Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 222-247. szám)

1921-10-01 / 222. szám

s 1 Felvidék a niagjarság gyilkos bftrtftnévé lett Orosz nyelvű felvételi vizsga a gimnáziumiban — Pesék referens: „A magyarságnak ugyan van joga — de engedélye nincs" - A csehek uj históriát találtak tel. — MáJ.yás király, aki „Szokni" rendet alapított Massaryk magatartása, — Hí a magyar néptanítót, többre becsültük volna Ungvár, szept 30. A Nyirv. tudósítójától. Felvidékre küldött tudósítónk a tegnapi számunkban Ungvár általános képéről nyert íoipesszióit közli a Nyirvidék olvasóival. A »ruszin főváros« belső életéről számol be az alábbi, főként a felvidéki nevelésügyre s a tanítóságra fényt vető sorokban. A ruszin tanügy fő-fő embere való, ságos kultuszminisztere, egy sovén gyűlölettel teljes cseh ember, a k&ri pátaljai Ruszin ország tanügyi referense — Pesek. Gyűlöli a magyart, de nem sokkal vannak többre vele a ruszinok sem, még szlovákok se mondhatják, hogy hát no — helyben vagyunk — A jelszó itt is a Cseh önrendelkezés szent nevében a csehesités. Színtiszta ruszin vidéken cseh íanitók is találhatók már. Ugyanez áll többé-kevésbé a bennszülött ezlávokra is. Szlovákia is furcsa valami. Mert micsoda Szlovák

;a az, ahol mindenkinek szlovák tanfolyamokon kell megtanulni a szlovák nyelvet. A szlovák lakosság se érvényésül, eltekintve azoktól a fanatikus pánszlávÖktóí, akik sok évvel ezelőtt dolgoztak cseh sugalmazásra, bár még ezek is másképen gondolták. A hivatalokban csehek. Az ottaniak kőiül, ha valaki be akart jutni valami hivatalos állásba, azt kapja feleletül : 7>van nékünk emberünké. Azonban nemcsak a hivatalokkal van ez igy. Ipari és kereskedelmi téren is megindult a terjeszkedés. Cseh kereskedők, szövetkezetek pss a bankok jelentékeny száma — 7 uj bank '•— Iparosok is lassan települnek, természetesen ezek minden kedvezményben, illetve előnyben részesülnek a helybeliek hátrányára Ha a szlovákok és ruszinok ennyire vannak sagyonboldogitva, elképzelhetjük a magyarság helyzetét. 'Mégis a magyarság hatalmas tényező, éppen ezért ezt igyekeznek elnyomni a legjobban. Annak a kezéből mindent kivesznek. Ungvári polgárok, kik születésüktől állandóan ott tartózkodnak, ott dolgoznak, adót fizetnek, szóval a város fenntartói voltak, ma a saját várostik ügyeinek intézésében mind kevésbé vehetnek részt. A városi képviselőtestület és tanács > már felerészben idegen. A helybeli ungvári szlovák, ami egyértelmű azzal,, hogy ungvári magyar* sőt csakis az aki legfeljebb a piaci tót nyelvet holmi tojás tej vásárlásnál sajátította el„ magyarul nem beszélhet a város ügyeinek tárgyaládánál, inert az ujonnán jött, alig megtelepedett polgár ezt nem érti, hogy városa sem a múltban, sem a jövőben nem köszönhet neki semmit, ez már igazán nem számit. El a magyarság kezéből mindent, de legfőképen az iskolát! Az ungvári szép és kitűnően felszerelt gimnázium, melynek állat, ásvány és növénytani, meg régiségek gyűjteménye muzeum fellegüek, elvétetett a magyarságtól. Jelen tanévtől kezdve az első osztály ba már csak orosz nyelven tett felvételi vizsga után vesznek fel növendéket. Ez osztálytól kezdve már csak ruszinul lesz előadás. Ezzel azután kezdetét vette egy komoly akció, amely a magyarság elnemzetietlenitésére vezet. A jövő nemzedék részére a magyar kultura fenntartása érdekében a magyarság magyar tannyelvű gimnáziumot alapit, természetesen csak magán gimnáziumról lehet szó, ez is problematikus, mert mint Pesek tanügyi referens kijelentette, »a magyarságnak ugyan joga van, de engedélye nincsv.. Egész kedélyes. Hasonló állapotban vannak a polgári és elemi iskolák is, melyekben (ót és ruszin az előadási nyelv. , j Magyar nyelvű iskola csak egy van, a kincstári rk elemi iskola. Meddig ? A tanítóság megkülönböztetett bánásmódban részesül. Kitűnő a javadalmazás. Visszamenő fizetések 10—20, sőt 30 jj ezer cseh koronáig, a havi fizetések jj is átlagosan 2000 koronát tesznek ki tehát elég jelentékeny összeg, ha figyelembe vesszük, hogy egy szabónál rendelt ruha 1200 korona, egy havi koszt 600—800 kor. Ösmertem egy tanitót, aki illetményeiből házat vásárolt. Mindenesetre van az éremnek másik oldala is. Amig a cseh-szlovák állam szolgálatában álló magyar tisztviselő kínlódik hazafiúi tízszeres kint szenved addig a magyar letkü néptanító. Neki még tanítania is kell azt, amitől szive, lelke irtózik, § sokban ellenkezőjét annak, ámit önmaga is < szentségként tisztelt. Pl. a történelem, amelynék magyar nevelő hatása kétségtelen, egészen más cseh szemüvegen át. íme egynéhány szemelvény. A magyarokat ugyanis Arnulf karinthiai vezér hivta be, segítségül Szvatopluk ellen, ez megverte a magyarokat de fiai elvesztették az országot. A harci kalandozások idején /. Boleszláv cseh fejedelem szintén megverte a magyarokat, kik közül cseh 7 került haza. Szent István békét kötött a csehekkel ennek értelmében Szlovenszkó !'Magyarországhoz csatoltatott. A tatárok leverve a magyarokat, Morvaország földjére törtek be, de I. Vence cseh király ugy szétverte őket, hogy Szilézián és Lengyelországon keresztül menekültek Oroszországba. 'A cseh birodalom a Balti tengertől az Adriáig húzódott. — Talán ez a jogcím a korridorra. — A gyűlölt Árpádok után felvirradt Szlovenszkóra Treucini Csák Máté alatt. Nagy Lajos a cseh királlyal barátkozott és Truava — Nagyszombat — városában szeretett tartózkodni. 'Mátyás királyt ugy megverték a csehek, hogy csak a cseh király nagyiéi küsége mentette meg az életét. Ö is szlovák erdőben szeretett tartózkodni és valami »Szokol« rendet is alapított. Nagy nemzeti hősük volt valami Jánocsik nevü, aki — mint az a történelemben irva vagyon — az erdőbe ment, hogy mint rabló büntesse meg a magyar urak gazságait. Volt |1 segítőtársa. , t " ... i Áz uton megállította a gazdagokat e szavakkal : ».Lelkedet Istennek, pénzedet nekerns A pénzt azután elosztotta a szegényeknek, különösen a diákoknak, a szegény leányoknak meg a szövetet tölgytől-tölgyig mérte. Felakasztották azután Liptovszky Szváty Mikuláson, L. szt. Miklóson, természetesen a magyar urak, pedig hát nem is ölt. — Legfeljebb azt mondotta, hogy lelkedet az Istennek, amitől az elszállott. — A fentiek szórói-szóra igy vannak a történelemben, amelyből magyar gyermekek tanulnak. Talán ezért oly nagy a közbiztonság Szlovenszkóban és Ruszka Krajnában, szaporodnak a rabló bandák. Hogy a magyarok gyávák és milyen kegyetlenek és hogy ők milyen hősök voltak. Ilyesmiket tanulhat a ^nagyar gyermek. — Mindezeket betetőzi a cseh Isten, Massaryk ösmertetése, y>kinek szive, miként Husz szive szentelt tűzzel ég az igazságért«. Massaryk vallásos ember, ki mint Husz megértette Jézus tanítását és harcol a legtisztább keresztény egyházért. Ezért van még sok felekezetnélküli a cséheknél. Massaryk hisz Istenben. Szerinte vallásosan élni annyit tesz, mint ugy élni, mintha mindig az » Örökkévalóság ellenőrzése alatt lennénk. Massaryk hirdeti, hogy a rosszat viszonozzuk jóval. Massaryk emberszeretete örökös harc a gonoszság, jogfosztás és erőszak ellen. Az erkölcs nevében hadat indított a szeszes italok ellen. (Talán azért van tele Ungváron, Kassán, Munkácson csehekkel minden mulató, valósággal dőzsölnek, bár dicséretükre legyen mondva nem láttam és nem hallottam amolyan magyarmiska módjára duhajkodást, tükörtörést stb.) Massaryk ki a nagy világháború forgatagából merül fel a legfényesebben szavára a földből támadnak a légiók kik mindig győznek s az egész világ levett kalappal áll előttük. Ez csakizelitő abból, amit a magyar gyermek tanulni kénytelen. Milyen borzasztó önuralomra, lelkierőre van szüksége, tojástáncot kell járnia annak a magyar néptanítónak, akinek mindezi tanítania kell, de ugyanakkor lehetőség szerint parírozni és ellensúlyozni, hogy a méreg bent ne maradjon a gyenge gyermeki lélekben. Ezért a nagy fizetés, s aki egy kicsit szláv barát, k nyugodt, gondtalan megélhetés megnövel* ambícióját. 'Akié az Iskola, azé a jövő. S most emlékeim filmje peregni kezd. Elvonul önkéntelenül szemeim előtt egy háborús kép. 1915. tavaszán a feldúlt kárpáti falvak, apátlan s jórészt anyátlanul maradt gyermekeit hozó vonat. Onnan Uzsokról indult el, hogy lerakja őket és megmentse a teljes elpusztulástól, alföldi magyar családoknál. Az egyik felvidéki állomáson kocsiról-kocsira megnéztem őket. Szomorú látvány volt. Megszólítottam egy ruthén darócruhába öltözött, siró kis ruthén fiuí ruthénul: Miért sirsz ? Valósággal homlokon vágott, amikor a galíciai határmenti községből való gyermek magyarul azt felelte: y>mert sohasem fogom látni apámat és anyámati. De sok magyarrá lett gyermek siratná most ősanyját, Magyarországot ott a felvidéken, ha az a magyar néptanító, a nemzet napszámosa stb., stb. nem elfelejtett »napszámos« lett volna!