Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 197-221. szám)

1921-09-08 / 203. szám

A debreceni isi koigíui válsága Gyűjtés folyik anyagi telaegitésére — Szabolcs áldozatkészségének ielemelö hatása Nyíregyháza, szept 7 (Sajét tudósítónktól) %>k felől érkezik ma segélykiáltás, de most, amikor a magyar kultura egyik legősibb és legerősebb bástyája, a debreceni kollégium intézi felénk segítésre hivó (szavát, megrendülve kell megáll amink. — immár olyan veszedelmes erejű a gazdasági válság, hogy nemcsak védtelen kis embereket tipor le, nemcsák kisebb oszlopokat dönt ki a magyar kultura büszke építményéből, hanem megingatja annak leghatalmasabb oszlopzatát is, hogy állapjában rendítse meg az egész nagyszerű alkotást. A debreceni ősi kollégium válságáról! van szó. Ez a nemes hagyományoktól szen telt hatalmas intézmény komoly anyagi gondok súlya alatt roskadozik. Lehetetlen, hogy erről tudomást ne szerezzen nemcsak minden magyar protestáns, de minden magyar ember, mert a kollégium büszkesége, telteti szellemi vára felekezeti különbség nélkül az egész magyarságnak. — 'Nem is marad pusztába kiáltás a kollégium segélyért folyamodó szava. Máris sokan siettek támogatására és miként árvizA-esz edelem idején a megriadt környék minden -munkabíró fia a gátra siet, ugy a kollégium áldozatkészségre hivó szózata is megmozdít és tettre serkent minden jó magyar embert. A kollégium válságáról a következő információt kapta szerkesztőségünk a kollégium vezetőségétől: A debreceni kollégium kormányzósága a súlyos anyagi helyzet nyomása alatt a nagyközönség áldozó készségéhez folyamodott. Kollégiumunk s a tiszántúli református egyházkerület tizenkétmillió korónál nyújtott szorongatott hazánknak hadikölc-sönképpen. Vagyoni ereje főképen tőkepénzben állott. Ezt jórészt viszszafizették az adósok. Kiadta a kölcsönt, amikor drága volt a pénz s visszakapta akkor, amikor a pénz értékéből, vásárlóké pességéből igen sokat veszített. Tüzelőanyagra ezelőtt soha semmit sem kellett költeni tv most pedig — 1914 óta — évi kiadása ezen a cimen 300000 K körül jár évenként. Az uj tanévre 1,1000000 koronára rug a tüzelőanyag beszerzési ára. — Tápintézetünknek minden tőkéje elfogyott, uj adóssága közel áll az egymiillió koronához. Ilyen körülmények közt njabb segedelemig, egyedül nagyközönségünk áldozatkészsége segíthet rajtunk. — Adománygyűjtésre tanáraink mentek szét. Az engedélyt erre még 94778—918. sz. a. nyertük a belügyminisztériumtól. A gyűjtés nagy munkája megkezdődjön. Az egyházmegyékbe szétküldöttek névsora a következő: Alsószabolcshaj duvidék Jakucs István tanár, BékésBánát dr, Szeremley Béla tanár, Bereg dr. Ecsedy István tanár, Debrecen, egyházmegye dr. Hoffer András tanár, Felsőszabolcs dr. liartha Károly tanár, Hevesnagykunság dr. Erdős Károly tanár, Középszabolcs Péterffy László tanár, Nagybányai csonka és Nagykárolyi egyházmegyék Rózsa Sándor pénztárnok. Szatmári e. m. dr. Lencz Géza egyetemi tanár. A még be nem osztott Bihari, Érmelléki és Nagyszalontai csonka egy házmegy éket részben Maday, Pál tanár és a járását korábban befejező gyűjtő fogja meglátogatni. A kollégium vezetősége áldozatra hívta fel az egyes törvényhatóságokat is és Szabolcsvármegye az elsők között sietett az ősi intézmény segítségére. A segítést kérő felhívások eredményét számbavevő Debreceni Protestáns Lap vármegyénkről a következő szavakban emlékezik meg; Meg kell emlékeznünk S zaho 1 csvármegye páratlan, lelkes felkarolásáról tanúskodó intézkedéséről. Kezünkben egy felhívás, mely a megye területén lakó "tehetősebb birtokosokhoz ment szét, szövege a következő: »Uram! A debreceni őskollégium válságos anyagi helyzetbe jutott s ebben segítségére lenni minden jó magyar embernek hazafias kötelességed Alispán úrtól kaptam a felhívást, hogy járásomban lakó minden vagyonosabb egyéni és intézményt községenként hívjak fel termény vagy pénzbeli adakozásra. Az adományt akár terményben, akár pénzben történik, kérem tájékozásul az elöljáróság utján velem közölni. A termények összegyűjtésével a község elöljárósága bízatott meg. A debreceni főiskola mindnyájunk közös kincse, melynek jótéteményeit felekezeti különbség nélkül élvezi mindenki. A segítség tehát mindnyájunkra nézve erkölcsi és hazafias kötelesség. Tiszalök, 1921 augusztus 8-án. Kubassy, főszolgabíró. Szabolcsvármegye kiáltása mái' eddig sem hangzott el meghallgatatlanul a pusztában. Bizonyítja kimutatásunk két tétele s az a körülmény, hogy a vbüdszentmihályiak vagonra menő termény, összegyűjtéséi határozták el. Szavakat sem találunk hirtelen meglepetésünk, ál" mélkodásuiik, hálás elismerésünk és forró köszönetünk méltó kifejezésére ezeknek a fényes tetteknek a konstatál ásakor Lelkesítse a ragyogó példa törvényhatóságainkat, hittestvéreinket, minden rendű és rangú hazafilársainkat! Meg vágjunk győződve, hogy ezek az elismerő sorok további áldozatokra serkentik vármegyénk lakosságát és büszkeségünk, Arany János»'és Csokonai kollégiuma iránt minden egyes szabolcsi magyar ember tudni fogja kötelességét. » Ferencz Ágoston kisvárdat porcellángyára Nyíregyháza, szept. 7. Saját tudósítónktól. Ferencz Ágoston'kisvárdai ipartelepének hire ma már országosan elterjedt. Az originális szellemű, kiváló magyar iparos kályhásmester volt, aki azonban a külföldi gyárak laboratóriumaiban szerzett tapasztalatait most egy nagyobbszabásu agyagipari telep megalapítására igyekszik felhasználni. Mindinkább » kibővülő gyártelepe a közel jövőben messze földön híres por cellán gyárrá lesz, mely dicsőséget fog szerezni a magyar iparnak. Ferenc Ágoston kisvárdai telepe számára ínegnyerte Sípos Józsefet, a debreceni származású többszörösen kitüntetett fazekas-mestert. A nyár folyamán meglátó— gatta a készülő porcellángyárat Howorká Gyula majolika Testő, aki a világhírű Zsolnay-féle agyag és müipari gyárban sokáig munkafelügyelő volt és a külföldön, Tettanban, Wilhelmsburgban a legkiválóbb agyagipari telepeken Volt alkalmazásban. A sok dicsérő oklevelet nyert mester a külföldi gyártelepeken ismerkedett meg Ferenc Ágostonnal, aki az -egyik porcellángyár laboratóriumát vezette. Most, hogy ennek a kiváló három szakembernek ereje egy uj magyar ipartelep, a Tiszántúl első nagy porcellángyárának megalkotásában egyesülni fog, Kisvárda csakhamar országos érdeklődés központja lesz, mert porcellángyára a maga nemében páratlan büszkesége lesz a magyar iparnak. Ferenc Ágoston, aki most, a legnehezebb viszonyok között bámulatos agilitással fárad gyártelepe kiépítésén s a feltámadó haza oltárára a legbecsesebb áldozatot, a minden energiával végzett alkotó munka sikereit teszi, nemcsak a szakkörök figyelmét keltette fel, hanem megnyerte a hatóságok erkölcsi támogatását is. Szabolcsvármegye alispánja felhívást | intézett a községi elöljáróságokhoz, te1921. szep'ember 8 gvék a legszélesebb körben közhírré, hogy az, aki bál-mely szinü kövér, zsiros, ragadós agvagróltud, küldjön mintát belőle Ferenc Ágoston poroellángyára részére. A népjóléti és munkaügyi minisztériumban ígéretet kapott Ferenc Ágoston, hogy tizenkét intelligens tanulót fog kapni, akiket a porcellánkészitésben mesterekké fog nevelni. Ezeket a tanulókat a mi nisztérium négy éven át ruházattal és ágyneművel is ellátja? az amerikai Vörös Kereszt jóvoltából. Ruffy Pál miniszteri tanácsos csak az értesítést várja, hogy van megfelelő lakás a tanulók számára és küldi az ifjakat. A miniszteri tanácsos kilátásba helyezte, hogy személyesen is megtekinti a porcellángyár—telepei. A porcellángyárat alapító derék Ferenc Ágoston lelkesedését csak még fokozza a hatóságoknak ez az ösztönzése. Beszélgettünk vele nagy terveiről, amelyeknek megvalósitásában forró magyar szive egész fanatizmusával hisz. A vezetőkörök megértése hálával tölti el s megkérte szerkesztőségünket, hogy mondjunk névében köszönetet Mikecz István alispán urnák a gyáralapitást támogató intézkedéseiért, Nozdroviczky és Kastalyy í'őszolgabiráknak, Mozer Ernő képviselőnek, Ruffy Pál miniszteri tanácsosnak, lvállay András nemzetgyűlési képviselőnek, Ember József altábornagy ,hadbiztosnak, azért a pártfogolásért, amelyben a porcellángyár megalapítását és ezzel iparunk jövőjét részesítették. Ezek az elöljárók — mondotta Ferencz Ágoston — lelkesítenek és kitartásra birnak a válságos jelenben is. Voltam a képviselőházban, hallottam dr. Bernolák miniszter urnák ezt a kijelentését: ;>Szeretem a magyar munkásL«. Én erre az önök lapja utján felelek: szieretem az ilyen miniszter urat. És ezek után, érezve a támogatást, amelyben részesítenek, minden erőmből, megingathatatlan hittel addig doT gozom, mig fel nem épül Kisvárda poroellángyára. Addig nem nyugszx»m, mig ez a terv. valóra nem válik. Meg kell semmisítenünk azt a lemondást tükröző megállapítást, hogy nincs iparunk. Igen is van magyar ipar, csak acélos akarat és lelkes támoga

: tás kell hozzá. Nekünk az a meggyőződésünk, hogy Ferencz Ágoston ennek az acélos akaratnak embere és törekvéseit a kö zel jövőben messze földre elható siker fogja koronázni, mely dicsőségére lesz a magyar iparnak és Szabolcsvármegyének ahol az első nagy poroel langy ár létesül. Miért legjobb! a terpentioes UJ ROBINSON 3 cipőkrém ? Mert valódi növényviasakból és valód' növényolajból aésaül. Miért legolcsóbb T a terpantines UJ ROBINSON cipőkrém ? Mert a mig másfaj'a hadicipökrémskből 3 doboz elhasználódik, addig a terpentioes UJ ROBINSON cipőkrémből 1 doboz is elegendő. Hindenütt kapható. 7739