Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 173-196. szám)

1921-08-19 / 187. szám

i^il IJ RJ t <UWl 1921. augusztus 19 n b@li©g i. ükfák Az alább következő cikk a »Slovák« c. lólnyelvü felvidéki lap csütörtöki számá­ból Való. Kommentár nem kell hozzá. A szlovákoknak nincs veszteni való­juk, mert már mindent elvesztettek. Jogai­kat Srobár ur véleménye szerint, csak forradalmi uton küzdhetik ki. Szomorú és megrendítő valóság ez. Hova-tovább rosz­szabb a mi sorsunk. Reményeink, vágya­ink, sóhajtásaink semmivé váltak. Ki akar­tuk szabadítani magunkat a lelki és anyagi rabszolgaságból és itt még nagyobba kö­töttük magunkat. Nem szabadulhatunk be­lőle, Srobár dr. ur véleménye szerint •csak forradalmi uton. Szörnyű kijelentés egy volt s zlovenszkói miniszter szájából, akinek azon kellett volna dolgoznia, hogy Szlovenszkó békésen fejlődjék a maga sa­játos jellegében, tisztaságában és szépségé­ben. Srobár ur, kimondva saját politikája feleft a halálos ítéletet, kimondta a ke­serű igazságot is, amelyen minden szlovák nak el kell gondolkoznia. Csak forradalmi uton... — Szomorúan, rettenetesen, megrendí­tően hangzik ez. Annyit jeleni: ti rabszol­gák vagytok, rabszolgáknak születtetek és azok mai-adtok. A ti számotokra nincs ta­vasz, nincs föltámadás, nincs rózsa, nincs reménység egy boldogabb életre — ti halálra vagytok ítélve. Az emberben felforr a vér, össze csikorgatja fogát, Ököl­be szorítja kezét és szörnyű átokra nyitja a száját: Szlovák, Te rabszolga vagy! Eszembe jut minden irtózat és gyöt­relem. amelyben a szegény szlovák nem­zetnek eddig része volt és reményvesztet­ten kiáltom: hát nincs már nekünk szlo­vákoknak semmi gyógyírunk?? £s az er­dők 1, mezők, völgyek szomorú suttogással visszhangozzák: nincs, nincs... Azl mondották nekünk, hogy csak ad­dig lesznek terhünkre, amig intelligenciát 'nevelünk magunknak, mig nem lesz saját sarjadékunk, hogy elfoglalhassuk az ösz­szes hivatali helyeket — és most itt van, alig tartunk a kezdetnél és máris a mj hivatalért pályázó ifjainknak »nelze vyho­veti«. Igen, a mi ifjaink még el sem végez­ték az egyetemet, tanulmányaikat — és már minden hely be van töltve. Es mi lesz a mi uj generációnkkal?? Hova lesz, hol biztosítja az egzisztenciáját?? Miből fog élni?? Cseh— és Morvaországban intelligen­cia fölösleg van, mely nem tudva hol ér­vényesülni, szerteszéledt az egész vilá­gon. A világháború ismét együvé terelte az óhazába, mely nem tudja elhelyezni. Szerencse, hogy van még Szlovenszkó, ott mind elfér, ott még van bőven az állami lét harmadik évében. Mi lesz tovább — hová julunk ? ? Ó szabadság, jöjjön el a te országod, ne hadd elpusztulni Szlovenszkó — anvá sanvargatott, elnvomott gyerme­keit. Modern Kölcsönkönyvtár az Ujságboltban Legyünk ovatosak A skarlát az utóbbi időben mind na­gyobb mér lékben lép fel Nyíregyházán és a város közvetlen környékén. A megbete­gedések száma egyre nő, ugy, hogy esetleg súlyosabb természetű járványtól kell tar­tanunk. A betegség különösen a király­telki szőlőben lépett fel aránylag nagyobb mértékben. A szükséges intézkedések meg­| tétettek, most azonban a közönségen a sor, hogy a járvány továbbfejlődésének gátat . vetni segítsen. Még ma is vannak olyan könnyelműek akik a ragályos betegséget, mint pl. ami­lyen veszedelmesen ragályos a skarlát is, felületesen, félvállról veszik és elhanya­golják a kellő óvatosságot is. A skarlátos beteg házát a hatóság vörös cédulával jelzi. Kötelessége mindenkinek, saját ér­dekében is, hogy kerülje az érintkezést a megjclzetl házak lakóival. Maey megtakarítás a tüzelőanyagban ( — Elmés tijilás a cserépkályháknál. — Nyíregyháza találmánya Egy nyíregyházi uriumber elmés újí­tást talált ki a cserépkályhák gazdaságo­sabb kihasználására. Valóságos Kolombus tojása az ötlet és a mai nagy fainség és fadrágaság mel­lett nagy jótéteménynek mondható. Általánosan tapasztalt tény az, hogy a cserépkályhák kifütésénél temérdek ka­lória megy veszendőbe addig, amíg maga a kályha felmelegszik és saját melegét a bemelegendő helyiséggel közölheti. A leg­jobb cserépkályhánál is eltelik egy félóra a befütéstől, addig az időpontig, amig a kályha melegíteni kezd. Az a tűz, a mi I eddig a kályhában elég, a szobára nézve | valósággal elveszett kalóriának tekint­hető. Ezen a hátrányon segit a szóban for­gó készülék akként, hogv a kályha felmele gitésére szükséges h<í magát a szobát is azonnal fűteni kezdi ugy, hogy mire a kályha átmelegszik, akkorra már a szoba is temperálva van és a cserépkályha volta­képen arra való, hogy ezt a meleget to­vábbra is fenntartsa. Azok a kísérletek, amelyek ebben az irányban eddig történtek ugy nevezett elő­melegítő kályhákkal, gyakorlati szempont­ból beváltak ugyan, de egyrészről drágák voltak, másrészt pedig idomtalanságuknál fogva a szobának és a kályhának eszté­tikai berendezését és formáját tették tönk re. A szóban forgó készülék, melyet a fel­találó a kályha és a kémény között, a kályha háta megett helyez el, aránylag sok' kai olcsóbb és amellett teljesen láthatatlan s általa a vaskályha és cserépkályha min­den előnye egyesiive, biztosítva 'és ki­használva lesz. A találmány gyakorlati értékesítésére Fekete József bádogosmester — Nyíregy­háza Róka-utca — kapott megbízást, aki azt már kipróbálta. Fényesen bevált és bárkinek megrendelésére a legrövidebb idő alatt bevezeti. Az elmés és mindenesetre nagy elő­nyöket biztosító ujitást közérdekből ajánl­juk a nagyközönség figyelmébe. Kik j@g@iilkk vitézi tdkokre Nyíregyháza, aug 18. Saját tudósítónktól. j Levél érkezett szerkesztőségünkbe. A \ tevéi írója földmunkás testvérünk, a vi­i tézi telek ügyében kér felvilágosítást tő­• lünk. Azt írja, hogy »már hónapok "óta ' hangoztatták állandóan, hogy vitézi lelkek kerülnek kiosztásra, azonban, hogy kik jo­gosultak a vitézi leiekre és mennyire, azt nem tudni« — »Mikor fog" megtörténni azoknak a lelkeknek a kiosztása?? Hány, vitéz van Szabolcsmegyében?? Hány. van az egyes járásokban és kik azok.« »Én nem tudok hallgatni — írja politizálgató levelében tovább — de nem is lehet, mi­kor két fiam volt a harctéren és mindkettő nek csak az »arany« hiányzik, sőt még az egyiknek dupla is a kisezüst és a bronz, aztán még nagy ezüst is van neki. Negyven meg negyvenkét hónapig harcoltak, most kapálnak, kaszálnak, de csak a másé­ban. « A levél írójának a következő a vála­szunk: Helyes hogy mint hadviselt derék, munkás fiák édesatyja, érdeklődik a vi­tézi telkek ügye iránt. Újsághoz fordul felvilágosításért, de vájjon olvas-e szor­galmasan újságol?? Mert ha igen, akkor arra a kérdésére, liogy mikor kerülnek a vitézi telkek szétosztásra, az újságból feleletet nyerhetett volna. A vitézi lelteid szétosztása már megkezdődölt megírtuk, hogy az első vitézi avatás miként folyt le Vaján, ahol Vitéz Csengeri Imre kapta meg 15 holdas vitézi telkét. Hogy hány vitéz van Szabolcsban és az egyes járásokban, azt ma még nem tud­hatjuk, mert a vitézi telek elnyerésééri még csak most folyamodnak az árra jo­gosultak. Felvilágosítására a következőket kö­zöljük : « , Vitézi telek dolgában, mint minden más ügyben, beható felvilágosítást ad a község jegyzője, aki ebben a kérdésben teljesen jártas. Vitézi lelekért az folyamodhat, aki a harctéren hősies bátorságot, itthon pedig a forradalmak alatt hazafias, erkölcsös magatartást tanúsított. A harctéri magatar tás igazolására a vitézeknél az arany vi­tézségi érem, vagy a két izben elnyert nagy ezüst vitézségi érem szükséges. Ezek mellett a folyamodónak igazolni kell- a forradalmak alatt tanúsított magatartását is. Vitézi telek elnyeréséért folyamodhat­nak hősi halált haltak árvái is, ha az el­esett hősnek arany vitézségi vagy két nagy ezüst vitézségi érme volt. A rokkan­tak közül azok folyamodhatnak, akik rendelkeznek a kívánt feltételekkel, emel­lett esetleges karhatalmi szolgálatra al­kalmasak. A vitézi telekre jogosultakat Szent Ist­ván napján Budapesten avatják vitézekké. Ekkor lesz a Vitézi Rend tagjává, »vitéz és nemzetes* címet kap, felesége is »nem­zetes asszony* címet visel, a vitézi cito át­ruházódik a birtokot öröklő fiutódra is. A Vitézi Rend tagjai hü őrei lesznek a haza épségének mindennemű rtendbontás és veszély ellen. A vitéz viseli a vitézi jel­vényt és házát is vitézi címer disziti. Átköltözés miatt mélyen leszállított árak Van szerencsém értesíteni a tisztelt vevőközönséget, hogy aug. hó 20-tól uri- és női divatáru Üzletemet teljesen megna­gyobbítva — modernül berendezve — közvetlen Sándor Rezső ékszerüzlete mellé (Zriuyi Ilona-utca 3. szám) helyezem át. KiváU 'tisztelettel Irányi Sándor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom