Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 173-196. szám)

1921-08-03 / 174. szám

töt ; augusztus 3, SiaboloBT&nasgjfB ám fitéii telkese Yitéz Csengery Imre. Kuruc Vay Ádám földjén Nyíregyháza, aug 2 (Saját tudósítónktól) Szombat délután, julius utolsó szombatja. A hőség szinte elviselhetetlen. A yasuti állomáson mindenre elszánt utasok készülődnek, mintha ütközet előtt állaná. íiak. A vásárosnaményi szárnyvonathoz sietnek ki. Utrakészen pöfög a régies mozdony. A vicinális-kocsik fala izzik az ötiVenfokos melegben. Minden ajtó sarkig nyitva. Az egyik első osztályú kocsi előtt törzstisztek állanak, Reviczky László ezreíiies, dandárparancsnok, íWiack Károly őrnagy. Nyíregyházának a harmadik magas daliás, klasszikusan magyaros, nemes laroélü vezérkari őrnagy : Vitéz Doókos Gyula, a Vitézi-szék törzsklapitánya. Széles mellén a Lipót-rend lovagkeresztje s ia hő isöknek járó kitüntetések valamennyié. — Ott villan meg a vitézekké avatottak jelvénye, a koronás magyar cimer, az előtte álló fehér pallossal, az egyik oldalon búzakalász. a másikon 'tölgylevél. A vitéz törzskapitány a kormányzó ur őfőméltósága ne vében van itt. Szabolcsvármegyében nagyjelentőségű nap lesz a holnap, a julius 31-iki vasárnap, Vaján vitézi telekbe iktatás lesz. Az országban második, a Tiszántúlon első a maga nemében ez a históriai íaktus. A vásárosniaményi vonat Vajára viszi a Uszti bizottságot. Itt van ia vonaton a vitézzé avatott Csen geri Imre tiszthelyettes is. Megkeresem, bemutatkozom neki. Magyaros szívességgel lés tisztelettudó szerénységgel felel kérdéseimre. Ez a megbarnított arcú, aranyszőke bajuszu, kékszemű, csontos, izmos tiszántúli magyar egyszerűségében, munkás elvonultságában a leggkesebb emberi szépségeket rejti a becsület, a földszeretet, család és nemzethüség, istenfélelem ethikai lértékeit. Nemrégen a világháború orkánjai ban állt meg rettenthetetlen bátorsággal. Most termését takarította be. A mozgósítás rendeletétől a front felbomlásáig harcolt. Tizenegyszer sebesült meg, de csak háromszor távozott messzebb fekvő kórházba. Megszerezte áz arany, kétiszer a nagy ezüst, kis ezüst, bronz vitézségi érmeket, ezek' sorát a Károly csapatkereszt, sebesülési érem, mozgósítási kereszt egészíti ki. Szerényen érinti azokat az eseményeket, amelyeknek viharában kitüntetésre méltóan viselkedett. Megilletődötten szól (vitézzé avatásáról, mely májusban történt Budapesten. Családjáról is kérdezgetem vitéz Csengery Imrét. Nőtlen, de vitézi esküjében megfogadta, hogy egy éven belül jasszonyt hoz a vitézi házhoz, nemzetes lasszonyt. Most Hajdúnánás határában szü leivel, testvéreivel gazdálkodik a várostól bérelt földön. A vajai vitézi telekre csak majd tavasszal költözik végleg. Lassan nekiindul a naményi Vicinális Vitéz Csengeryvel visszatérünk a világháborúra. Mindjobban belemelegszik és szavai nyomán a rettenthetetlen magyar katona háborús utja elevenedik meg előttem. A mozgósításkor, mint a debreceni 39. gy. e. tizedese indul a szerb harctérre, ahonnan az orosz, majd az olasz frontra kerül. Tiszthelyettesé 1915-ben, az olasz harctéren lesz. Első kitüntetése a nagy ezüst vitézségi érem. Komarnónál mint géppuskás szakaszpar.-nok kiment a körülfogó ellenség karmaiból egy zászlóaljat. Másfél hétig a két front közé szorul géppuskás szakaszával. A kis ezüstöt, második kitüntetését Doberdón kapja, ahol egy bravúrral négy ezred állását megmenti. Óriási hőségben ingét is eldobva tart ki géppuskája mellett. Az olasz harctéren nyeri a nagy ezüst második példányát is. Zászlóalja nagyobb részét elfogták, ö másfél szakasszál és géppuskásaival négy támadást yer vissza tartja veszélyeztetett állásukat. A bronz érmet súlyos sebesülése után kapja. Legnagyobb kitüntetését, az arany vitézségi érmet a piavei csatában nyeri el. 1918. juniusában. Az ütközetben tisztek és altisztek nélkül maradt a zászlóalj. — Csengeri tiszthelyettes átveszi a zászlóalj parancsnokságát és bátor kezdeményezéssel intézkedik. Három nap és négy éjszaka huszonkét' támadást intéznek ellene az olaszok. Mind visszaveri és a támadóknak hét kemény ellentámadással felel. Vitéz Csengeri Imre magyarságához nemzetéhez és férfiasságához híven viselkedett a forradalom idején is. Ott harcol és sebesül meg Csúcsánál az oláhokkal szemben, majd az oláh megszállás alatt rendőri szolgálatot vállal Hajdúnánáson. A nemzeti hadsereg bevonulása után a csendőrtartalék parancsnokságával bizák meg, majd 1919. jun. bevonul Debrecenbe a nemzeti hadsereghez, 1920. novemberig, leszereléséig. ' A' naményi vonat, amelyen vitézi telek avatásra indulunk, mintha áldást hozna. Óriási eső szakad a gyönyörű kertes szabolcsi tájra, mire a kuruc hagyományoktól szentelt Vajára érünk, ahol most a nap hőse a hajdunán ásból ideszármazó hős, Vitéz Csengeri Imre. Az ünnepi sokaságban a kíváncsiak. őt keresték és mindenütt tisztelet, csodálat és testvéri szeretet fogta körűi. A lelkek mélyéből pedtig a ragyogó szép ünnepen is fel-felbukott az a fekete kérdés, amelyet Birtha József nemzetgyűlési képviselő szónoklatában fájdalommal kiáltott: Miért is kellett nekünk idejutnunk, amikor Vitéz Csengeri Imréink vannak! Rosszul értelmezték a közellátási rendeletet Battonya község ipari munkássága panaszos levéllel fordult a kerület képviselőjéhez. Csernus Mihályhoz. melyben keserű szavakkal festették a kőzigazgagatási szervek azon eljárását, hogy őket az ellátatlanok névjegyzékébe nem vették fel. j Csernus Mihály képviselő azonnal fölkereste Mayer János államtitkárt, a köz élelmezés vezetőjét, megismertette vele a battonyai ipari munkásság sérelmét, másrészt pedig sürgős intézkedést kért az aratás nélkül maradt földmivesek kedvezményes ellátása érdekében. Mayer János a következő kijelentést tette: — Csanád vármegye közigazgatási szervei helytelenül értelmezték a közigazgatási rendeletemet, amint ezt a megye alispánjának és Makó város polgármesteré nek tudbmására is adtam. Az ellátatlanok jegyzékéből sem az általaid emiitett szegénysorsu ipari munkásokat, sem a vagyontalan földtmiveseket kihagyni nem lett volna szabad. A »teljesen vagyontalan? szó nemcsak a koldusokat foglalja magában, hanem azokat is, akik állami segítség nélkül a nagy munkahiány miatt a következő gazdasági évre a mindennapi kenyeret maguk s családjaik számára nem tudják biztosítani. Különben sürgős intézkedés a hiányok pótlására már meg is történt. hi augusztus Mii erdfibéoyei Lavotta dalestéit műsora 'A Tállya városában felállítandó már kész négyes emlékmű javára az Erdőbéjnyei gyógyfürdő nagytermében augusztus 7-én, „vasárnap este elsőrangú budapesti művészek nagy Lavotta emlékhangvertsenyt rendeznek. A dal estélyen ugyanazon iszámok szerepelnek, mint a tavalyi tállyai százéves emlékünnepélyen, miért is általános érdeklődés van Zemplén vármegye uri köreiben. !A művészek élén dr. Vikár Béla miniszteri tanácsos és akadémiai tag méltatja a már elfeledett Magyar Orfeusz lérdekes úttörő féletét, Lavotta örökszép [népdalait Hegyi Anna, a Király-színház kiváló énekmüvésznője adja elő, Thegze Gerber Jenő íaz ország ismert regőse hegedű játékésének kíséretében, a Hiszekegyet Papp-Várv Elemérné rozsnyói Sziklay Szerénától, Kacsoh Pongrác 1920. évi Regős jenekét és más újdonságokat. Ezenkívül mind sorra kerülnek a Lavotta nóták, melyeket sok százezer szerelmes szívű leányzó énekel Csonkamagyarországon és a megszállott részeken. A dalestély érdekességét emeli, hogy Hegyi Anna a Lavotta |nó iák egy részét cigányzenekar kísérettel |adja elő. A dalestély fénypontja lesz la sálrospataki főiskola egykori kiváló növendékének a tállyai születésű Zempléni Árpád az oly korán elhalt költő verses novellájának előadása. Hegyi Anna énekel, előadja az Imát a Hazáért és Lavotta szerelme cimü szerenádot az Ocskay brigadérosból, Thegze Gerber Jenő hegedűszólót játszik Szeretin Hugó pedig zongorán kiséri a művésznőt, ki a dalestély következő számában a Cigánybáróból Saffy belépőjét és Verdi Traviátájának nagy áriáját énekli Szabados Ferenc karánsebesi menekült tisztviselő régi kurucz nótákat ad elő. A tiszta jövedelmet a Tállyáií az Árpád-téren felállítandó Lavotta János a magyar Orfeusz, Zempléni Árpád költő a Petőfi Társaság tagja és turáni dalok szerzőzője, valamint a Tállyán megkeresztelt Kossuth Lajos Magyarország egykori kormányzójának és Bernáth Béla nemzetgyűlési korelnök, a hegyaljai szőlők felújítójának közös emlékoszlopának domborművű mellszobrai javára 'fordítják, melyre az adományokat Budapestre a Magyar Földhitelintézet folyószámla pénztárához V., ker. Bálvány-utcza 7. szám alá kérik küldeni. Szives tudomására adom a t. megrendelőimnek, hogy elsőrendű szabász lépett be férfiszabó üzletembe,^ki minden e szakmába vágó igényeknek garancia mellett képes megfelelni. Egyben felkérem, hogy ezután is teljes bizalommal támogatni szíveskedjenek. Tisztelettel: Özu. SCHWARCZ LIPÓTNÉ Nyirviz-pal ota. 7060 r