Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 197-221. szám)

1921-09-13 / 206. szám

1921. szeptember 13. JSRTÍRVIDÉK. 3 A vallás- és közoktatásügyi miniszter 102178—1912. sz. rendeletével jóváhagyást nyert alapszabályban feltüntetett célja a létesítendő otthonnak az, hogy a szeretetet ápolja, szakismeretet bővitsen, gyermuktanulmánj-ozást végezzen, tanulmányozza a megye népének szellemét, erkölcséi. nemes szórakozást nyújtson, otthont adjon otthonra vágyódó tagjainak, nyújtson segélyt annak a tagnak, özvegyének árvájának, ki erre szorult, internátus létesítése által ossza meg a vidéki családos apák terhét. A cél megvalósítására bizoltságot alakit, dalkört, zenekart szervez, könyvtárt létesít stb. Mihelyt 30000 K alaptőkével rendelkezik, amortizációs kölcsönnel épületet emel' — mondja a rosszidőket nem remélt alapszabály. Az alig született s már is elvénül t alapszabályokból csak az osztályok maradhatnak meg, miért is ezek felelevenítése céljából fel említendők: a pedagógiai, gyermektanulmányi, gyermekvédelmi — tanitói patronázs — néprajzi, gazdasági, pénzügyi slb. Hogy ezek közül a gyermekvédelmi osztály működésére, a gyermektanulmányozásra, patronázs munkára mily égető szükség van, ezt mutatja az uj népoktatási törvény is, mely már a fiatalkorúak bíróságát is szerepelteti, miről az 1868-iki törvény alkotásakor az alkotóknak fogalmuk sem volt. Sajnos, hogy nálunk az érdeklődés ;i gyermekvilág felé csak akkor irányul, ha ez ziillik, mig a külföld kulturállamaiban. különösen .Németországban — a sajtó, a kultúrának c postagalambja közvetíti a család és iskola érintkezését, mit bensőbbé lesz a személyes érintkezés, a szülői értekezlet és a család látogatása. Ha nálunk az érdeklődés meg is nyilvánul, ugy a band*sal mészáros módjára — máshova néznek, máshova ütnek. Elég legyen azonban csak Tóth Bélának közismert, Esli leveleinek egyikére mutatni és e szóra: a tanbetyár. Emberséges embert csak ugy lehet nevelni, ha a gyermek testfejlődéséi, érzelem akarat világát, képzetének körét megismeri a tanitó. Ezt követelte Schubert, ennek nyomdokán haladtak az annabergiek, mig a lipcsei szemináriumban már a külső megjelenés, arckifejezés stb. és figyelembe jött. Dr. Just a tanitó értekezletek legfontosabb teendőinek nem az írás uniformizálását tette, hanem a gyermek egyéniségének hü kepnyujtását. A jófajta állatot törzskönyvezik, az abnormális gyereket dédelgeti a patronázs, környezet tanulmányoz, jellemlapot állit, a vén gonosztevőt modellirozzák, családi törzsfáját tanulmányozzák, mig a normális gyermek egyik nevelési tényezőnél sem ceszesül í igyelembe, mig a gyermekbirósághoz nem kdrül... Tenni kell valamit. Szabó lesvármegyében is, hiszen a többi megyék már megtették e téren a kötelességüket. Kgelő szükség van tehát az Otthon ez osztályainak működésére. Tudjuk, hogy az 1909. évi 78395 Vk. és a 149.500 vk. 12. sz. k. rendelet irányítja a tanitói palronázsmunkát és két részre osztja: iskolai és iskolán kívüli — Tudjuk, hogy az 1911. évi 16785 sz. rendelet a patronázstevékenység feladatává teszi a prevenciót s egyben felsorolja a környezetben keresendő és található bajokat, melyek a következők: a szülők nyomora, könyelmüsége, távolléte, rossz lakásviszonyok, rossz társaság. A Tanítók Otthona gyermekvédelmi osztályának lenne köteiessége e bajok felkutatása, a ba jok enyhítésére a társadalmi jótékony intézetek, illetve az illetékes hátóság segítségének kérése. 1910. évben Abaujvárniegye kir. tanfelügyelője a kb.-hoz intézett jelentésében hangsúlyozta, hogy a tanítók patronázs tevékenysége folytán a benem iskolázott tanulók száma minimumra apadt. A további siker a fegyelem terén és a .tanulmányi eredményben mutatkozott. Az 1912. évi márc. hó 29-én kelt 10.000 sz. a. kiadott rendelet a legfontosabb, mely kiemeli a .tanítóságnak nemzetmentő munkáját s kötelességévé teszi a veszni készülő fiatal egyének megmentését. E mentési munkában egyes tantestületek célt nem érhetnek az általános egyesület a maga nagy testével csak a gyűlésen fordul egyet s alussza tovább álmát. Tehát csak az Otthon kebelében működő ily irányú osztály képes a iváros minden zugában érezhetően működni és hálózatos összeköttetés által az egész megyében a tagokat működtetni... Még csak a néprajzi osztály fontosságát érintem. M. Néprajzi Társaság szelgjedi vándorgyűlésén gróf Teleki Pál v. miniszterelnök előadásában kiemelte a néprajznak, mint emberi vonatkozásúnak a földrajz feletti értékét és mint a nacionalizmus tudományát, kutatásra indító erjét. Neveljük tehát a kutató nemzedéket! A földrajz csak csontváz, melyre a néprajz mint hus, idegzet, lüktető vér borul, illetve általa mozdul ! Hogyan ismerhetne meg a külföld, ha mi sem ismerjük, csak félreismer jük a népet ? A félrevezetett külföld, a félrevezetett néplélek helyes irányba terelésének munkájából a néptanitók—— • Riak is ki kell venni részöket a folldore ladatok gyűjtése által, melyre régebben dr. Sebestyén Gyula, ujabban Solymossy. Sándor hívta fel a vidéki tanítókat... ».\ népmesében — irja dr. Cteroman Antid — a hős szétmarcangolt testének tagjait laz élet vize forrasztja ismét össze. A szétdarabolt Magyarországot fetlámasztó életvizének egyik forrása a nemzeti szellem ,és hagyomány hatványozott kultusza. Ezt meg kell ismerni és érteni, általánosan tudatossá tenni... e feladat főleg a tanítónak és elsősorban a néptanítónak nagy nemzetmegváltó kul turnus szí ója...« A gazdasági osztály működése különösen most azállal lenne értékes, ha a Falu Országos Szövetséggel megkeresné és találná azt a kapcsolatot, melyet a M. Tanítóegyesületek Országos Szövetségének •elnöke, Máthé József ígért a tanítóság részéről. Az otthon»vezetősége készen áll a mun kára s munkával finanszírozva tegyen eleget Vargha Ferenc felhívásának mindenki, hogy a szellemi munkának meglegyen a ldvánt anyagi támasza s a legközelebbi ti gyűlés alkalmával kész tervel adhasson Tfju vezérünk. Az Uj március Írójának szavaival élv® az Otthonban : »Dolgozva, megPrlve akarnak A hü fiak élni tovább, lg}' látjuk örökre magyarnak S boldognak a béke hónát!« á syitett ablakán, át a villám Agyonsújtott egy tizennégy éves leányt Még mindnyájunk emlékezetében van az a nagy zivalar, amely szeptember 5-én reggel vonult végig Nyíregyháza és Szabolcsvármegye fölött. A vihar nagy kárt lett a földeken, sőt. mint értesültünk, emberáldozatot is követelt magának. — Egy szerencsétlen tizennégy éves leáuy lett áldozata az elemek dühének, még pedig olj an körülmények között, amely méltán döbbentheti meg az élet múlandóságán gondolkodo embert. A szalmái-vármegyei Szamosujlak községet reggel fél 6 óra tájban érte el a vihar. Kincs Béla gazdálkodó és 14 éves Viola nevű leánya az asztalnál üllek és reggeliztek. Kint tombolt a vihar, a villámok sűrűn csaptak le, de ők nyugodtan ültek a szobában, nem is sej Ive a borzalmas véget. Még az ablakot is kinyitolták, hogy a vihar által lehülött levegő felfrissítse az éjszaka petyhüdt atmoszféráját. Egyszerre csak földöntúli világosság öntötte el a szobát, egy hatalmas vakitu fényességű kékes lángnyelv villant a nyitott ablakon ál a szobába. Utána irtózatos dörrenés, amit azonban a kisleány már nem halott, mert a mennykő egy szempillantás százezredrésze alatt kioltotta listai életét. Az apának esodálatosképen nem törlésit semm

1 baj;?, leszámítva természetesen a rettenetes ijedtséget, amelyből csak pár perc. múlva tért magához. Elképzelhető az apa kétségbeesése, amikor az előbb még viruló egészségű leánygyermekét villámtól agyonsujlottan látta. A nyíregyházi királyi ügészség utasítására a törvényszéki orvos megvizsgálta Kincs Viola holttestét és halálának okát hivatalosan is megállapította. A tragikus Véget éri leány koporsóját az egész község részvéte kisérte utolsó utjara — Kényszermunkára iléll református gondnok. Nagyváradról jelentik : Balogjh Jánost, a nagyváradi református egyházközség gondnokát, mé(g; ez év február 1-én államellenes összeesküvés ürügye alatt letartóztatták az oláhok. Balogliot a börtönben félholtra verték és súlyos sérüléseire való tekintettel, a nagyváradi vadász . hadlest hadbírósága a többi letartóztatottól kü lön választva, tárgyalta le ügyét. A bíróság Baloghot bűnösnek mondotta ki és tekintettel súlyos állapotára, csak életfogytiglani kényszermunkára és vagyon elkobzásra ítélte. — Nem várhatunk fát Erdélyből. Az idén talán még jobban rá leszünk utalva a cseh fára, mint tavaly. Bomániából ugyan is laz ottani vasúti kocsi hiány miatt úgyszólván épenséggel nem lehet fát l ehozni. Erdély fa termelő telepei ugyan tele vannak már kitermelt fával, mely az erdőben (vagy vasúti állomásig szállilva viszonylag igen olcsó áron is lenne kapható, nincs azonban az a hatalom vagy pénz, mely a szállítmányoknak a magyar határig történő rendszeres vasúti fuvarozását biztosítani tudná. A kocsihiány és a kocsikkal való üzérkedés Komániában oly óriási mérveket öltött, hogy a szükséges kocsimennyiség biztosítása és rendszeres előteremtése a Tarakomány értékét túlhaladó költségekkel járna. Arra pedig, hogy saját vasuli szerelvényeinkkel hozassuk fel az olcsóbb román fát, gondolni sem lehet, hiszen szomorú tapasztalatok igazolják hogy még a román államvasutak által vállalt kötelezett ség esetén sem kerülnek vissza az egyszer a határon tul jutott magyar kocsik. Ezeknek a szállítási nehézségeknek köszönhető például, hogy a román alföld városaiban a fa sokkal drágább, mint amennyibe a Lengyelországból szállított fa a román határon vagy román kikötőig szállítva kerül. A Szociális Misszió Társulat munkához kívánja juttatni a fehérnemű varráshoz értő szegényebb sorsú asszonyokat. Akik munkát vállalni hajlandók jelentkezzenek e hó 14-én délelőtt 10—12 között a társulat irodájában — róm. katlí. iskola épülel —