Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 222-247. szám)

1921-10-23 / 241. szám

nyíregyháza, 1921. október 23 * Yasárnap XJUS. évfolyam. * 241 JSfYÍRSTIDÉK. EtöMzatéai árak: haíyoan: ««*sz évre S20 K, toMftw* XC K, n*tryodévre 80 K, agy hónapra 80 K, <WMn : woé%z évr« 320 K. félévr* «0 K, rr%gy«xJ*vre 80 K, •év hónapra SO K. f-fiy»» »zén> Ara S korona. AlapMotta JÓBA ELEK foloífla azarkaaxtó Dr. 5. SZABÓ LÁSZLÓ Szarkaaztösóg és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Telefon szám 138. Postachequt Kéziratokat nem adunk vissza. ITyugatmagyarországi hőseink példája a történeti idők köd távlatában örökké világító tornya lesz nemzetünknek és méltán. 'Náluk nélkül nem tárgyalhattunk volna Sopron és környékének sorsáról s még kevésbé érhettünk volna el eredményeket. Ebban az elsatnyult, időszerűtlen pártharcokkal, tülekedéssel, önzéssel telt, mindent a hazától váró és semmit érte tenni nem kész — gyalázatos korban, a jó érzésű magyaroknak kétségbe kellene esniök ha azok a drága magyar fiuk ott a nyugati gránicon piros vérükkel nem festenének hajnalt sötét egünkre. De ott vannak s minél többen válnak közülök hősi halottakká, annál élőbb lesz e nemzet. Igaai hősi halottak ők: A világháború mártírjainál is ékesebbek, mert önként sőt tilalom ellenérf vállalták sorsukat és nem katonai szolgáklti kötelezettség nyomta őket lövészárokba. Mikor őket látjuk mintha visszatérni látnók a Rákóczi, Bercsényi korát! Uj kurucok nőttek a letarolt magyar földből, akiknek nem imponál Trianon. Ezeknek nem lehel megparancsolni világhatalmi szóval sem, hogy hallgassanak, aludjanak és minden arculcsapást köszönettel fogadjanak. Ezek a bandák, ahogyan magyar lapok is nem átallották írni- több tiszteletet szereztek a magyar névnek és több sikert Ígérnek mint mindaz a meghunyászkodás és opportonismus, amelyet politikusaink három év óta tanúsítottak. Egyedül az erő, a cselekvés imponál. Igy volt és igy lesz mindig. Eecseghetnek össze-v-ssza népszövetségről, döntő bíróságokról, mindenféle megállapító és kiigazító bizottságokról, általános lefegyverzésről, világbékéről, mégis csak annak lesz a végén igaza, becsülete, boldogsága, jövendője, aki nem mástól kunyorálja ki a koldusnak járó száraz kenyeret, hanem maga szántja, veti, boronálja, aratja, őrli és dagasztja verejtékével puha, fehér kenyerét. Csakhogy ehez hit, akarat, erő, vér és halálos elszántság kell. A zöld asztalok udvariaskodó őszinteség nélküli tárgyalásai . az egymást gyűlölők között csak előkészítik, elodázzák, olykor biztosítják a népek cselekvését, de a kérdések eldöntéséhez mégsem az alkudozás, hanem a cselekvés vezet. A nyugaünagyarországi hősök bebizonyították, hogy néhány száz elszánt fegyveres is fütyülhet pár jól irányzott golyóval a nagyhatalmak parancsára. Vonják le ez esetből a tanulságot reánk agyarkodó összes szomszédaink. Néhány ezer tenni kész magyar akad még nálunk nemcsak a nyugati végeken, hanem északon, keleten és délen is! Ha elpattanásig feszitik a hurt, hát akkor meg fogjuk mutatni hogy különb legények vagyunk mi, az elesettek, még ma is, mint ők, a fenhéjázó olcsó győztesek. Igaz, nincs nagy hadseregünk, mert leszereltek, kifosztottak minket és mi önmagunkat, de nem is kell nekünk olyan rendes hadsereg, mint amilyent a békeszerződés megenged. Jó lesz nekünk a rendetlen is. Itt is, ott is, í mindenütt. Senkisem tudja, honnan jöttek, hová mennek, a földből teremnek és mindenütt ott vannak ahol kell. Ha Európa szegénylegényeivé akarnak tenni, hát tudják meg, hogy ehez felette jól értünk, ! Van hozzá hajlamunk! őseinktől örököltük. Erdők mélyén, hegytetőkön, barlangokban tudunk mi rejtőzni és ott és akkor lecsapni, ahol legjobban fáj és amikor legkevésbbé várnak. Hogy nálunk nélkül rendet Középeurópában nem csinálnak, azt elhihetik, azok akik ismerik híréből a pusztákon száguldó istenostoros ősmagyarok emlékét! Ha velünk akarnak csinálni, hát akkor lesz rend, de itt Magyarországon csakis a mi igazságos rendünk lehet maradandó, aminek előfeltétele pedig az, hogy ősi határainkról takarodjanak el mindenünnen a trianoni hódítók' Egy szabolcsi ifjú Turkesztánban a „Világ menyasszonyáénál Chodzsent, a Szir Darja-menti telep — A hadzsikok megtanulnak magyarul — A Szir Darja hullámaiban — Ahol rabok az asszonyok Nyíregyháza, október 21 A Nyirvidék j tudósítójától. l)r. Lupkovics György, a'Szabolcsból messze idegenbe vetődött hadifogoly színes képet ad a Nyirvidék szerkesztőségének átengedett jegyzeteiben a Turkesztán mélyébe vezető útjáról, amelyen Taskent városáig vezette el olvasóinkat. Taskent históriájának vonzó elbeszélése után tudatja dr. Lupkovics, hogy zu Mülter tábornok, a főkormányzóság hadifogoly osztályának parancsnoka Chodzsentbe — küldte, ahol három évet töltött ell Erről az időről a következőket mondja el dr. Lupkovics. . | Alig ismerkedtünk meg a taskenti élettel, midőn sorsunk intézői, a főkormányzóság hadifogolyosztálya, melynek élén von und zu Müller tábornok, a Taskentben elhelyezett egyik orosz dandár parancsnoka állott, tovább küldött bennün ket( Chedzsentbe, ahol a hadifogság végtelennek látszó 3 évét kisebb megszakításokkal — eltöltöttem. [ A »Világ menyasszonya. < ; Chodzsent Turkesztán egyik legrégibb telepitvénye és Nagy Sándor birodalmának volt legszélsőbb erőditvénye India ellen. A »Világmenyasszonya« nevét viseli ez a hely és ha nem alkietlen len kreposztban s a Szir-Darja puszta partján levő barakláborban kellett volna eltöltenünk szép éveinket, bizonyára csak kedves emlékekkel távoztunk volna innen Chodzsent a Szamarkand-andizsáni va suti vonaltól 14 kilométerre fekszik északra a Tien-Szan nyúlványai tövéiben, amelyektől a Szir-Darja választja el. A sziklás és homokos területen néhány száz km.-en terül el ez a termékeny oázis amely üde növényzetét nemcsak a Szir-Darja csatornáinak, hanem a köves talajhói kibukkanó számos forrásnak is köszönheti. A Szir-Darja emelkedő északi partjain azonban hirtelen megszűnik a növényzet és szürke egyhangú sziklasivatag váltja fel. Amint elhaladunk az oázison, amely az áprilisi tavasz teljes pompájában ragyo gott, élvezettel szívtuk magunkba a balzsamos illatot, amit a sok ezernyi mandula, barack és fügefa ontott ki magából. Dacára amiak, hogy csak április volt még teljesen nyáriasan volt minden kifejlődve, sőt a gyümölcsfák már nagy termést mutogattak. A gyapotmezők sürü és magas zöld leveleikkel pompáztak, a rizsföldek erős öntözés alatt voltak és a szőlőlugasok is teljes árnyékot nyújtottak. Egyszerre azonban véget ér a dus természet és előttünk áll 8 méter magas falaival a kreposzt«, amelyei 1866-ban foglallak ell az oroszok. A magas falak agyagból vannak készítve, széles körbástyákkal: az északi falba egy magasabb torony van beillesztve amely az őrség utolsó menedékét képezte s igen jó megfigyelőhely is volt. Innen széles kilátás nyilik déli felé a Pamir tetőktől egészen a perzsiai határokig nyúló hegygerincek csúcsaira. Mélyen a közepükig hóval vannak borítva és ha a lenyugvó nap sugarai megaranyozzák a jég és hómezőket, a látvány sokkal impozánsabb még, mint a tiroli Dolomitok aAlpenglühn«—je. Taranyenkó zászlós. A kreposzt udvarán kaszárnyák vannak, ezek fognak ezentúl állandó lakhelyűül szolgálni számunkra. Az orosz őrség parancsnoka elég udvariasan fogadja a pljeniket — hadifogoly — és mindjárt ki is utal számukra egy jó nagy legénységi szobát, hol valamennyi magyarnak ei kell helyezkednie. Az idősebb tisztek és orvosok részére külön szobákat tartott fenn Taranyenkó praporscsik — zászlós — ési kijelentette, hogy vendégeknek tekinti a hadifogoly tiszteket és a vendégjog minden vonatkozásában megillet bennünket. — A későbbi évek folyamán kitűnt azután, hogy kissé kellemetlen vendégek voltunk! s néha mint kaliczkába zárt madarat tartottak, de Taranyenkó — azt meg kell adni — a formák embere volt és sohasem volt felhevülve, hanem pezsgő vérű ifjú és bohó társainkat egy mohamedán főpapot is megszégyenítő nyugalommal csukatta le. Kezdődött az elhelyezkedés. Vaságyakat kaptunk, amelynek tíeSzkái közt nemcsak a háború folyamán megismert rovarok, hanem a százlábúak is tropikus bőségben hemzsegtek. Mit tévők legyünk?? Ara 2 fcorona.