Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 197-221. szám)

1921-09-14 / 207. szám

1 SUUtMrJJX! 1921. szeptember 13. JSRTÍRVIDÉK. 3 Jöjjetek ide ország sorsát intéző urak, akik felől ma a gabonakivitellel kapcsolatban becsületes magyar szivünket, nyugati testvéreink sorsáért álmatlan éjjet szenvedő lelkün­ket uj bánatba ejtő hirek érkeznek, jöjje­tek ide fénybe öltözött mulatói a mulató­helyeknek, akik a valutatáncból ezresek­ben szeditek a bevételt, jöjjetek ti magtá­rak fejedelmei, akiknek dus aratás, pezs­gő életet élő majoros udvar poétikus évad­dá varázsolja a fűtetlen szobákba halálsip­pal süvítő telet, keljelek feli az élet dúsan teritett asztala mellől egy pillanatra és hallgassátok meg, miről beszélnek az 1200 korona havifizetéses magyar Lisztviselők!, Mikor táblabirákról olvasunk, akik a nyomor áldozatai lettek és látjuk, hogy, ez a megrázó hir sem elég, hogy az állam és társadalom a magyar alkotmány épületé­nek porladó oszlopait menteni siessen, mikor a tisztviselők fővárosi tábora a vi­déktől döntést kér, hogy mi legyen abban az esetben, ha a magyar kormány el l'ogja utasítani a tisztviseTőtábor utolsó kérését, akkor a szörnyű kényszereszköz önmagá­tól kínálkozó utolsó lehetősége előtt ag" gótiva állanak meg az élet korbácsátöli verL hivatalnokok. Nem hagyjak el őr­helyüket, nem teszik meg azl az össze­omlásba roskasztó lépést, mely végzete volna Csonkamagyarországnak: a mindé" neknél jobban szenvedő hazára gondol­nak. Ismerős példa a fenségesen nagyszerű kötelességtudásra az a pompéji katona, aki a vulkán kitörésének halált kiáltó or­kánjában is őrhelyén maradt, ahová pa­rancsolták. Ez a római katona ma a ma­gyar tisztviselő. Szabad-e észre nem venni ezt a kötelességtudást, azoknak, akik a védett fal mögött állanak?? Nem fognak: megállni a vonatok, a posta gépei, a tör­vénykezés funkcionáriusai, a katedra ta­nitó beszéde. A szem, amelyet könny tesz fátyolossá, ezeken a könnyeken át is meg­látja a Nyugatmagyarország sorsáért ver­gődő ellenségek prédájára vetett szegény Magyarország nincstelenségéL. Ebben a fenségesen tragikus pillanat­ban azonban most már oda kell sietnie az államhatalomnak az ő viaskodó, meg nem tándorodó hü katonáihoz és segíte­nie kell, mert a brutális kenyérgonddal szemben az erkölcsi energiák is tehetetle­nek lesznek, ha nem jön segítség. Ez a se­gítés pedig olyan határozott kell, hogy le­gyen, mint háborúban a katonasSg ellátá­sának biztosítása. Az egész ország jobb .sorsot nyert lakosságának kell megadnia' az áldozatot, legyen az bármilyen formá­jú is, hogy elkerüljük azt a szörnyű ka­tasztrófát, amit a tisztviselőkar egyete­mes összeomlása, a hivatali munkának azl egész vonalon való megállása okozna. Ma a magyar vonatokat nem csupán a szén, hanem a magyar tisztviselő óriási erköl­csi energiakészlete hajtja, ne engedjük hogy ez a mélységesnek bizonyult tárna kiürüljön, addig segítsünk, miig nem késő. Döotő lépésről tanácskoznak a tisztviselők A Kansz törvény hatósági választmányának gyűlése Nyiregyhá7», szept. 13. Saját tudósítónktól. A Közalkalmazottak Nemzeti Szövet­ségének szabolcsvármegyei törvényhatósá­gi választmánya tegnap délután négy óra­kbr a vármegyeház kistermében gyűlési tartott,, amelynek legfőbb tárgya & tiszt­viselők anyagi helyzetének javítása érdeké ben még e hóban megteendő végső lépés megbeszélése volt. Minden erőnket a letiport hadának szenteljük. A gyűlést Rimaszombathy Géza pénz­ügyigazjgató, a Kansz törvényhatósági vá­lasztmányának elnöke és a központi nagy választmány alelnöke vezette. A törvény­hatósági választmány csaknem minden tagja megjelent, ott volt Mikecz István alispán dr. Szesztay Zoltán főügyész, Leschák Antal, Vietórisz József dr., dr. Klekner Károly és még számosan. Rimaszombathy Géza elnök megnyitó Szavaiban kéri a választmányt, hogy egy pillanatra felejtsék el a szubjektív érzelme ket 'és adjanak tudatukban a nagy objektív igazságoknak helyet, ismételje meg a vá­lasztmány az ünnepi fogadalmat, hogy sziveink minden dobbanásával/ a szegény haza sorsáért és a letiport ország felsza­badításáért élünk. A fenkölt fogadalom szavait a választmány felállással teszi magáévá.. Ezután Mikecz István alispán a vá­lasztmány nevében meleg szavakban üdvö­zölte a választmány elnökét, Rimaszom­bathy Gézát, pénzügyigazgatóvá történt ki­nevezése alkalmából, majd a jegyzőkönyv felolvasása és a titkári jelentés előtérjeszté se következett. Hol vagy Hollós Mátyás, aks igazságot osztanál. Zoltán Gáspár titkár a tisztviselőiélek tragikumából sarjadó szavíakkal ecseteli a közalkalmazottak elviselhetetlen sorsát. A nyári szünet nem hozott megváltást, a csa­lád nélkülözése, a bizonytalanság a fenye­gető tél előtt, csat mélyebbé teszi a tiszt­viselők bánatát. A hét szúk esztendőre nem jöttek bő évek. A tisztviselő eladta mindenét, csak a becsülete Van még meg. Mi lesz, ha kisért a sátán pénze, mi lesz, ha ezt az utolsó érté­ket is kikezdi a kegyetlen élet. Sem a kor­mány, sem a nemzetgyűlés nem hallgatja meg a közalkalmazottak kérését, pártpoli­tika folyik egyetemes nemzeti politika he­lyett. Zsák-utcába jutott Szt. István szeke­re : Hol vagy István király, hol vagy Hol­lós Mátyás, aki ma igazságot osztanál ? A jelentés ezután beszámol a Kansz akcióinak eredményéről, a gyermeknya­iraltatás, fürdőzés, ruha, fa, élelmiszer ellá­tás sürgetése terén. Megállapítja, hölgy szá­mottevő eredményt nem mutathat fel, a közalkalmazottak hajója sülyedőben van. A Kansz semmit sem mulasztott el megten­ni, de szándéka, akarata megtörik az el­lentálláson. Ha a kormány nem tel jesiti .. A jelentés szomorú megállapításainak (tudomásul vétele után a legfontosabb tárgyra, a szeptemberi nagy gyűlés előké­szítésére tér át a választmány. Ezen a nfagy gyűlésen döntenek a közalkalmazottak, hogy mi a teendő, ha a kormány a szep­tember 1-i központi választmányi gyűlé­sen kiküldött bizottság kérelmét, mely a fizetés rendezésére és a naiuráliak kiter­jesztésére vonatkozik, nem fogja teljesí­teni. Zoltán Gáspár főtitkár ismerteti a szép tember 1-i központi gyűlés lefolyását, mely viharos volt és amelyen Weisz Konrád kép viselő éles szavakkal támadta azt a nemtö­rődömséget, mely immár katasztrófába buktatja a tisztviselőkart és az országot. Szükséges, hogy a szeptember 15-ére Bu­dapestre utazó választmányi kiküldötteket a választmány megfelelő utasítással lássa el, mit legyenek, ha nem teljesiti a kor­mány az utolsó kérelmet ? Amikor ezt a kérdést az elnök felteszi, néma csend támad a teremben. Nincs szen vedélyes hang, a visszafojtott szenvedés csendje van csupán. Dr. Klekner Károly szólal fel. Ez a csend — mondja — nem a megelégedés csendje, ez halotti csend. Ö beismeri, nem tudja elgondolni, miként él meg a tisztviselő. Hisz már eladta minde­nét. Hogy még a felfordulás be nem követ­kezett, az a tisztviselő erkölcsi ereién, jó­érzésén múlott. Nincs más hátra, • mint kényszerhelyzetet teremteni. Ha nem ké­pes az állam megadni, legyen csődje nyílt, mert igy is csődöt jelent ez a helyzet. Ta­vasszal, amikor a korona javult, egy pár ház, néhány cég bukásáról volt szó és. ezek válsága miatt érdemes volt kényszer eszkö zökhöz nyúlni, megállítani a valuta gyors emelkedését. Legyen most érdemes a tiszt­viselőkért is kényszereszközök alkalmazá­sa. inkább bukjék néhány ház, bukjék a tisztviselőkkel együtt mindenki. Jöjjön a drasztikus adó, vagy bármi más, ide kény­szereszközök kellenek és ezek alkalmazá­sára a tisztviselőknek is kényszerhelyze­tet kell teremteniök. Ez a helyzet a sztrájknál is erkölcste­lenebb. Nem tudja elhinni, hogy már is ne legyen korrupció,, ha pedig van, ezt is a gazdasági élet látja el, lássák el a tisztvise­lőket becsületes nton. A választmány felfogása ezután Ri­maszombathy Géza, Mikecz István, ctr. Szesztay Zoltán, Tamáska Endre, Jánossy Miklós és mások felszólalása után a követ­kezőkben alakult ki: A tisztviselőknek demonstratív erővel kell kényszeriteniök a kormányt Szabolcs­vármegye választmányának kiküldöttei a. központban a most felhangzott javaslatok keretében mozogjanak. E javaslatok a következők : Demonstratív utori adassék tudomásá­ra a kormánynak a tisztviselők végső kí­vánsága. Kérik, hogy a centralis ellátás he­lyébe lépjen a vármegyei ellátás, amellyei a vármegyék vezetőségét lássák el. A kormány vonakodása esetén jelent­sék be, hogy a tisztviselőit a munkaidő egy részét magánfoglalkozásra fagrják forditiani Felhangzott több más javaslat is, lényegük Németh Sándor zenetanár hegedül Sslnhás Heggé előad isaia

Next

/
Oldalképek
Tartalom