Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 197-221. szám)

1921-09-22 / 214. szám

iÖSí, szeptember 22. JSÍYÍRtfíDÉIC. vi kiutalásnak megfelélő tartalék mennyi­ség fo£ részünkre kiadatni. Ami azl a panaszt iileli, hogy árudá­inkban napi forgalmi áron jó minőségű lisztet árulunk s igy volna lisztünk a ked­vezményes ellátás céljára, arra az a vá­laszom, hogy Szövetkezetünk ezt a lisz­tet nem állami kiutalás utján, hanem a szabad kereskedelemben a rendes napi árön szerzi be és pociig azért, hogy egyéb vevőinek és tagjainak kik természetbeni kedvezményes ellátásban nem részesülnek, rendes napi áron lisztet adhassunk el. — Ezt a lisztet kedvezményes ellátásba nem adhatjuk ki, mert hisz ezt mi a napi ke­reskedelmi áron mint saját árunkat sze­rezzük be s igy nagy anyagi vesztessé­günk volna, ha azt a jóval'kevesebb ked­vezményes áron osztanánk ki. Különben is az ilyen lisztet a kedvezményes liszttől teljesen elkülönítve kezeljük. »Scnetzer Ferenc nyűg hadügyminiszter, elnök.« Kérve e magyarázó sorok közzétételét,, maradtam kiváló tisztelettel Hcringh Andor Árdrágításért elitélt hentes Nyíregyháza, szept 21. Saját tudósítónktól Régi közmondás, hogy addig jár a korsó a kútra inig egyszer csak eltörik,. Hetei Lajosné szül. Iíosztin Piroska má­tészalkai hentesnő esete is ezt bizonyítja. Nevezett ellen árdrágító visszaélések miatt már több ízben volt eljárás folyamatban, igy 3 hónappal ezelőtt hasonló cselekmé­nyért vonatott büntetőjogi felelőségre a nyiregyházi kir. törvényszék uzsorabit'ó­sága által, azonban akkor bizonyítékok hi­ánya miatt a kir. ügyészség kénytelen volt ellene a vádat elejteni s igy a bíróság az ügyben megszüntető határozatot hozott. A mai napon Heteiné újból 2 rend­beli árdrágító visszaélés bűntettével vá­dolva állott, a bíróság előtt, ezultal azon­ban kevesebb sikerrel. A vád áz volt ellene, hogy f. évi július havában hentes üzletében s igy üzletszerű tevékenység kifejtése mellett a friss vá­gású szalonnáért 120 koronát, a paprikás szalonnáért pedig 160 K-t követelt s fo­gadott el, Balog Ferenc nyirparasznyai és Farkas Dezső mátészalkai lakostól, a ható ság által kilogrammonként 70, illetve 90 koronában megállapított árak helyett. Vádlott részbeni beismerésével és a ki hallgatolt tanuk vallomásával a bíróság a vádat beigazollnak vette s ezért Hetei La­josnál 6 hónapi börtönre és 20000 korona pénzbüntetésre, a kir. kincstár részére 900 korona vagyoni elégtételadás megfi­zetésére, iparigazolványának elvesztésére végül 3 évi hivatalvesztésre és politikai jo­gainak ugyauily tartamú felfüggesztésére ítélte. Ezeken kivül elréndelte a bíróság, hogy az itélet Csonka Szatmárvármegye című s Mátészalkán megjelenő lapban He­teiné költségén közhirré tétessék. . Addig-meddig uzsoráskodott tehát Heteiné, rnig egyszercsak a dulyiba ke­rült. E látszólag csekélyebb sulyu esettel ily részleteséggel főleg azért foglalkozunk, hogy a jelenben, amikor a féktelen drá­gulás már ismét tobzódik felettünk, min­denki okulva olvassa, hogy az igazságszol­gáltatás sújtó ökle mily kérlelhetetlenül csap le azokra, akik mértéktelen nyerész­kedési vágyuktól hevítve nem átalják nyomorgó embertársaink korgó gyomrán kereszti!! már amúgy is duzzadt pénztár­cájukat még jobban tömögetni. If Modern Kölcsönkönyvtár az Ujságboltban ; Nagyvárad és Urad felszabadul ? « Hogy akarták a románok Aradon befolyásolni a határbi'gazitó bizottságot? Gyuláról írják: A' határkiigazi tó bi­zottságok helyszíni működéséről és nyi­latkozatairól kiszivárgott hírek szerint ko­molyan szó van Biharmegye egyes ma­gyar vidékeinek a román megszállás aluli felmentése és Magyarországhoz visszacsa­tolásáról, Diószeg, Székelyhíd, Érmihály­falva, sőt Nagyvárad is felszabadulna az oláh bitorlók uralma alól. Valami alapja kell, hogy legyen ennek a hírnek, mert az oláhok az ántánl misszió Nagyváradon tartózkodása alkalmával tüntető gyűlést tartollak, amelynek az leli volna a célja, hogy a misszió tagjai előtt igazolja a la­kosság oláhbarát érzelmeit. A tüntetés oláh szempontból nem a legfényesebbet! sikerült. Ellenben a nagyváradiak áhítat­tal csodálták meg a misszió magyar ka­tonatiszí tagjainak díszruháját. Aradon szept 8-án járt a határkiigazi­tó-bizottság. Az oláh hatóságok minden­képpen szerették volna igazolni, hogy) Arad oláh város. Odacsőditett oláhok rész vételével teaestélyt rendeztek a bizottság tiszteletére. Különféle nemzetek zászlói­val volt az elfogadó terem feldíszítve, köztük magyar zászlókkal is. A missziót vezető ezredes a sok román zászló között szerényen meghúzódó kis magyar zász­lócskát nézegette és előkérte Arad város háromszor megejtett román népszámlálási hivatalos adatait. Mikor látta azt. hogy Aradon a magyar lakosság létszáma 85' százalék, akkor kivett egy kis magyar nemzeti zászlócskát az oláhok közül, ke­belébe rej fel le és leülvén, szótlan,'csönd­ben fogyasztotta el teáját. Az aradiak tudni vélik, hogy a város hovatartozandóságát illetőleg nagy fordu­lat várható, sőt a Nagyzerind—kisjenői vonalig mozog a román impérium bizton­sága. n Elegáns i az Ujságboltban. Tanítók Otthon köréből (Mese délutánok) Vargha Ferenc, az Otthon agilis elnöke, éjt nappallá íóve dolgozik, hogy sz Otthon mi­előbb reális alapot nyerjen. Munkáját igaz, hogy kevesen ismerik és igy sokan félreismerik nemes törekvését, de e kevés, elszánt hive is elég ahhoz, hogy bátorítsa nehéz vállalkozásá­ban és győzelemhez juttassa. Hiszen : „Kicsiny sereg volt Hellasz régi népe és mégis győzel­mét látta Marathon' 1. A mese délutánok rendezése egyike azon nemes szórakoztatásoknak, amellyel &z Otthon ellátja az ilyfajta szórakoztatásoknak teljesen híjával levő nyiregyházi gyermekeket. Monda­nunk sem kel', hogy ki rendezi ezt és a jöve­delem az Otthon célját szolgálja. Meae délután! Mily csábító erővel hat a gyermek lelkére Hiszen elég a legrakoncátla­cabb gyermeknek azt mondani : fiacskám me­sélni fogok 1 és ime a zabolátlannak látszó ösztön, az ösztönös kis csöppség elhallgat s figyel, kér: ,,Meséljen még tovább. Elhallgat a siró babs, ha a mama édes tejjel megkínálja, elhallgat a zajos kis lurkó is, ha a nagyapa vagy nagyanya a térdére hivja meseszóval, a léleknek e tejével kínálgatja. De nem minden mese a gyermeki lélek­nek ! Hiába beszélünk tanitó meséket, megis­meri a kis ravasz, hogy ez csak ostya, benne gyógyszer van, mitől 6 természetes voltánál fogva undorodik. Megint mesét elolvasni, pláne olvastatni annyi, mint az eredményről előre lemondani, a hatásról lemondatni. Sajnos, hogy mese, magyarmese irodalmunk szegényes, éB igy a külföld meséihez fordulunk. Fajilag hoz­zánk tartozó meseanyag értéktelenül hever a folyóiratokban, irodalmi művekben. Öaz János b Magyar nyelvőrben rengeteg székely mesét gyűjtött s ez mind eltemetve, elfelejtve pihen. Ott van az Etnographia cimü folyóirat gazdag tárháza. Pintér igen ügyesen mutat a palócnép mesőlési módjár*, mely minden kötőszó nélkül történik. A folktomták nagy súlyt fektetnek a népies mesélés leírására, melyet megrendelésre eszközölni az eredetiség rovására nem lehet, mert minden körülmény, (jegyzé?, közbeszólás) zavarólag hat a mesélöre, egyedül a jó emlé­kező tebstség juttat sikerhez. Ha majdan a szabolcsi tanítók összegyűj­tik a népköltési hagyományokat, ezeket a vad­rózsákat, vadvirágokat, ugy idővel az Otthon ezeket a megsemmisítendő virágokat fogja szeitehintecí a fogékony gyermeki szívbe, mely acnál inkább kedvesebb lesz, mert szabolcsi lélek termette, szabolcsi naiv lelkek számára. "ÍTlRE A Gutenberg Kör f. hó 22-én, csütörtökön este tél 9 Órakor a Tiszt­viselő Othonban (Bethlen-u.) választmányi ülést tart. Az ügy (fontosságára tekintettel, kérjük a tagok pontos meg­jelenését. A8 elnökség. — A Pesti Tőzsde uj számában Báró Madarassy Beck Gyula irt cikket a korona áreséséről. Fleissig Sándor a tőzsdéről, Rubinek Gyula a szeszkartellről nyilatko­zik. Érdekes riport számol be az izzó­lámpa kariéinak a Just gyárhoz való kö­zeledéséről, a Nemzeti Hitelintézet és az Uniobank tranzakciójáról, a Baróti, a Neu schloss Lichtig. az Allantica, a Kereske­delmi Bank slb. tranzakcióiról. Közli lap az uj valutaszokványokat is. A lap szei'kesztősége mindennemű sorsjegy és értékpapír ügyben díjtalanul ad felvilágo­sítást. Uj előfizetők az eddig megjelent példányokat ingyen kapják. Előfizetési megrendelést Budapest. VI. Izabella~u. 43. sz. alá kell küldeni. Előfizetési díj egy. évre 300 K. félévre 150 K, negyedévre 80 K. Példányonkinl kapható az itteni uj­ságelárusitóknál, egyes szám ára 6 ko­rona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom