Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 222-247. szám)

1921-10-13 / 232. szám

s JVyírvidék br. (Jjfalussy bezső megvilágítja a burgonya szindikátus hátterét A Gazdasági Egyesületet mellőzték a burgonya szállításnál — Schnetzer tábornok nyilatkozatának cáfolata — Hotfer nem Milhoffer — Eljárást kell indítania a tisztviselők megvádolói ellen — Miniszteri biztos vizsgálja meg a burgonyaügyet Nyíregyháza, október 12 A' Nyirvidék tudósítójától. Szabolcs vármegye tegnapi közgyűlésén dr. Ujfalussy Dezső szóvátette Schneízer tábornoknak, a tisztviselők Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezete elnökének a Nemzeti Újságban közzétett nyilatkozatát, amely azzal vádolja meg Szabolcsvármegye hatóságait, hogy a b urgonvagyüjlés akadályozásával, a hivatásos gyűjtők feltartóztatásával milliós károkat okoztak az államnak, továbbá., hogy Milhoffernek a burgonyaszindikátus vezére a vármegye ajánlatára kapott megbízást burgonyaszállitásra. Dr. Ujfalussy Dezső e vádakat a tisztviselői reputáció érdekében tisztázni óhajtván, megvilágította a Milhoffer-féle gabonaszindikátus hátterét és a vádakban Foglaltak alapján konkrét kérdéseket tett Mikecz István alispánhoz. A vármegye alispánja nyombán megadta a felvilágosítást, melynek fényénél semmivé omlottak a vádaskodások és a törvényhatóság erélyes határozatban köve lel le a tisztviselők presztízsének érdekében egyfelől miniszteri biztos kiküldését, másrészt a váÖaskodók ellen a feljelentés megtételét. A burgonyaügyel leleplező közgyűlésnek a burgouyaügyre vonatkozó részleteiről tudósítónk a következőkben számol be: Dr. Ujfalussy Dezső a Schnetíer tábornokkal való tárgyalásról A vármegye őszi közgyűlésében az alispáni jelentés után dr. Ujfalussy Dezső volt főispán emelkedik szólásra s feszült figyelem közt a következőket mondja: Tegnap kezembe került az egyik helyi lap, amely megírja, hogy a szabotevárlnegyiei burgonyaügyben letartóztatások történtek. Érdeklődve az ügy részielei iránt, megállapítottam, hogy az nem csupán helyi jelentőségű, túllépte a bűnügyi eljárás keretét, országosan pertrak" tált panamává nőtt. A Nemzeti Újság vasárnapi számában is van egy közlemény, amely szerint a szabo! csvármegyei burgonyavásárlás hatvan millióval károsította meg az államot. Ezzel az üggyel kapcsolatban két kérdést kívánok az alispán úrhoz intézni, mielőtt azonban ezt tenném, ismertetni fogom a burgonyaügy előzményeit. Ehhez kérem a törvényhatósági bizottság szives figyelmét 1 Mikor az Gazdasági Egyesület elnökségét elvállaltam, az egyesületnek kilencvenezer korona alapvagyona volt, amely lyel nem fejthetett ki olyan tevékenységet, ajnelyet életképes egyesületnek kifejteni keli. Minthogy a tagok áldozatkészsége sem fokozható vég nélkül, azon gondolkodtam, hogy miként lehetne legális uton olyan összeget* szerezni, amellyel az egyesület eredményeket mutathatna fel. így szerveztük meg a Gazdasági Egyesület égisze alatt annak kereskedelmi irodáját, azzal az intencióval, hogy az a gazdák érdekeit fogja odaadással szolgálni. Amikor aztán tudomásomra jutott, hogy Sdmetzer tábornok a lisztviselők Fogyasz tási és Értékesítő Szövetkezelének elnöké a tisztviselők ellátására nagyobb menyuyiségü burgonyát kíván beszerezni, önként adódott a helyzet, hogy ezt elsősorban is a gazdák érdekeit szolgáló gazdasági egyesület bonyolítsa le. Tárgyalás Schnetzer tábornokkal. A Gazdasági Egyesület ügyészét felküldöttem Schlietzer tábornokhoz, hogy, a burgonyaszállitás ügyében tárgyaljon véle. Az ügyésznek teljes felhatalmazása volt megfelelő megállapodás kötésére, hogy a burgonyaszállitást legális jutalék ellenében a Gazdasági Egyesület kapja meg. Az ügyész egy pénteki napon jött haza. Scnetzer tábornok nagy örömmel vette a Gazdasági Egyesület ajánlatát, ele az egyesülettől anyagi garanciát követeli. Amennyiben megfelelő anyagi garanciát kap, készséggel köt a Gazdasági Egyesülettel üzletet. Schnetzer tábornok kikötötte egyben, — jóllehet ez még ía nyáron történt és az idő nem sürgetett — hogy az anyagi garanciát, a 150—200 millió koronát, hétfő estéig, tehát négy nap alatt meg kell kapnia, hogy az üzlet lebonyolítható tegyen. Már akkor felmerült az a gyanú, hogy a rövid határidő' kilüzés csak íajrra való, hogy ok legyen elütni a Gazdasági Egyesület kéirelmét. A tábornok bizonyára abból indult ki, hogy a 150 milliós garanciát a Gazdasági EgfyesülCt nem képes előteremteni. Ebben tévedett, mert hála pénzintézeteink vezetőségének, öt nagy pénzintézet, élén Meskó Elek igazgatóval készségesen vállalkozott arra, hogy finanszírozással támogatni fogja a Gazdasági Egyesületet az üzlet (lebonyolításában, ugy, hogy a haszonból megfelelő százalék a 'Gazdasági Egyesületet illeti. Kijelentem, hogy nagy üzleti hasznot nem vettünk számításba, a vezető szempont az volt, hogy a szállítás kézbevétele a gazdák érdekeit szolgálja és lehetővé teszi, hogy életképes Gazdasági Egyesületet teremtsünk. Boldogan sürgönyöztem meg vasárnap Schnetzer tábornoknak, hogy a Gazdasági Egyesület a legmesszebbmenő garanciára képes. Szerdán magam is Budapestre készültem, de számítva arra, hogy még a sürgöny sem .érkezik fel időben, telefonon is közöltem a Gazdasági Egyesület ajánlatát Schnetzer tábornokkal. Mikor aztán Budapesten felkerestem Schnetzer tábornokot, megdöbbenve halottam tőle azt a kijelentést, hogy a Gazdasági Egyesület elkésett, sajnálja, de ° már lekötötte magát. Erre kijöttem a sodromból, nálam szokatlan hévvel jelentettem ki, hogy előttem

1 szokatlan ez az eljárás, amely nemcsak a kaszinói szabályok szerint, ide a kereskedelmi jog értelmezése szerint is elitélendő. Mindaddig mig vélem megállapodása van, mással nem szabad megállapodást kötnie. Kijelentettem, hogy nem vagyok hozzászokva ahhoz, hogy kijátszanak és keresni fogom a módot, hogy a Gazdasági Egyesület érdekeit megvédjem. Akkor még nem tudtam, kik azok, akikkel Schnet tzer megállapodást kötött. A tábornok azonban most már kénytelen volt kijelenteni, hogy áll a dolog. Milhoffer ék szindikátusa Milhoffer is tagja, de, hogy kibékítsenek, azt az ajánlatot tette, hogy a szindikátusbán fenlartanak egy helyet a Gazdasági Egyesület simára is. Lépjünk be a szindikátusba, ez jobb renLabilisabb lesz a Gazdasági Egyesület szempontjából is. Kijelentettem, hogy én ebbe a társaságija nem léphetek be. A tábornok ki jelen tette, hogy tud esetleg más megoldást is, tárgyaljak Kálmán vezérigazgató úrral. Felikerestem a vezérigazgatót, négy tanú előtt tárgyaltunk. Nem kevesebbet' ajánlott, mint azt, hogy hajlandó 180 ezer koronái adni a Gazdasági Egyesületnek, söí hajlandó tovább is menni, mondjunk le á burgonyászállilásról. A vezérigazgató kilátásba helyezte azt is, hogy engem a szindikátus igazgatóságába beválaszt. Kijelentettem, hogy nagyon hálás vagyok, de ezt az ajánlatot mereven visszautasi| tom és kifejtettem milyen az eljárásuk, nem tűröm, hogy kijátszanak s a földmivelési miniszter úrtól fogok burgonya kiszállítási engedélyt kérni. Nagyatádi Szabó Istvánnál A gabona kiszállítási engedély kérei1 ménéi az a szempont vezetett, hogy ezzel a gazdákat juttatjuk nagyobb összeghez, a Gazdasági Egyesület megfelelő jutalékhoz juthatott volna. Nagyatádi őexellenciájávai Mikecz alispán úrral jelentem meg. Már az előszobában hallottuk amint a miniszter ur a következő szavakkal — aposztrofált bennünket: »A roszseb egye meg, mii alkalmatlankodnak megint azzal a burgonyás záliilással!« Erre a kijelentésre az alispán ur el is hagyta a várószobát. Én bementem a miniszter úrhoz s a végeredmény az volt, hogy mikor intencióinkat fejtegettem, a miniszter ur kijelentette, hogy »Tudom én jól, hogy az urak a vezetők szerezni akarnak.« Megtudtam adni <e kijelentés magyarázatát. Nem nyugodtam bele a visszautasításba sem, továbbra is tájékoztattam | magamat, lehet e kilátásunk, hogy kiszál| litási engedélyt szerezhessünk. Illetékes [ helyen kijelentették, hogy ha a fejünk j tetejére állunk, akkor se kapunk. Kálmán vezérigazgató ur kapacitált, hogy legalább keresem fel Milhoffert és tárgyatjak vele. Fel is kerestem, Milhoffer előadása meggyőzött arról, hogy Magyarország burgonyatermése egy szindikátus részere volt lefoglalva. Senki más burgonyaszálli' tásra vagy kiszállítására engedélyt nem kaphat. Minthogy a várható jövedelmet a Gazdasági Egyesület költségvetésébe belekalkulálták, bár nehezen, mégis tárgyaltam Milhofferrel, nem hittem, hogy vissza merjen utasítani. Megállapodást tervezett, amelynek értelmében Schnetzer tábornok beleegyezését I adja, hogy a szabolcsi burgonya értékesítése tekintetében a Gazdasági Egyesület kereskedelmi irodáját, Hoffer Bertalant bevonja. Á tiszta haszonból 5 százalékot ajánl fel s felvállalja, hogy a Gazdasági Egyesület kereskedelmi iroda összes személyi és dologi kiadásait fedezi. Nagy összegről volt szó, azóta palotát lehetett volna építeni belőle, de nem tudtam erre az álláspontra helyezkedni, mert a Gaz| dasági Egyesület ezzel a gazdák érdekei el1 len dolgozott volna. Nem akartam magam ! dönteni. Összehívtam a vármegye számottevő ök szindikátust alakitoltak, ameivnek ! urait, a Gazdasági Egyesület igazgató vá-