Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 222-247. szám)

1921-10-30 / 247. szám

NyiregyháBa, Itat. tkUber 80 ' Tasárvap ILII. évfolyam. * 247 *w*xt JSÍYÍKJTIDÉK. MK> K, n*fy»<tevr» 80 *., S® K, : *«*»? •*«•» S20 K, ISO *>* K, h£rraj»r« 80 K. E^yo* *eént ® í ij

miHi

W

Hi

if

ri iI»ÍM» .

»i i i .."

kiwi i m ii M II i I

mi

f

li

fa

r. A kisantant ultimátuma. A nagyhatalmak megütközéssel fogadták az ultimátum hirét. — A kisantant államai még nem egyeztek meg. — Az „Avala'- korai hire az ultimátumról. — Feszültség a nagy és kisantant között. Budapest, október 29. London, október 28. A Reuter-ügynökség értesülése szerint a külügyi hivatalban semmit sem tudnak a kisantant ultimátumról. Anglia nézíete az, hogy ultimátum szükségessége nem forog fenn s bogy a felmerült kérdéseket barátságos Hton is el lehet intézni. A békét fenn kefl tartani, mert pénzügyi és területi rekompenzáeiófe Magyarország rovására a békeszerződéssel össze nem egyeztethetők. Bctgrád. október 28. Az »Avala« értesülése szerint a kisantant ultimátumának Budapesten való átadását elhalasztották, mert Románia válasza késett. Belgrád. Bukarest és Prága között ujabb eszmecserék váltak szükségessé. Jugoszlávia magatartása nem változott s katonai előkészületei tovább folynak. Páris, október 29. Szikratávirat. Az antant politikai köreit élénken foglalkoztatja Károly király ügye. A párisi lapok élénk megütközéssel fogadták a kisantant ultimátumának hirét. Szerintük ultimátumra semmi szükség nincs s ha a kisantant eddig dicséretes módon össze tudta agyeztetni érdekeit a nagy antant érdekeivel, ezután sem szabad összeütklözésbe kerülnie a trianoni békeszerződéssel. A nagyantant felfogása az, hogy a kiraiypuccs gyors és erélyes elintézése után ultimátumra gondolni sem leaet Hogy Magyarország a katonai vagy egyéb feltételeknek elegei tett-e, a nagykövetek tanácsának feladata elbírálni, s a uagyköve.ek tanácsának van elég ereje és tekintélye, hogy ennek a feladatnak megfelelhesse

0. Bécs, október 29. A belgrádi kormány félhivatalos távirati ügynöksége az »Avala« sietett világgá kürtölni, hogy a kisantant Budapes.en a magyar kormánynak 48 órás ultimátumot nyújtott át, a melyben a királypuccs miatt szükségessé vált követeléseket támasztanak a magyar kormány ellen. A hiradás szerint az ultimátum átadása már október 26-an megtörtént. Az »Avala« hire kissé korai volt, mert maga cáfolt rá egy ujabb közleményében, amelyben kijelenti, hogy az ultimátum átadása némi késedelmet szen" vedelt. Belgrádban a fordulalot szépíteni igyekeznek s azt állítják, azért késik az ultimátum, mert Párisból várnak választ. Az előkészületek serényen folynak, hogy az átadás pillanatában az ultimátum liatáIVosságát kifejezésre juttassák. Belgrád, október 29. A nagyantani jegyzéke tegnap este érkezett meg. A minisztertanács ma délelőtt 9 órakor ösfcszeüft. hogy a jegyzékben foglaltakat megvitassaGrácz, október 29. A Grazer Tagespost jelenti Belgrádból: A kisantant Magyarország elleni akciójának súlypontja Belgrádba helyeződött át. Az ultimátum szövegét Belgrádban áilapi'otlák meg s tegnap elküldték Prágába és Bukarestbe. Mára várják a végleges szöveg megérkezését A jugoszláv alkotmány szerint az ultimátumot csak a nemzetgyűlés jóváhagyásával lehet elküldeni, épen ezért a nemzetgyűlést mára egybehívták. Bécs, október 29. A Neues Wiener Tagblatt jelenti beavatott forrásból, hogy a cseh kormány kérelmet intézett a nagykövetek értekezletéhez, hogy tegye magáévá a cseh követeléseket, mert ha nem, akkor Csehország kénytelen lesz függetlenül eljárni. Belgrádi hirek szerint Jugoszlávia felháborodva fogadta a nagy" antant magatartását, de el van határozva, hogy szilárdan ragaszkodik követeléséhez. Bécs, október 29 A Neue Freie Presse prágai értesülése szerint a kisantantot kínosan érintette a nagykövetek értekezletének az a döntése, amellyel a velencei egyezményt jóváhagyták. Ha Prága és Belgrád ragaszkodnának ahoz a követelésükhöz, hogy Magyarország Nyugatmagyarországot nyomban és felténélkül adja át s ezt Magyarország vonakod nék teljesíteni, ezt a kisantant casus bellinek tekintené, ami nyilt ellentét volna a nagy és kisantant között. A nagykövetek értekezletének határozatával s/.emben a Magyarországgal való összetűzés lehelőségét háttérbe szorítja a nagyhatalmakkal való összetűzés. A inai t^ZKíl^ hírei Budapest, október 29. Saját tudósítónktól. A tőzsdén ma szünet volt. A magánforgalomban az árfolyamok a következőképen alakultak: Dollár 780—784, márka 482-475, osztrák korona 22.5—23, lei 530, szokol 790—92, koronadinár 1000—1020. Devizák: Bukarest 530—25, Berlin 452.5—455, Prága 787 5—£0, Bécs 19—19 egynyolcad, Svájc 147—148, Zágráb 260. Züriehi nyitás: Budapest 70. S**rkMz4*s4fi és Mndöfclvata): SZÉOHCHW-UT 8 SZAtó. Tetetett M*S» T»6. Pcstootwdw 29MW KAairatofcat rmr adunk vtoso*. Milyen a külkereskedelmünk mérlege ? Budapest, október 28. Saját tudósítónktól. Most jelent meg a Közponfi Statisztikai Hivatal kimutatása az 1921. év I. felének külkereskedelmi forgalmáról, mely a mult évhez viszonyítva, jelentékeny emelkedést mutat. A kimutatás szerint a behozatal 6.9 millió métermázsa volt, tehát másfél millióval több mint az egész 1920. évben. A kivitel 5.2 millió métermázsa volt a tavátyi egész évi 4 millió métermázsával szemben. A kivitt áruk hatvanöt százalékát Ausztriának száiilőttük. (M. T. I.) „Nem leüllek koszorút a sírjára" i Kaptuk s mint követésre méltó nemes í példát közöljük az itt következő levelet min; den kommentár nélkül : Dr. Sasi Szabó László urnák A »Nyirvidék« főszerkesztőjének Nyíregyháza Kedves Barátom ! Közeleg a halottak napja... készítjük koszorúinkat, rendbehozzuk mécsesünket, hogy kegyelettel áldozzunk majd elköltözött kedveseink emlékének.. Rendbehozzuk, virággal díszítjük sírjaikat,, lángot gyújtva rajta, a »Miatyánk« csendes elmondása közben magunk elé idézzük az elhalt kedvesünk jóságos arcát, emlékeit... Boldog az, aki e napon minden évben elzarándokolhat az örök pihenés csendes otthonába s imádkozhat szerettei sírjánál. Dá hányan vagyunk, kiknek szeretteit a nagy háború ismeretlen helyen temette el hányan vagyunk, kik kedveseink sírját sohasem láthatjuk meg. Hányan vagyunk, kik a halottak napját keserűen fájó érzések köz; siratjuk meg, hisz nékünk nincs hova virágot küldenünk, nékünk nincs sirunk, hol lángo gyújthatnánk, a mi hősi halottaink sirja jeltelen, távol — a jó Isten tudja hol — messze idegenbe fekszik.. A mi szeretteink sirja fölé virág helyett a fák hullatják sárguló — száraz leveleiket s gyertyaláng helyett csak a hideg észak csillagai világítanak a szegény, idegen — ismeretlen helyen nyugvó hőseink felett... A hazájáért nagy Oroszországban hősi halált halt László öcsém sirja is ismeretlen helyen fekszik. Nem tehetek koszorút a sírjára, nem gyújthatok azon lángot az emlékére De kegyeletes érzéssel vélek áldozni kis öcsém emlékének akkor, midőn e sorokkai egyidejűleg 500, ötszáz koronát küldök a ke zedhez, — arra kérlek* juttasd el ezt egy olyan szegény családhoz, kiknek kenyérkeresőie Oroszországban halt hősi halált és ismeretlen sirban alussza örök álmát... Meleg baráti kézszorítással köszönöm meg kérésem teljesítését. Ujfehértó—Nagybutyka-puszta, 1921. év október 26. ószinte hived: Dr. Szondy István. L-J» 2 *or«»na.