepét az imádság szavával rekeszti be. A közebéd. Az ünnep meghívottai, a mérnöki kar és a munkásság ezután közebéden vesz­nek részt. A több mint háromszáz teríté­kes közebédel a polgári fiúiskola feldí­szített tornatermében magyar ruhás to­kaji lányok vendéglátó magyaros sziveség­gei szolgálják fel. A cigányzenekar az is­kolai színpadon rázendit a Kossuth nó­tára, megkezdődik a közebéd, amelyet a szellemi és testi erők, a munkásság és polgári társadalom összefogásának ünne­pévé avatnak az eszmékben gazdag felkö­szöntők s a lelkesen ünnepelt »Acélhangt dalárda dalszámai. Mosolygó József to­kaji g. kat. lelkész: Két nagy halolt volt a két hid a Tisza medrében, ugyanazok a kezek, amelyek ledöntötték, lerombolták Nagymagyarországot is. Ma büszkén álla­nak a hidak és fel fog támadni Nagyma­gyarország is, ha nagyjajakat követjük, Horthy Miklós kormányzót élteti. Az ün­nep részvevői állva éljenzik Magyaror­szág nagyurát. A cigányzenekar a Him­nuszt játsza »Csonka Magyarország nem ország!« kiáltják lelkesülten. Bernáth al­ispán a régi határok között viruló Nagy­magyarországra üriti poharát. Altalános figyelmet kell Jármy Béla főispán toasztja, amelyben az 1 uj hidat Zemplén és Szabolcs kézfogásának látja. Ha két kéz egymást megszorítani akarja, a föld minden hatalma sem választhatja el őket. Az elszakított testvéreink is kere­sik a mi kézszoritásunkat és nincs hata­lom, mely megakadályozza e kézfogást! A becsületes összefogó munkára, a testvéri egyetértésre üríti poharát. Horváth János ref. lelkész méltatja a mérnökök, munkavezetők és munkások érdemeit, majd a munkássághoz fordul, hogy hassa át őket továbbra is a hazafias lelkes munkaszeretet. Az állami gépgyár munkásainak és tisztviselőinek szószólója rámutat, hogy; a gépgyári munkások mind itt vannak gon­dolatban. Köszönti a vármegyéket és To­kaj községet, a munkásokat felkaroló ha­zafis,águkért. Marcsek János evangélikus lelkész Hegyeshalmy kereskedelmi minisztert kö­szönti. Buday h. államtitkár a kereske­delmi miniszter nevében köszöni meg az üdvözlést és hangoztatja, hogy ma leve­gőbe van repitve az egyetértés hidja, ezt kell felépíteni. Szabolcs, Zemplénvárme­gyéket és Tokaj községet élteti. Felszólal az »Acélihang« dalkör szó­szólója is és a vasasok nevében kijelenti, hogy amikor a munkások fegyvert fogtak és győzelmesen verték a cseheket, hazafias cél vezette őket. Mikor látták, hogy a küz­delem nem a Ihazát szolgálja, letették a fegyvert. Ebben *-a munkásságban igenis van hazafias érzés. Tanuja a munkások da la. Aki így szereli a dalt, gonosz ember nem lehet. Legyenek megértéssel a szívben erényben tiszta és magyar munkásság iránt. Az egybefogás szellemére üriti po­harát arra a szellemre, mely az elhangzott dalból tükröződik: Oh, tanítsad összhang­fásra egy anyának gyermekét. A munkásság szószólójának kijelen­tései óriási lelkesedést keltenek, amelyet még csak fokoznak az Acélhang dalárda Rákóczi-nótái. Kiss Jenő Máv. felügyelő is munkásai­nak hazafiságát méltatja. Zsizsmann fő­mérnök a tokaji hölgyeket köszönti. Mi­kecz István alispán felszólalásában rá­mutat, hogy huszonhat éve áll a tör­vényhatóság szolgálatában s kétszer volt alkalma a vasasokkal találkozni. 1919. — húsvétjának másodnapján, amikor Pogány vasasai kiverték a fegyvert a polgárság kezéből s ma, amikor a vasmunkásság Acélhang gárdáiból hazafias szellem su­gárzik. Meg van győződve róla, hogy a munkásság félre volt vezetve s másként akart mindent, ami történt. A hatalmon lévők készek velők bárátságot, beszere­tetet megosztani, de ők is keressék a mun­kás egyetértést. A becsületes magyar munkásságot köszönti. Dr. Bencs Kálmán visszatekint az oláh megszállás idejére, amikor a hatósá­goknak sokszor együtt kellett lenni a fe­hér asztalnál is az oláhokkal'. Egy izben egy idegen állampolgár közvetítésére az oláh tiszlek megengedték a magyar nótát. Könnyes szomorúsággal hallgatták a magyar dalokat. A svájci át" lampolgár fölszólalt és azt fejtegette, hogy az a nemzet a leggazdagabb, amely; nek a legszebb dalai vannak, mert a dal kuliurát jelent. A munkásság diadalát jel­zik a "megépült hjdjaQk. s kuillurájukat a gyö'­nyör.ü dalok, amelyekért az Acélhang da­lárdáé az érdem. A dalkört köszönti. A lelkes hangulatban telt közebéd után a fiatalság football versenye, majd nagysikerű müvészest és pompás tiszai tűzijáték fejezték be Tokaj fényes ünnep­napját, mely a magyar alkotómunka dia­dalát hirdette. Saerdáa és cBütörtök&n kerül bemutatásra aa Apollóban a párisi Saumont filmgyár klasszikus alkotása, a Havasi kálvária Női és lérfi kalapokat 8 NAP ALATT a legpontosabban fest, tisztit és alakit a Kalapüzem Z»i«yi Ilona-utca 4. • MBHMnnaB — Budapesti kereskedösegéd, 27 éve» keresztény, rövid, kézmű, uri és női divat, kötött és szövött áru szakmákból elhelyez­kedést keres Nyíregyházán, delail vagy angró üzletben szerény igények mellett. Teljes jártassággal birok ezen szakmák minden ágában és kiterjedt ismeretséggel rendelkezem egész Szaboicsmegyében. — Szíves megkeresést a kiadóhivatal továb­bit »Rendszerető« jelegével. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom