Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 197-221. szám)

1921-09-27 / 218. szám

t A Magyar Nemzeti Szövetség népgyűlése Dr. Milotay István elbadám a yaedaM/i hely nett öl és a npugatmaoyerorseági kérdem5/ regyfc&zA, szept 26 '-u<i.*<et»<'nkw

si A Mjagyar Nemzeti Szövetség Szabolcs Vármegyei csoportja vasárnap délelőtt 11 órakor népgyűlést tartott a Korona-szálló nagytermében, amelyen dr. Milotay István nemzetgyűlési képviselő, a Magyarság c. lap főszerkesztője tartott mindvégig lebilincselő előadási a jelenlegi gazdasági helyzetről és az égetően aktuális nyugatmagyarországi kérdésről. A Korona nagyimé" teljesen megtelt az érdeklődők nagy számával és hálás tapssal honorálták a mély gondolatokkal te'.itett és utói érhetetlen elokvenciával előadott beszédet. A népgyűlés lefolyásáról a kővetkezőkbén számolunk be: Az elnöki megnyitó Néhány perccel 11 óra után Mikecz Dezső udvari tanácsos, nyugalmazott alispán, a Magyar Nemzeti Szövetség szabói csvármegyei csoportjának illusztris el iiöke megnyitja a gyűlést a következő formás beszéli kiséretében: A régi görögök arra, aki valami fölösleges munkát végzett, azt mondották: — baglyot visz Athénbe, ami magyarul anynyit jelent, hogy vizet hord a Dunába. En is* körülbelül ezt a munkát végezném, ha Milotay Istvánt méltatni akarnám. Tanuló éveit itt töltötte, innen indult ki tüneményes pályafutása s most már a fővárosi sajtó egyik legtekintélyesebb orgánumának főszerkesztője és Debrecen város egyik kerületének nemzetgyűlési képviselője. Mi, szűkebb hazájának polgárai figyelemmel és büszkeséggel kísértük pályáján, amelyen eleinte sok nehézséggel kellett megküzdenie, örömmel láttuk, hogy Milotay minden gúnnyal dacolva diadalra vitte azokat az elveket, amelyek a keresztény nemzeti eszmék megújhodását jelentik, de amely elveknek sajnos, csak Csonkamagyarország lakói lehetnek az élvezői. De meg van a reménységünk, hogy, Magyarország területi egységét visszaszerezzük. Milotay István a Magyar Nemzeti Szövetség kérésére jelent meg ma közöttünk, hogy bátorítson, biztasson bennünket és megmutassa nekünk azokat az utakat, amelyeket követnünk kell, ha azt akar juk, hogy célunkat elérhessük. Üdvözlöm Öt Nyíregyháza város polgársága nevében, úgyszintén üdvözlöm Garay Etta őnagyságát is, aki kérésünkre szives volt elvállalni egy irredenta költemény előadását. Zajos éljenzés közepette lép a szónok" asztalhoz Milotay István és a következőket mondja: Milotay István beszéde Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves kötelseségemnek tartom, hogy megköszönjem az üdvözlő szavakat, AZ elismerésnek és emlékezésnek szavai viszhangzást keltettek a szivemben. Bár hivatásom régen elmozdított erről a helyről!, mégsem lettem idegen egy percre sem Nyíregyházához. Azok a szálak, amelyek idekötöznek engem, nem szakadnak el so- ' ha g mindég éreztem azoknak erejét, amikor küzdöttem azokért az ideálokért, amelyek ma mint kormányzati programm szerepelnek. Ha nem is itt születtem, de itt 5 nevelkedtem ebben a városban. Itt nyertem az első benyomásokat, a gyermekkor első impresszióit, amelyek olyan nagy hatással vaunak az egyéniség kifejlődésére. A nyíregyházi főgimnáziumban tanítottak meg arra a forró hazaszeretetre, amely legdrágább kincsem volt nehéz küzdelmem ben. Itt tanítottak meg arra, hogy szívós, ikitartó munkával milyen eredményeket lehet elérni. Ezek a szálak vontak ide Nyíregyházára s most eljöttem, hogy tartozásom egyrészét letöri esszém. Nehéz viszom^ok között, az ország tengernyi gondja és ezer veszedelme között jöttem el, hogy egy pillanatra szemébe nézzek a nyíregyházi társadalomnak s erőt merítsek ma gamnak a jövő küzdelmekre s meggyőződjek róla, hogy kitartanak-e azok mellett az elvek mellett, amelyeknek én egyik szerény harcosa vagyok. Sok kérdésre keli feleletet adni Egy pillanatra zavarba jövök, amikor válogatni akarok az önöket érdeklő rengeteg kérdésben. Amikor most Nyíregyházára jöttem, az első benyomásom az öröm mellett a fájdalmas lehangoltság volt. — Láttam Nyíregyházát a porból kiemelked ni, láttam egy 15 éves fejlődési korszak ernyedetlen szorgalmának, a polgári munkának eredményét. Fájdalmasan érintett az a gondolat, hogy miért épen ilyen körülmények között kell nekem Nyíregyházára jönnöm. Az ország szétszaggatása s az ennek nyomán keletkezett szociális és gazdasági gondok ólomsullyal nehezednek minden társadalmi osztályra, a kisgazdára az iparos és kereskedő értelmiségre s a hivatalnok értelmiségre, mig azelőtt nem kellett ilyen gondokkal törődniök. A magyar pénz válsága A mindnyájunkat érintő nagy kérdést, a magyar pénz válságos helyzetét akarom először röviden érinteni. A pénzügyi válság Hegedűs lemondásával ujabb stádiumba lépett. Amikor Hegedűs távozik, lehetetlen, hogy a csalódottság érzete mellett, ne kísérje őt rokonszenve és sajnálkozás. Amikor először tájékoztatta a nemzetgyűlést nagy programmjáról, mindenki bizalommal volt iránta és a magyar közvélemény az volt, hogy megérkezett a Sors által küldött férfi, aki erős kézzel kiemel bennünket az elkeseredésből, a szociális és gazdasági örvényből. S amilyen energiával és fanatizmussal jött, olyan csalódással és rezignációval távozik. Ez pedig jogosan keltheti a köztudatban azt a hitet, hogy ekkora tehetség és ekkora fanatizmus sem képes a viszonyokkal megbirkózni, akkor nem lehet semmi reményünk a jövőben. Nincs ok a reménytelenségre! Nem akarom, hogy ez a nézet elhatalmasodjon, megpróbálom felrázni az embereket kétségbeesésükből, mert nincs okunk a reménytelenségre. Magyarország sorsa nem egy ember kezébe van letéve s nem egy tehetség képességein múlik & jövőnk, hanem a polgárok millióinak muü káján, ernyedetlen kitartásán. Hegedűsnek érdeme, hogy a csüggedésből felrázott bennünket, hitet öntött belénk. Hálával emlékszem meg hallatlan erőfeszítéseiről, viszont nem hallgathatom el tévedéseit sem. Erre följogosít engem az a körülmény, hogy épen a »Magyarság* volt az, amely a bizalom tulcsapongó hullámaiban bizonyos kritikai föntartással kisérte Hegedűs pénzügyi terveit Hegedűs négy íőhibaja Hegedűs pénzügyi programmjánák négy sarkalatos főhibája volt: 1. Kizárólag technikai eszközökkel dolgozott s tisztán valutáris beavatkozással akarta megnövelni a magyar pénz vásárló erejét. 2. Megfeledkezett a világgazdaság egye temes törvényeiről, amelyektől Magyarország, mint külön test el nem szigetelheti magát. Még azoknak az államoknak sem lehet kivonniok magukat ezen törvények alól, amelyek úgyszólván irányítják a világpiacot, hát még olyan kis államnak mint Csonkamagyarország. De Hegedűs eltelve magyal- hittel és fanatizmussal, azt hitte, hogy Magyarország a saját erejének megfeszítésével képes helyreállítani a gazdasági konszolidációt. 3. A termelő politika egységes gazdasági koncepciója helyett az adópoliikára helyezte a fősúlyt. A gazdasági termeié® életre galvanizálása helyett uj adókat teremtett. A gazdasági élet logikai sorrendjét tehát megfordította. Ez bénitólag hatott a termelő osztályok ambíciójára, s a gazdasági forgalom megindulására. Ez a hibás számítás természetesen nem vezethetett eredményre. 4. Pontos határidőre ígérte és jelezte a korona kurzusának emelkedését s azt. liogj' mikor indul meg a termelő munka. Ma, amikor az események olyan gyorsan követik egymást, s nem tudni, melyik nap hoz meglepetést számunkra, ilyen pontor határidőket igérni nem lehet. Hiszen nem csak Magyarország, hanem egész Európa sorsa bizonytalan. Legyen vége az egyéni politikának! Nem egyedül Hegedűs az oka annak, hogy prograpimja nem sikerült, hanem nehéz belpolitikai és szerencsétlen külpolitikai helyzetünk is közreműködött gazdasági helyzetünk súlyosbodásának. Legyen vége a személyes torzsalkodásnak, egyéni politikának s a kölcsönös megértés emeljen mindenkit az oszlálypoliiika fölé, mert csak igy menthetjük meg hazánkat. Legyünk meggyőződve, hogy amig Magyarország politikájának sorsa biztosítva nincs amig a régi egységét vissza nem állítjuk, addig mindig számolnunk kell a politikai és szociális válságokkal, amelyek a magyar társadalmat állandó izga'omban fogják tartani. Semmiféle egyéni tehetség, semmiféle finánczseni nem oldhatja meg ezt a kérdést, ehez egész Magyarország önfeláldozó politikája kell. Most, amikor érzik a borzespekulációnak azt a rettenetes hatását, amely szintén nagyban hozzájárult a magyar korona sülyedéséhez, ne veszítsék el hitüket az ország gazdasági életrevalóságában. Amilyen mesterséges beavatkozásra jött az olcsósági hullám s ahogyan az nem fejezte ki ki hűségesen a magyar korona belső értékét, épen ugy nem fejezi ki a zürichi hőmérő sem, se gazdasági, se pénzügyi tekintetben. Magyarország erőforrások tekintetében sokkal jobban áll, mint a zürichi hőmérő mutatja. Ne engedjük, hogy hitünb elvesszen a magyar pénz jóságában, mert ezzel hozzájárulunk ahoz, hogy más is elveszítse a magyar pénzbe vetett bizalmát A nyugatmagyarországi kérdés De hiába minden bizalom, munka, lelkesedés, zsenialitás, mert amig az ország nem tudhatja, hogy mely pillanatban szakítanak le testéről egy darabot, addig nem lehet gazdasági konszolidáció. Feszült várakozással figyeljük az eseményeket: mi l'og történni?? Magyarorlegtöbbet vesztett a háborúban, a forradalmak hitvány lelkiismeretlensége gazdasági erőforrásaink nagy részét idegen kézre jut tatta, a magyarság fele idegen járom alatt szenved s akkor jön a legrutabb ellenségünk s még egy utolsó darabot akar leharapni megcsonkított testünkből. A kormánynak nehéz a hí-lyzete A mai kormánynak nehéz a helyzete. A trianoni békeszerződést alá kellett írnia, tehát forma szerint lemondott a nyugatin agyarországi területekről is. A békeszerződést vállalnia kellett és kell. Más választás nem lehet, mint, hogy vagy megtagadja ezeknek a területeknek az átadását vagy pedig kiadja. A kormány, nem tehet egyebet, mint alkalmazkodnia kell! a békeszerződéshez, mert a politikai becsület is ezt kívánja. Jó. A magyar kormány cselekedetét korlátozhatják a politikai józanság bölcs elvei, de a magyar nemzet, a