Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 173-196. szám)

1921-08-03 / 174. szám

töt ; augusztus 3, SiaboloBT&nasgjfB ám fitéii telkese Yitéz Csengery Imre. Kuruc Vay Ádám földjén Nyíregyháza, aug 2 (Saját tudósítónktól) Szombat délután, julius utolsó szom­batja. A hőség szinte elviselhetetlen. A ya­suti állomáson mindenre elszánt utasok készülődnek, mintha ütközet előtt állaná. íiak. A vásárosnaményi szárnyvonathoz sietnek ki. Utrakészen pöfög a régies moz­dony. A vicinális-kocsik fala izzik az öt­iVenfokos melegben. Minden ajtó sarkig nyitva. Az egyik első osztályú kocsi előtt törzstisztek állanak, Reviczky László ezre­íiies, dandárparancsnok, íWiack Károly őr­nagy. Nyíregyházának a harmadik ma­gas daliás, klasszikusan magyaros, nemes laroélü vezérkari őrnagy : Vitéz Doókos Gyula, a Vitézi-szék törzsklapitánya. Széles mellén a Lipót-rend lovagkeresztje s ia hő isöknek járó kitüntetések valamennyié. — Ott villan meg a vitézekké avatottak jelvé­nye, a koronás magyar cimer, az előtte ál­ló fehér pallossal, az egyik oldalon búza­kalász. a másikon 'tölgylevél. A vitéz törzs­kapitány a kormányzó ur őfőméltósága ne vében van itt. Szabolcsvármegyében nagy­jelentőségű nap lesz a holnap, a julius 31-iki vasárnap, Vaján vitézi telekbe ikta­tás lesz. Az országban második, a Tiszán­túlon első a maga nemében ez a históriai íaktus. A vásárosniaményi vonat Vajára vi­szi a Uszti bizottságot. Itt van ia vonaton a vitézzé avatott Csen geri Imre tiszthelyettes is. Megkeresem, be­mutatkozom neki. Magyaros szívességgel lés tisztelettudó szerénységgel felel kérdé­seimre. Ez a megbarnított arcú, aranysző­ke bajuszu, kékszemű, csontos, izmos ti­szántúli magyar egyszerűségében, munkás elvonultságában a leggkesebb emberi szép­ségeket rejti a becsület, a földszeretet, csa­lád és nemzethüség, istenfélelem ethikai lértékeit. Nemrégen a világháború orkánjai ban állt meg rettenthetetlen bátorsággal. Most termését takarította be. A mozgósítás rendeletétől a front fel­bomlásáig harcolt. Tizenegyszer sebesült meg, de csak háromszor távozott messzebb fekvő kórházba. Megszerezte áz arany, két­iszer a nagy ezüst, kis ezüst, bronz vitézsé­gi érmeket, ezek' sorát a Károly csapatke­reszt, sebesülési érem, mozgósítási kereszt egészíti ki. Szerényen érinti azokat az eseménye­ket, amelyeknek viharában kitüntetésre méltóan viselkedett. Megilletődötten szól (vitézzé avatásáról, mely májusban történt Budapesten. Családjáról is kérdezgetem vi­téz Csengery Imrét. Nőtlen, de vitézi eskü­jében megfogadta, hogy egy éven belül jasszonyt hoz a vitézi házhoz, nemzetes lasszonyt. Most Hajdúnánás határában szü leivel, testvéreivel gazdálkodik a várostól bérelt földön. A vajai vitézi telekre csak majd tavasszal költözik végleg. Lassan nekiindul a naményi Vicinális Vitéz Csengeryvel visszatérünk a világhá­borúra. Mindjobban belemelegszik és sza­vai nyomán a rettenthetetlen magyar ka­tona háborús utja elevenedik meg előttem. A mozgósításkor, mint a debreceni 39. gy. e. tizedese indul a szerb harctérre, ahonnan az orosz, majd az olasz frontra kerül. Tiszthelyettesé 1915-ben, az olasz harctéren lesz. Első kitüntetése a nagy ezüst vitéz­ségi érem. Komarnónál mint géppuskás szakaszpar.-nok kiment a körülfogó ellen­ség karmaiból egy zászlóaljat. Másfél hétig a két front közé szorul géppuskás szaka­szával. A kis ezüstöt, második kitüntetését Doberdón kapja, ahol egy bravúrral négy ezred állását megmenti. Óriási hőségben ingét is eldobva tart ki géppuskája mellett. Az olasz harctéren nyeri a nagy ezüst második példányát is. Zászlóalja nagyobb részét elfogták, ö másfél szakasszál és géppuskásaival négy támadást yer vissza tartja veszélyeztetett állásukat. A bronz érmet súlyos sebesülése után kapja. Legnagyobb kitüntetését, az arany vitézségi érmet a piavei csatában nyeri el. 1918. juniusában. Az ütközetben tisztek és altisztek nélkül maradt a zászlóalj. — Csengeri tiszthelyettes átveszi a zászlóalj parancsnokságát és bátor kezdeménye­zéssel intézkedik. Három nap és négy éj­szaka huszonkét' támadást intéznek el­lene az olaszok. Mind visszaveri és a tá­madóknak hét kemény ellentámadással felel. Vitéz Csengeri Imre magyarságához nemzetéhez és férfiasságához híven visel­kedett a forradalom idején is. Ott har­col és sebesül meg Csúcsánál az oláhok­kal szemben, majd az oláh megszállás alatt rendőri szolgálatot vállal Hajdúnáná­son. A nemzeti hadsereg bevonulása után a csendőrtartalék parancsnokságával bi­zák meg, majd 1919. jun. bevonul Debre­cenbe a nemzeti hadsereghez, 1920. no­vemberig, leszereléséig. ' A' naményi vonat, amelyen vitézi telek avatásra indulunk, mintha áldást hozna. Óriási eső szakad a gyönyörű kertes sza­bolcsi tájra, mire a kuruc hagyományok­tól szentelt Vajára érünk, ahol most a nap hőse a hajdunán ásból ideszármazó hős, Vitéz Csengeri Imre. Az ünnepi soka­ságban a kíváncsiak. őt keresték és mindenütt tisztelet, csodálat és testvéri szeretet fogta körűi. A lel­kek mélyéből pedtig a ragyogó szép ünne­pen is fel-felbukott az a fekete kérdés, amelyet Birtha József nemzetgyűlési kép­viselő szónoklatában fájdalommal kiáltott: Miért is kellett nekünk idejutnunk, ami­kor Vitéz Csengeri Imréink vannak! Rosszul értelmezték a közellátási rendeletet Battonya község ipari munkássága panaszos levéllel fordult a kerület képvi­selőjéhez. Csernus Mihályhoz. melyben keserű szavakkal festették a kőzigazga­gatási szervek azon eljárását, hogy őket az ellátatlanok névjegyzékébe nem vették fel. j Csernus Mihály képviselő azonnal fölkereste Mayer János államtitkárt, a köz élelmezés vezetőjét, megismertette vele a battonyai ipari munkásság sérelmét, más­részt pedig sürgős intézkedést kért az ara­tás nélkül maradt földmivesek kedvezmé­nyes ellátása érdekében. Mayer János a következő kijelentést tette: — Csanád vármegye közigazgatási szervei helytelenül értelmezték a közigaz­gatási rendeletemet, amint ezt a megye alispánjának és Makó város polgármesteré nek tudbmására is adtam. Az ellátatlanok jegyzékéből sem az általaid emiitett sze­génysorsu ipari munkásokat, sem a va­gyontalan földtmiveseket kihagyni nem lett volna szabad. A »teljesen vagyontalan? szó nemcsak a koldusokat foglalja magában, hanem azokat is, akik állami segítség nélkül a nagy munkahiány miatt a következő gaz­dasági évre a mindennapi kenyeret maguk s családjaik számára nem tudják biztosí­tani. Különben sürgős intézkedés a hiá­nyok pótlására már meg is történt. hi augusztus Mii erdfibéoyei Lavotta dalestéit műsora 'A Tállya városában felállítandó már kész négyes emlékmű javára az Erdőbé­jnyei gyógyfürdő nagytermében augusztus 7-én, „vasárnap este elsőrangú budapesti művészek nagy Lavotta emlékhangver­tsenyt rendeznek. A dal estélyen ugyanazon iszámok szerepelnek, mint a tavalyi tállyai százéves emlékünnepélyen, miért is álta­lános érdeklődés van Zemplén vármegye uri köreiben. !A művészek élén dr. Vikár Béla miniszteri tanácsos és akadémiai tag méltatja a már elfeledett Magyar Orfeusz lérdekes úttörő féletét, Lavotta örökszép [népdalait Hegyi Anna, a Király-színház kiváló énekmüvésznője adja elő, Thegze Gerber Jenő íaz ország ismert regőse hege­dű játékésének kíséretében, a Hiszekegyet Papp-Várv Elemérné rozsnyói Sziklay Sze­rénától, Kacsoh Pongrác 1920. évi Regős jenekét és más újdonságokat. Ezenkívül mind sorra kerülnek a Lavotta nóták, me­lyeket sok százezer szerelmes szívű le­ányzó énekel Csonkamagyarországon és a megszállott részeken. A dalestély érdekes­ségét emeli, hogy Hegyi Anna a Lavotta |nó iák egy részét cigányzenekar kísérettel |adja elő. A dalestély fénypontja lesz la sál­rospataki főiskola egykori kiváló növendé­kének a tállyai születésű Zempléni Árpád az oly korán elhalt költő verses novellájá­nak előadása. Hegyi Anna énekel, előadja az Imát a Hazáért és Lavotta szerelme ci­mü szerenádot az Ocskay brigadérosból, Thegze Gerber Jenő hegedűszólót játszik Szeretin Hugó pedig zongorán kiséri a művésznőt, ki a dalestély következő szá­mában a Cigánybáróból Saffy belépőjét és Verdi Traviátájának nagy áriáját énekli Szabados Ferenc karánsebesi menekült tisztviselő régi kurucz nótákat ad elő. A tiszta jövedelmet a Tállyáií az Ár­pád-téren felállítandó Lavotta János a ma­gyar Orfeusz, Zempléni Árpád költő a Pe­tőfi Társaság tagja és turáni dalok szerző­zője, valamint a Tállyán megkeresztelt Kossuth Lajos Magyarország egykori kor­mányzójának és Bernáth Béla nemzetgyű­lési korelnök, a hegyaljai szőlők felújítójá­nak közös emlékoszlopának domborművű mellszobrai javára 'fordítják, melyre az adományokat Budapestre a Magyar Föld­hitelintézet folyószámla pénztárához V., ker. Bálvány-utcza 7. szám alá kérik kül­deni. Szives tudomására adom a t. megrendelőimnek, hogy elsőrendű szabász lépett be férfiszabó üzletembe,^ki minden e szakmába vágó igényeknek garancia mellett képes meg­felelni. Egyben felkérem, hogy ezután is teljes bizalommal támogatni szíveskedjenek. Tisztelettel: Özu. SCHWARCZ LIPÓTNÉ Nyirviz-pal ota. 7060 r

Next

/
Oldalképek
Tartalom