Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 222-247. szám)

1921-10-09 / 229. szám

Szabolcsvármegye alispánja képet ád a vármegye múlt félévéről A vármegye konszolidált — A nyugatmagyarországi kérdés — A tisztviselőválság megoldását lehetetlen elodázni — A vár­megyék nagygyűlése — A vitézi telkek ügye iránt nincs meg a lelkes áldozatkészség — A vencsellői segélyakció Nyíregyháza, október 8. A Nyirvidék tudósítójától. A szenvedélyektől átfűtött mindennapi élet felett magasan emelkedik a tárgyila­gosságnak az a nézőpontja, amelyről a vármegye alispánja valamennyi jelentésé­ben áttekintést szokott nyújtani Szabolcs életjelenségeiről. Most is előttünk van a jelentés, mely ía vármegye elmúlt félévéről felvett karak­terisztikus képet nyújtja a törvényhatóság állapotáról. Az elmúlt félév a békés éleire való fokozatos rátérés kristályosodásában telt el, amelyet azonban meg~meg zavar­tak az igaztalan békeszerződés gazdasági és szellemi csapásai. Erről a kétség és re­ménység közt hánykódó félesztendőről terjeszti az őszi közgyűlés elé Mikecz Ist­ván alispán jelentését. Közéletünk az alispán megállapítása szerint jelentős előrehaladást mutat tt consolidátió, jogrend és minden vonalon való egészséges fejlődés alapfeltételeinek megteremtése felé. Ez nagy megnyugvásunkra szolgálhat, yi~ szont — mondja az alispán — nem hagyhatjuk figyelmen kivül ama súlyos eseményeket és tüne­teket, amelyek a vesztett háború s forradalmak után bekövetkezett elszomorító politikai s gazdasági helyzetünk mellett amúgy is gyö­kerükben megtámadott állami és nemzeti életünket s életviszonyain kat még mindig fenyegetik s ko­molyan veszélyeztetik. Majd rámutat a jelentés Nyugatmagyarországra és e szivet szorongató kérdésről a követ­kezőket mondja: Ugyanakkor, amikor közel három éves szenvedés után a déli elrabolt ország­részek végre hozzánk visszakerülnek, méltó i keli várnunk a fejleményeket. A tisrtvisetö kérdésről a következőket jelenti ki az alispán: Köztudomásu s elvitázhatatlan tény, hogy az egyik legfontosabb államfenntartó elemet képező középosztály legjelentő­sebb tényezőjének, a tisztán fizetésükre utalt közalkal­mazottaknak valóban elszomori­tóan súlyos helyzete évek óta vál­sággal fenyeget s gyökeres, célhoí vezető segítség hiányában félrend­szabályokkal ugy, ahogy támogat­va mindinkább elviselhetetlenné válik s látva az élet tűrhetetlenné vált nehéz­ségeivel évek óta hősi küzdelmet folytató jobb sorsra érdemes társadalmi osztályt pusztulással fenyegető igen komoly s ál­lami berendezkedésünket is közvetlen érintő társadalmi veszedelmeket — lehetetlen az illetékes tényezőknek tovább Is elodázni az elhatározó gyors és erélyes intézkedéseket, hogy a létért való nehéz küzdelemben imár a végkimerüléshez közel álló köztiszt viselőink s családjaik számára a tisztes- í séges, gondatlan megélhetés bármily ál u j dozat árán is lehetővé tétessék s az ő hasz j nos munkásságukban, mindig tántoritha- j tatlan hazaszeretetükben, értékes szellemi | tőkéjükben rejlő hatalmas energiák ne a 1 mindennapi kenyérért való meddő küz­delemben merüljenek ki, hanem á reánk' váró, mindnyájunk teljes lelki s testi ere­jét odaadását követelő reconstruáló mun­kában legyenek eredményesen kihasznál­hatók. A vármegyék reformjára tér át elsősorban is az alispán a jelentés bevezetője után, a törvényhatósági élet­ről szóló részben. A reform kérdésében a vármegyék impozáns országos' nagygyűlése, amelyen Szabolcsot az alispán vezetése alatt tízen­felháborodás és elkeseredés kell mindnyájunkban Nyugatmagyar­ország jogtalan, égbekiáltóan Igaa ságtalan s példátlanul rövidlátó politikára valló elszakítása. Hiába igazságunknak megdönthetetlen bizonyítékokkal bizonyítása, hiába az egész ország erélyes tiltakozása, az emberi és népjogokra való hivatkozás, hiába az elszakitásra itélt terüle­tek lakosságának fegyveres de­monstrátióban kirobbant végső elkeseredése! A győztes hatalmak s a mi nyomorúsá­gunkon felhizott csatlósaik konok merev­séggel ragaszkodnak a reánk kényszeritett s trianoni békeszerződésnek nevezett ítélet betűjéhez. Hogy az e percben még forrongó ese­mények hová fejlődnek, előre nem látható. Egyelőre a magyar kormány hig­gadt, megfontolt és határozott in­tézkedéseibe vetett bizalommal hat kiküldött képviselve, a következő meg­állapodásra jutott: A mai viszonyok s a mai nemzet* i gyűlés nem alkalmasak • nagyje­lentőségű reform megvalósítására. A mai nemzejgyülfés előre megha­tározott feladatkörrel részben kfll ső beavatkozásra, a béke megkö­tése és végrehajtására küldetelt ki és semmiesetre sem hivatott arra, hogy a mai nehéz idők szőnyegre­kerülő vagy napikérdésein kivül a távol jövőre is kiható alkot­mányjogi reformokat valósítson meg. Az ezredéves vármegyei intézmény talái? az egyetlen, melyet sértetlenül hagyta* meg az utóbbi évek forradalmi jelleg* rombolásai. Ezt az utolsó bástyát de­mokratikus jelszavak vagy pártpolitikai berendezések érdekében nem szabad le­rohbolnunk vagy meggyöngítenünk. Bizonyos korszerű s célszerűségi reformokra van szükség. Ám fcsi­nálja meg a reformokat a követ­kező — békés alkotásokra hiva­tott két táblás törvényhozó tes­tület, csinálja meg ugy> hogy elő­zőleg szerezze meg a szakkörök s a vármegyék tárgyilagos szak­véleményét s csinálja meg ugy, hogy megóvassék a vármegyék­ben" az Intelligentia vezető túlsú­lya, hogy a vármegye mint a mult minden viharában: — alkotmányos küzdelmeink a darabont korszak s a bolsevizmus ko­rában egyaránt — ugy a jövőben is szikla szilárd vára legyen és ma­radhasson a magyar alkotmány­nak és nemzeti iérzésnek. Az ezen körben mozgó viták során súlyos bírálattal illeték a mai nemzetgyfit­lés keretében megnyilvánuló egyes egyéni túlkapásokat s azt a pártpolitikát, mely saját ér­dekében akarja újjáformálni ai ezeréves magyar vármegyét. — Ezek a támadások azonban tisz­tán a szeretett ősi Intézmény trán ti ragaszkodásból indultak ki, nem haladták tul a minden alkotmányos államban megengedett bírálat határait korántsem irányultak — amint hat egyes szenvedélyesebb politiku­sok utólag feltüntetni szeretnék — magának a nemzetgyűlésnek a lejáratására. Hiszen a vármegyék éppen azon forra­dalmi jelenségek ellen küzdenek, melyek minden törvényes tekintély lejáratásával Hői velour éa filcz kalapolcát a legújabb model formákra átalakít és 8 legszebb divstezinekre fest, valamint férfi kalapokat a legszebben és a kgpoűtosabban fest, tisztit és alakit a Zrínyi llona-ulca 4. * - - ^ Zrj|] y, ||j)|1H{c a ^ A legjobb minoségii M gyapja talapok 150-220 koronás árban kaphatok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom