Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 222-247. szám)

1921-10-29 / 246. szám

MíRfflDÉK ISII. aktét* a. Az újjávarázsolt városmajorban. Modern műhelyek Nyíregyháza, október 28 A Nyirvidék tudósitójától. Városmajor! A nyíregyházi ember em lékeiben ehhez a szóhoz egy szürke deszka alkotmányokból álló, sáros udvaru elha­gyatott telep képe tapad, amelyre fejcsó­válva mutatott rá, valahányszor az Erzsé­bet-liget felé sétált. Tulajdonképpen senki­®em tudta pontosan megmondani, mi van ott azon az óriási udvaron, áhol hatalmas kazalok építménye emelkedett és a fene­ketlen sárban sertések hevertek az oldalat­lau pajták között. Ma elámulunk, mikor a nemrég céltalannak hitt, elhanyagolt ma­jorkertbe lépünk. Mintegy varázsszóra új­jászületett itt minden s amit kellemes meg" lepőd és se 1 látunk, az a mind tüzesebben életnek lendülő modern város, az uj Nyír­egyháza kiváló organizáltságának tanuság'­tevője. A napokban egy bizottság szállt ki a majorkretben, hogy a város képviselőtes­tületének megbízásából megtekintse az újjávarázsolt városmajort és szakértői vé­leményt mondjon az utóbbi évben ot1 végbement változásokról. A bizottság az egykor elhagyatott majorkert helyén mo­dern. műhelyeket, példaszerűen rendezett' gazdag anyagraktárakat s mindezek élén energikus, messze néző szempontok sze­rbit történő központi vezetést talált. A bizottság, melynek jelentése a látottakról mindjárt elsősorban meleg dicsérettel em­lékezik meg, az egyes üzemeket és raktára­kat a következő sorrendben tekintette meg: Először a nagyszerűen felszerelt asz- , lalosmühelyt s a famegmunkálógépek — ' munkáját tekintette meg, majd sorra járta az olaj, gépszij, szegek és apróságok i raktárhelyiségeit, az ácsmühelyt, ahová a fatömböket mezei vasút szállítja, a hánto­lafclan fatömbök szabadraktárát, a meg­munkált fa fedett, zárt raktárát, ahol a i városi épületek bontásánál nyert ajtók, , ablakok is elraktározva vannak, a cement | és épületanyag, majd a vasmüvek, kály- j Iiák, fürdőbenendezések. csővezetékek, — : vasalkatrészek raktárát, a kovács és ke­rékgyártómühelyt, a lakatosmühelyt, az irodahelyiséget, annak könyveit, feljegy- j zéseit, végül az éjjeli őr őrszobáját, mely, i és anyagraktárak. az udvar közepén, virágágyak között van, ahonnan az egész telep áttekinthető Mindenütt rend, tisztaság, külső csin a multakhoz képest mérhetetlen változás. Amint belépünk, azonnal szembetűnik a tisztán, rendbentartott udvar, amelyről ér­zik, hogy figyelő szem őrizete alatt van. Az épületek rendesek, tiszták, Ízléssel ké­szültek. A műhelyekben példás rend, pon­tosság, vonzó tisztaság van. Bennök szi- j vesen dolgozhat a munkás s amiként a ] szociális követelményeknek eleget tesz- j nek, arról nagyon sok kisiparos tanulhat- j na. Mindenütt ott a leltár és a műhely- ] rendszabály! Megkapó rend van az anyag- I raktárakban is. Minden anyagon táblács­kák mutatják a mennyiséget, külön a? egyes tartályokon és rekeszeken is. A je­lentkező itt azonnal hozzájut a raktárke­zelő által kiutalt anyaghoz," amelyei elszál­lítása után azonnal levonásba vesznek s a maradékot írják a táblácskára. A raktár- r kezelő az irodában is pontosan kimutatási vezet s bármikor megtudja állapi (ani, mi­ből mennyije van a városnak. A bizottság jelentése helyesen álla­pítja meg, hogy ennek a példás rendnek megteremtése .nehéz feladat volt. Hisz e i modern műhelyek és raktárak helyén nem régen még oldalak nélküli szin és marhaállás volt s ez a virágos, tiszta ud- i var dudvaette, sáros tér helyére került jj gondos kezek munkája nyomán. A bizott- I ság jelentése méltán illeti a legnagyobb elismeréssel a város vagyonát példás rendben kezelő polgármestert, városi fő­mérnököt s az üzemek és raktárak fárad­hatatlan kezelőjét, Stépán Istvánt. Kie­meli a jelentés, hogy az ujjá varázsolt ma­jorkert kezelőjének a munkáját nem le­het össze se hasonlítani az egykori kert­gazda teendőivel és Stépán Istvánnak ok­vetlen irodai segitő erőt és megfelelő díja­zást kell rendelkezésére bocsátani. A bizottság javasolja a városi kép­viselőtestületnek a kisegítő munkaerő al­kalmzaását,-illetményeinek illő rendezé­sét s a városmajor kiváló organizálásáért dr. Bencs Kálmán polgármesternek és Nagy Elek főmérnöknek hálás elismerés tolmácsolását. sepréséért és égetéséért a következő di­jak követelhetők: Földszintes kémény seprése: 1.50 K emeletes kéményé: 2.50 K, ellenőrzési dij: 60 fillér. Égetés darabonkint 5 K. Kigo­lvózás kéményen kint 5 K; A kéményseprő mesterek Szabolcs­vármegye közönségének e határozata el­len nem kívánnak fellebbezéssel élni, ma azonban megjelentek az első fokú iparha­tóságnál és kérvényt adtak be a seprési dijak ujabb felemelése érdekében. Hiába, nagy a drágaság s a kémény­seprő-bácsik is élni akarnak. I iúm\ polgármő^ter airendeite az alsófoko iskolák bezárását. Debrecenből jelentik: A város egész." ségügyi bizottsága a városban fellépő vör­heny megbetegedések továbbterjedésének megakadályozásaára javasolta a polgár­mesternek, hogy a városban levő összes óvodákat, elemi iskolákat és a középisko­lák négy alsó osztályát zárassa be. A polgármester az egészségügyi bizott­ság által támogatott tiszti főorvosi javas" latra ma délelőtt elrendelte, hogy az ös£­szes óvodákat, elemi iskolákat és a közép­iskolák négy alsó osztályát október 27-tőt kezdődőleg három hétre zárják be. MIÉ a nem ailami tanítok t Mntt ( drácasáyi segély ét Benkő András kir. tanfelügyelő a Nyirvidék utján a következő felhívást in­tézte az iskolafenntartó hatóságokhoz: A nm. vk. Miniszter ur 172000-921 VlII-d. sz. rendeletére hivatkozással fel­hívom a nem állami iskolák és óvodák fen tartóit — iskolaszéki fel ügyel őbizottsági elnökeit — hogy a nem állami tanítók és állami óvójiők drágasági és rendkívüli se­gélyének a rendezése illetve helyesbítése és pontos megállapítása tárgyában az il­lető tanítói — óvónői — állásra érvényes javadalmi jegyzőkönyv nyomán készíteti kimutatásokat" a tanszemélyzet érdeké­kében sziveskedjenek hivatalomhoz hala­déktalanul beterjeszteni. A kimutatásban fel tüntetendő a taní­tó — óvónő — haszonélvezetében leve ingatlan négyszögöleikre pontosan külön a beültetett szőlőföld holdankénti és négyszögölenkénti kiterjedése — ha az in­gatlan bérbe van adva. helyhatóságilag igazolandó a bérösszeg — a tűzifa meny­nyisége ürméterenként, illetőleg a neta­láni készpénz, — tüzifaváltság összege, at. egyéb természetbeni járandóságok részle­tesen felsorolva és a netalán ezen járan­dóságok helyett kapott készpénzváltság — Minden hajszálnyi pontossággal anyagi fe­lelősség terhe alatt. A kimutatásban feltüntetendő, hogy kik azok a tanítók és óvónők, akik részére 1919. évi január hó l-e óta hozott közgyű­lési képviselőtestületi vagy egyéb határo­zat az állásukra nézve az 1919. évi január hó l-e előtt megállapítva volt illetménye­ken felül helyi bevételi forrásból fedezeti rendkívüli pótlékot, működési pótlékot, se­gélyt vagy bármilyen más elnevezésű iílet­ménytöbbletet engedélyezett. Megjegyzem, hogy a segély összege ugy természetben, valamint pénzértékben pontosan feltüntetendő. A kimutalásban az is pontosan feltüntetendő, hogy a tanitó r—' óvónő — jelenlegi állásában — illetve állomáshelyén — mióta tartózkodik, he­lyesebben működik. Nyíregyháza, 1921. október 24. B«nfcő András, kir. tanfelügyelő. i Atljoiis s e magysrox hhizaji. Előadás Nyíregyházán a turáni népek ókori vállalkozásáról. Dr. Cserép egyetemi tanár, akinek a tudós világban Európaszerte jelentős neve van, a S zabo 1 csvármegyei Turáni Kör meghívására Nyíregyházán előadás meg­tartására vállalkozott. Röviden már volt alkalmunk jelezni, hogy e szenzációsnak ígérkező vasárnapi előadás, a ma olyan tudatosan vallott turanizmust fogja szol­gálni s annak egyik legismeretlenebb me­séjéről, a turáni népek ókorából veszi a tárgyat. Tegnap munkatársunk felkereste a kiváló tudóst, aki előadásáról a kövelke ző felvilágosítást volt szives megadni. Előadásom tárgya több mint tizenegy­ezer évre nyúlik vissza s a cime ez: Tú­rám népek vándorlásai az ókorban. A magyarok őshazájáról fogok szólni Atlan­tissal kapcsolatban. A kérdés, melynek végigvezetése és fejtegetése lesz az előadás anyaga, nagy vonásokban a következők­ben vázolható: A Gaea (Föld) szölötte az Ur-an — (Menyvár); őtőlük származtak a Titánok, Tíekatoncheirek (százkezűek) és Kyklop­sok (vulkánkráterek). Ezen a természeti erők tönkreteszik JJránust: Atlantis föld- ' rengések s vulkánkitörések következtében elsülyed; népe a száraz földrészeken ván­dorútra kel, mégpedig a étióp-pelasg faj zöme Afrika északi részén Egyiptomba, majd tovább Előázsiába (Eiam-Nimma) az ibér faj pedig Európába vagy pedig szin­tén Előázsiába (Média). Onnan másjfaju népek zaklatása és nyomása következté­ben 2—3000 és multával visszafelé veszik vándorútjukat elhagyott fajrokonaik felé. Média méd neve Madja; a-ra v.-r. ethnikai suffixum a médben, ugy, hogy . madjar (magyar) a. m. madjai (médiai). Dr. Cserép tehát eddig ismeretlen, megállapításokra fog rámutatni az ősma gyarság problémáját illetőleg s előadási a legszélesebb rétegek érdeklődésiére mél 1 tán számot tarthat. kéményseprők a djak felemelését m. Nyíregyháza, október 28. A Nyirvidék tudósítójától. Szabolcsvármegye őszi közgyűlése jóváhagyta Nyíregyháza város képviselő­testületének a kéményseprési dijak feleme­lése tárgyában hozott határozatát az ér­dekelt kéményseprők fellebbezésével szem j ben. A város területén tehát a kémények I

Next

/
Oldalképek
Tartalom