Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 197-221. szám)

1921-09-13 / 206. szám

1921. szeptember 13. JSRTÍRVIDÉK. 3 A vallás- és közoktatásügyi miniszter 102178—1912. sz. rendeletével jóváhagyást nyert alapszabályban feltüntetett célja a létesítendő otthonnak az, hogy a szere­tetet ápolja, szakismeretet bővitsen, gyer­muktanulmánj-ozást végezzen, tanulmá­nyozza a megye népének szellemét, erköl­cséi. nemes szórakozást nyújtson, ott­hont adjon otthonra vágyódó tagjainak, nyújtson segélyt annak a tagnak, özvegyé­nek árvájának, ki erre szorult, internátus létesítése által ossza meg a vidéki csalá­dos apák terhét. A cél megvalósítására bizoltságot ala­kit, dalkört, zenekart szervez, könyvtárt létesít stb. Mihelyt 30000 K alaptőkével rendelke­zik, amortizációs kölcsönnel épületet emel' — mondja a rosszidőket nem remélt alap­szabály. Az alig született s már is elvé­nül t alapszabályokból csak az osztályok maradhatnak meg, miért is ezek felele­venítése céljából fel említendők: a peda­gógiai, gyermektanulmányi, gyermekvé­delmi — tanitói patronázs — néprajzi, gaz­dasági, pénzügyi slb. Hogy ezek közül a gyermekvédelmi osztály működésére, a gyermektanulmá­nyozásra, patronázs munkára mily égető szükség van, ezt mutatja az uj népoktatá­si törvény is, mely már a fiatalkorúak bí­róságát is szerepelteti, miről az 1868-iki törvény alkotásakor az alkotóknak fogal­muk sem volt. Sajnos, hogy nálunk az érdeklődés ;i gyermekvilág felé csak akkor irányul, ha ez ziillik, mig a külföld kulturállamaiban. különösen .Németországban — a sajtó, a kultúrának c postagalambja közvetíti a család és iskola érintkezését, mit bensőbbé lesz a személyes érintkezés, a szülői érte­kezlet és a család látogatása. Ha nálunk az érdeklődés meg is nyilvánul, ugy a band*­sal mészáros módjára — máshova néznek, máshova ütnek. Elég legyen azonban csak Tóth Bélának közismert, Esli leveleinek egyikére mutatni és e szóra: a tanbetyár. Emberséges embert csak ugy lehet nevelni, ha a gyermek testfejlődéséi, ér­zelem akarat világát, képzetének körét megismeri a tanitó. Ezt követelte Schu­bert, ennek nyomdokán haladtak az anna­bergiek, mig a lipcsei szemináriumban már a külső megjelenés, arckifejezés stb. és figyelembe jött. Dr. Just a tanitó érte­kezletek legfontosabb teendőinek nem az írás uniformizálását tette, hanem a gyer­mek egyéniségének hü kepnyujtását. A jó­fajta állatot törzskönyvezik, az abnormá­lis gyereket dédelgeti a patronázs, kör­nyezet tanulmányoz, jellemlapot állit, a vén gonosztevőt modellirozzák, családi törzsfáját tanulmányozzák, mig a normá­lis gyermek egyik nevelési tényezőnél sem ceszesül í igyelembe, mig a gyermekbiró­sághoz nem kdrül... Tenni kell valamit. Szabó lesvárme­gyében is, hiszen a többi megyék már megtették e téren a kötelességüket. Kgelő szükség van tehát az Otthon ez osztályai­nak működésére. Tudjuk, hogy az 1909. évi 78395 Vk. és a 149.500 vk. 12. sz. k. rendelet irá­nyítja a tanitói palronázsmunkát és két részre osztja: iskolai és iskolán kívüli — Tudjuk, hogy az 1911. évi 16785 sz. ren­delet a patronázstevékenység feladatává teszi a prevenciót s egyben felsorolja a környezetben keresendő és található ba­jokat, melyek a következők: a szülők nyo­mora, könyelmüsége, távolléte, rossz la­kásviszonyok, rossz társaság. A Tanítók Otthona gyermekvédelmi osztályának lenne köteiessége e bajok felkutatása, a ba jok enyhítésére a társadalmi jótékony in­tézetek, illetve az illetékes hátóság segítsé­gének kérése. 1910. évben Abaujvárniegye kir. tan­felügyelője a kb.-hoz intézett jelentésében hangsúlyozta, hogy a tanítók patronázs te­vékenysége folytán a benem iskolázott ta­nulók száma minimumra apadt. A további siker a fegyelem terén és a .tanulmányi eredményben mutatkozott. Az 1912. évi márc. hó 29-én kelt 10.000 sz. a. kiadott rendelet a legfontosabb, mely kiemeli a .tanítóságnak nemzetmentő munkáját s kötelességévé teszi a veszni készülő fiatal egyének megmentését. E mentési munká­ban egyes tantestületek célt nem érhetnek az általános egyesület a maga nagy testé­vel csak a gyűlésen fordul egyet s alussza tovább álmát. Tehát csak az Otthon kebe­lében működő ily irányú osztály képes a iváros minden zugában érezhetően működ­ni és hálózatos összeköttetés által az egész megyében a tagokat működtetni... Még csak a néprajzi osztály fontossá­gát érintem. M. Néprajzi Társaság szelgjedi vándorgyűlésén gróf Teleki Pál v. minisz­terelnök előadásában kiemelte a néprajz­nak, mint emberi vonatkozásúnak a föld­rajz feletti értékét és mint a nacionalizmus tudományát, kutatásra indító erjét. Neveljük tehát a kutató nemzedéket! A földrajz csak csontváz, melyre a néprajz mint hus, idegzet, lüktető vér borul, illet­ve általa mozdul ! Hogyan ismerhetne meg a külföld, ha mi sem ismerjük, csak félreismer jük a népet ? A félrevezetett kül­föld, a félrevezetett néplélek helyes irány­ba terelésének munkájából a néptanitók­—­— • Riak is ki kell venni részöket a folldore ladatok gyűjtése által, melyre régebben dr. Sebestyén Gyula, ujabban Solymossy. Sándor hívta fel a vidéki tanítókat... ».\ népmesében — irja dr. Cteroman Antid — a hős szétmarcangolt testének tagjait laz élet vize forrasztja ismét össze. A szét­darabolt Magyarországot fetlámasztó élet­vizének egyik forrása a nemzeti szellem ,és hagyomány hatványozott kultusza. Ezt meg kell ismerni és érteni, általánosan tudatossá tenni... e feladat főleg a taní­tónak és elsősorban a néptanítónak nagy nemzetmegváltó kul turnus szí ója...« A gazdasági osztály működése külö­nösen most azállal lenne értékes, ha a Falu Országos Szövetséggel megkeresné és találná azt a kapcsolatot, melyet a M. Tanítóegyesületek Országos Szövetségének •elnöke, Máthé József ígért a tanítóság ré­széről. Az otthon»vezetősége készen áll a mun kára s munkával finanszírozva tegyen ele­get Vargha Ferenc felhívásának mindenki, hogy a szellemi munkának meglegyen a ld­vánt anyagi támasza s a legközelebbi ti gyűlés alkalmával kész tervel adhasson Tf­ju vezérünk. Az Uj március Írójának szavaival élv® az Otthonban : »Dolgozva, megPrlve akarnak A hü fiak élni tovább, lg}' látjuk örökre magyarnak S boldognak a béke hónát!« á syitett ablakán, át a villám Agyonsújtott egy tizennégy éves leányt Még mindnyájunk emlékezetében van az a nagy zivalar, amely szeptember 5-én reggel vonult végig Nyíregyháza és Sza­bolcsvármegye fölött. A vihar nagy kárt lett a földeken, sőt. mint értesültünk, emberáldozatot is követelt magának. — Egy szerencsétlen tizennégy éves leáuy lett áldozata az elemek dühének, még pe­dig olj an körülmények között, amely mél­tán döbbentheti meg az élet múlandósá­gán gondolkodo embert. A szalmái-vármegyei Szamosujlak köz­séget reggel fél 6 óra tájban érte el a vi­har. Kincs Béla gazdálkodó és 14 éves Viola nevű leánya az asztalnál üllek és reggeliztek. Kint tombolt a vihar, a vil­lámok sűrűn csaptak le, de ők nyugod­tan ültek a szobában, nem is sej Ive a bor­zalmas véget. Még az ablakot is kinyitol­ták, hogy a vihar által lehülött levegő fel­frissítse az éjszaka petyhüdt atmoszférá­ját. Egyszerre csak földöntúli világosság öntötte el a szobát, egy hatalmas vakitu fényességű kékes lángnyelv villant a nyi­tott ablakon ál a szobába. Utána irtózatos dörrenés, amit azonban a kisleány már nem halott, mert a mennykő egy szempil­lantás százezredrésze alatt kioltotta listai életét. Az apának esodálatosképen nem tör­lésit semm 1 baj;?, leszámítva természetesen a rettenetes ijedtséget, amelyből csak pár perc. múlva tért magához. Elképzelhető az apa kétségbeesése, amikor az előbb még viruló egészségű leánygyermekét villám­tól agyonsujlottan látta. A nyíregyházi királyi ügészség utasítá­sára a törvényszéki orvos megvizsgálta Kincs Viola holttestét és halálának okát hivatalosan is megállapította. A tragikus Véget éri leány koporsóját az egész köz­ség részvéte kisérte utolsó utjara — Kényszermunkára iléll református gondnok. Nagyváradról jelentik : Balogjh Jánost, a nagyváradi református egyház­község gondnokát, mé(g; ez év február 1-én államellenes összeesküvés ürügye alatt le­tartóztatták az oláhok. Balogliot a börtön­ben félholtra verték és súlyos sérüléseire való tekintettel, a nagyváradi vadász . had­lest hadbírósága a többi letartóztatottól kü lön választva, tárgyalta le ügyét. A bíróság Baloghot bűnösnek mondotta ki és tekin­tettel súlyos állapotára, csak életfogy­tiglani kényszermunkára és vagyon elkob­zásra ítélte. — Nem várhatunk fát Erdélyből. Az idén talán még jobban rá leszünk utalva a cseh fára, mint tavaly. Bomániából ugyan is laz ottani vasúti kocsi hiány miatt úgy­szólván épenséggel nem lehet fát l ehozni. Erdély fa termelő telepei ugyan tele van­nak már kitermelt fával, mely az erdőben (vagy vasúti állomásig szállilva viszonylag igen olcsó áron is lenne kapható, nincs azonban az a hatalom vagy pénz, mely a szállítmányoknak a magyar határig történő rendszeres vasúti fuvarozását biztosítani tudná. A kocsihiány és a kocsikkal való üzérkedés Komániában oly óriási mérve­ket öltött, hogy a szükséges kocsimennyi­ség biztosítása és rendszeres előteremtése a Tarakomány értékét túlhaladó költségek­kel járna. Arra pedig, hogy saját vasuli szerelvényeinkkel hozassuk fel az olcsóbb román fát, gondolni sem lehet, hiszen szo­morú tapasztalatok igazolják hogy még a román államvasutak által vállalt kötelezett ség esetén sem kerülnek vissza az egyszer a határon tul jutott magyar kocsik. Ezek­nek a szállítási nehézségeknek köszönhető például, hogy a román alföld városaiban a fa sokkal drágább, mint amennyibe a Len­gyelországból szállított fa a román hatá­ron vagy román kikötőig szállítva kerül. A Szociális Misszió Társulat mun­kához kívánja juttatni a fehérnemű var­ráshoz értő szegényebb sorsú asszonyo­kat. Akik munkát vállalni hajlandók je­lentkezzenek e hó 14-én délelőtt 10—12 között a társulat irodájában — róm. katlí. iskola épülel —

Next

/
Oldalképek
Tartalom