Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 222-247. szám)

1921-10-07 / 227. szám

1921. október 7. JSfYÍRYIDÉK Gyöngyösön elfogtak egy ve­szedelmes nyíregyházi betörőt Erös fedezettel szállították Nyir egyházú a Nyíregyháza, október 6. A Nyirvidék tudósi tójától. A mull év tavaszán lörlént, hogy Nyíregyházán Bappenszberger Ká­roly jószágigazgató lakását feltörték és ki­rabol Iák. A tettesekel akkor a nyíregyházi államrendőrség elfogta és átadta .a kir­ügyészségnek. A betörők, névszerint Prez­niczky Pál és Asztalos József a "kir ügvészség fogházából az ablakon át. meg­szöktek. A napokban a gyöngyösi állam­rendőrség értesítette a nyíregyhá­zi rendőrkapitányságot, hogy Gyöngyösön elfoglak egy Prez­niczky Pál nevü csavargói s kér­dési intéz, hogy Nyíregyházára loloncolja-e. A nyíregyházi államrendőrség természe­tesen azonnal értesítette a gyöngyösieket, hogy az őrizetbe veti csavargó többszö­rösen bünteteti előéletű s az ügyészségi fogházból megszökött veszedelmes betö­rő, akit erős fedezettel kell Nyíregyházára szállítani. Prezniczky meg ís érkezeti Nyíregy­házára, ahol viszontlátta a hűtlenül elha­gyott ügyészségi fogházat. Egf úrinő kivert foga, ruhátlan holttestére találtak Bibarkeresztes mellett Borzalmas rablógyilkossá" -- New lehetetlen r hogy az áldozat debreceni Borzalmas rabiógyilkosságró'I' tett je­lentést a biharkeresztesi csendőrség a rendőrségnek. A biharkeresztesi vasúti töltés mellett közvetlenül a határ közelében egy 10—45 éves nő hullájára bukkanták a csendőrök A szerencsétlen nő merev lúgokkal, elhűlt testlel feküdi a dércsipet-t, szűrős füvön. A gyilkosok inegl ojtották. levet­keztették s csupán a íehérnemii­jét hagyták rajta. A rögtönös vizsgálat meg is állapí­totta, hogy a szerencsétlen nő rablógyil­kosságnak az áldozata. Fülén és ujjain ugyanis durva erőnek nyomai láthatók, amelyekből azt következte lik, hogy a gyű­'rüjét és a fülbevalóját a rablók lelépték. Arca teljesen el volt torzulva, meri a gyilkosok telhetetlen kapzsigásuk­ban még az arannyal beplombált gakat is kiverték. Valószínű azonban, hogy a lelketlen gaz­emberek siettek, mert az egyik aranyfo­gat, mely szokatlanul erősen állott, bent­hagyták az áldozat összeroncsolt szájá­ban. A szerencsétlen asszony, akinek l'e­hernemüjében F. G. betűk voltak piros fonállal behimezve, valószínűleg az intel­ligensebb osztályhoz tartozott, mert teste és körme igen ápoll és gondozott volt. Az a gyanú, hogy az ismeretlen áldo­zat hajdúsági vagy szabolcsi nő volt, meri az utóbbi időben sokan jönnek at a hatá­ron Nagyváradról. A rendőrség ezúton is felszólítja a közönséget, hogy azok, akik az áldozatot felismerni vélik, vagy a ha­táron túlról várnak valakit, jelentkezze­nek Tóth Gvula rendőrkapitánynál. A Magyar Távirati Iroda jelenti Bi­harkeresztesről: Az agyonvert asszony 45 év körüli, középtermetű. Az asszony le­vetkőztetve volt s csupán fehérneműjét hagyták rajta, amelyben FG monogramul S látható. Az ottani nyomozás adatai sze- ' ríni egy fiatal férfit és asszonyt láttak Berettyóújfalu irányában sietni, valószí­nűleg azért, hogy elérjék a Budapest felé induló vonatot. A férfi 20—22 éves lehe­teti. sötét ruhában, de a nőről semmi kö­zelebbit nem sikerült megtudni A rend­őrség a nyomozást megindította. Az aradi vértanuk emlékünnepén Nyíregyháza város külső képén úgy­szólván semmisem mutatja, hogy a ma­gyarság setét tragikuma ezen a napon bug fel megrázó erővel a nemzeti história mé­lyéből. Zajos, vásári élet tarkállik az ut­cákon. élénk vásárlási kedv tánca perdül a kofák sorai előtt, az üzletek ragyogó portálja az élet diadalát kiabálja a fü­lünkbe n eküünk, akik lékeié csokrosan, el­árvult nemzetünk sorsán elmélázva vetjük fel a fájdalmas kérdést, miért is halványo­dott ennyire semmibe a közösség magyar önludata. > Az utca tarka vásznán azonban tiz óra felé itt is, ott is kígyózó fekete vonal raj­zolódik. Az iskolák növendékei jönnek, az iskolák szentélyében ma felgyúl az aradi tizenhárom emlékének kandelábere. Az ág. evangélikus templomba tart a diákság, itt hagyományszerűen évről-évre ég az aradi vértanuk emlékezetének mécsese. Megtelik a hatalmas templom hajó a vármegye, a város, intézetek, iskolák, a nagyközönség színe-javával, azokkal, akik a mai napon szent kötelességtudással jön­nek ünnepelni a mártírokat. Felbúg a komor orgonaszó, zeng a kar gyászdala, Paulik János főesperes lel­kész megrázó erejű szavak gyászos .vetél lő­jével szövi együvé a mult és jelen tanúsá­gai. Mint minden esztendőben, ugy az idén is ez az ünnepe méltó koszorút fon arra az obeliszkre, mely a Maros partján évtizedek óta szent zarándok hely, de amelynek utait ma gyarló szurony, uj vértanukat támasztó oláh önkény zárja el. Az evangélikus templomi ünnep után éreztük, hogy a nemzet halhatatlan lelke győzelmesen szárnyal e szuronyok felelt Aradhoz, a magyar Golgotához. * Az iskolák ünnepei közül lapzártáig a következő hír érkezeti be hozzánk. A kir. állami lanitőképző-intézet nö­vendékei az intézettel kapcsolatos gya­korló elemi iskola tanulóival kegyeletes ünnepi perceket szenteltek az aradi ti­zenhárom emlékének. Az intézet Vay Ádám—utcai nagyter­mét a Thorma festette Aradi GolgoVha ké­pe disZitette a gyászfátyollal bevont nem­zeti lobogóval. Á Szózat hangzik fel har­mónium kiséret mellett, majd a gya­korló elemi iskola növendékei szavalnak hazafias költeményeket kis szivük meg­indul tságával. Béres József IV. é. tanitó­növendék a magyar fájdalomnak ad han­got színes baritonján előadott irredenta dalokban. Gebri Mihály IV. é. növendék pedig gyújtó beszédet mond a vértanuk­ról. Fábián János IV. é. növendék irre­denta dalait hegedükisérel mellett adja elő végül Kovács János gyakorló iskolai ta­nuló szaval lelkesen. A bensőséges' ünne­pély után az evangélikus templomba yo­nultak a/, intézel tanári kara és növendé­kei. — A katonazenekar és a szüreti mu­latságok. A katonazenekar egy részét a színház foglalkoztatja, a 14 tagból álló töb bi részéi pedig egyes szüretelő birtokosok hívták meg szereplésre. Jó termés van, a gazda nem sajnálja azt a kis áldozatot, hogy a szüreti mulatságot katonazenével legye' hangulatosabbá. Már eddig is sokan kötötték le a zenekart szüretre, aki még szá^not tart rá, jelentkezzen a Honvéd lak­tanyában a zenegondnoki hivatalban. A Nyir egyházi Dal egylet mint már jeleztük — f. hó 16-án a Korona nagytermében tánccal egybekötött dales­télvt rendez. Alig van városunknak régibb kultur­intézménye, mint a Nyíregyházi Dalegy­let, melyei Nyíregyháza város szépéri s nemesért lelkesedni tudó közönsége a múltban értékelni tudott, felvirágzását elősegíteni törekedett. S az egyesület vi­rágzott is. az országos dalegyesületek so­rában az elsők között foglak helyet. Ez az egyesület most a román megszállás ideje alatt válságos helyzetbe jutóit, a dalegy­lel szertára csaknem leljesen kifosztva, anyagi támogatásért kiált. Legyen sza­bad reménylenünk hogy Nyíregyháza ál­dozatkész közönsége nem fogja engedni, hogy egy oly kultúrintézmény, mint a városi IS'yiregyházi Dalegylel — csupán anyagiak hiánya miatt — pihenésre le­gyen ítélve, hanem mint a múltban lette, a l egnagyobb készséggel siet annak felka­rolására. Igyekszik lehetővé tenni, hogy, az egyesület mielőbb olyan helyzetbe jus­son, hogy kifosztott szertárái uj darabok­kal felszerelhesse s ezjáltal módot nyújt ar­ra, hogy a Nyíregyházi Dalegylet az or­szágos dalegyesületek sorában méltó he­lyet foglalhasson el. A dalegylet 16-iki sze­replésével is be fogja igazolni, hogy méltó Nyíregyháza áldozatkész közönségének pártfogására. Aladár zenekara pedig a fi­atalságtól akarja az elismerés babérko­szorúját kiérdemelni. A szabolcsi és környékbeli iparművészek akciója A Széchenyi-ut 2. számú ház előtt a já­rókelők figyelmét egy uj bolthelyiség hívja fel. A bolt belsejét most festik, cimtáblái is készülőben vannak. Ezeken a munkálatokon azonban a művészet fénye ragyog, ez a bolt a szabolcsvármegyei és a környékbeli ipar­művészeik akcióját fogja szolgálni. A cimtáb­lákon mezőkövesdi és kalotaszegi viseletben menyecskék pittorreszk rajza élénkül s a fel­iratok elárulják, hogy a boltban Ízléses szo­baberendezési tárgyakat, rajzokat, képeket, vázákat, művészi kézimunkákat, hímzett és csipke-árukat fognak árulni. Ilyen igazán a művészetre, az Ízlésre nevelést szolgáló műterem-boltra valóban szüksége volt Nyíregyházának. Munkatársunk érdeklődött a bolt meg­nyitásán fáradozó iparművészek körében, ahol az akcióról a következő felvilágosítást kapta : A mozgalom sikeres eredményhez ju­tott. Boltunk a napokban nyilik meg, hála (Belházy Erzsébet úrhölgy és Szalay Pál festő­művész tanár buzgolkodásának. Elhatároztuk, hogy a Szabolcsban, Haj­dúságban, Csonkaszatmár, Bereg,. Heves és Abauj vármegyékben működő grafikusok, ötvösök, kerámikusok, festők, hímző, csipke­verő művészek tömörítésével állandó mütár­latot nyitunk a Széchenyi-utcai üzlethelyisé­günkben, ahol a nagyközönség csupa olyan tárgyakhoz juthat, egyenkint klasszikus íz­lésben készültek. Körlevelünkre a környéki művészgárda a legnagyobb lelkesedéssel csatlakozott a mozgalomhoz, ugy, hogy gaz­dag anyaggal nyithatjuk meg a müke­reskedést. Kiválóan szociális jelentőségűvé mélyül mozgalmunk azzal, hogy felszólítjuk a mü­veit középosztály hölgy társadalmát, hogy művészi becsű kézimunka készítményeiket küldjék be tárlatunkra, ahol készséggel áruba bocsájtjuk azokat. Nyíregyházán az utóbbi időben élénk háziipari mozgalom indult meg, de az ott elsajátított készségek csak abban az esetben fejleszthetők tovább, ha a készít­ményeket állandóan piacra vitetik. Mi most teret adunk a müipari készségek érvényesü­lésére. Már most felhívjuk Nyíregyháza város művészet-barát közönségének figyelmét ipar­művészeink lelkes mozgalmára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom