Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 173-196. szám)

1921-08-14 / 184. szám

augusztus 14 sesíwsimíwaiiw Tüzuész Nyirbogdányban 114t ház lelett — Elpusztult hatezer kereszt szalmája. — Term nyben is nagy a kár halottja Tegnap dé'után riasztó hirek érkeztek Nyirhogdányból. Telefonon jelentették, hogv Bogdányban nagy tüz pusztít. A városban csakhamar megnövesztették a tűzvész veszedelmét és azt híresztelték, hogy egész Bogdány lángban áll. Ez a bír szerencsére nem bizonyult igaznak. Nyirbogdányban valóban veszedelmes tüz pusztított, de hála a hatóság erélyének és a környékbeii falvak bátor és önfeláldozó segítésének, a tüzet egy óra múlva sikerült lokalizálni. A tűzesetről a helyszínen megjelent tudósítónk a következőket jelenti: Ny ir bőgd ány b an a tegnap délutáni izzó hőségben négy órakor a Szövetkezei istállójának teteje eddig ismeretlen okból lángot fogott. A száraz tető néhány perc alatt lángbaborult. A tüzet a délután támadt szél erősítette. A szikrák csakhamar felgyújtották a környékbeii házakat és az udvarban elhelyezett szalmakazlakat. Csakhamar hét ház állo't lángokban. A tüz nagy riadalmat keltett a faluban. Ha a szél megtartja irányát és nagyobb segitő erő ki nem vonul, egész Bogdán,, a lángok martaléka lesz. A csendőrség nyomban kivonult, a lakosság férfi népe elszántan fogolt hozzá az oltáshoz. Csakhamar megérkezett a környék falvainak segítsége is. Felvonulták mindenfelől a környékbeli csendőrök és a derék önkéntes tűzoltók. Nemsokára nyolc fecskendő lövellea vizet. Amint a tűzvész telefonhire Nyíregyházára érkezett, Mikecz István alispán azonnal intézkedett, hogy a nyíregyházi tűzoltóság Nyirbogdány segítségére siessen. A tűzoltók a legnagyobb gyorsasággal különvonatba vagonirozlák szerelvényeiket és utrakészen álltak. A nyíregyházi tűzoltóság ekkor értesítést kapott, hogy. közbelépésükre nincsen szükség, mert a tüzet sikerűit lokalizálni. A szél iránya ugyanis hirtelen megváltozott és délután öt órakor a tüz továbbterjedése már kizártnak látszott. A hét ház a hozzátartozó melléképületekkel azonban lángok martaléka ielt. Az üszkös gerendák még ma is füstölögnek. Elégett hatezer kereszt szalmája és sok termény is. Emberéleiben nem esett kár. A tűzvésztől sújtott lakosság körében nagy megnyugvást keltett, a mikor az esli órákban megjelent a helyszínen Mikecz István alispán és Virányi Sándor vármegyei főjegyző, hogy személyesen győződjenek meg a lakosságot ért károkról. I Hogyan történt Kiss latm balesete ? . MJJ, I.^R*" f' •• I _ '. '. í * Benkö András nem hibáztatható A birkózók sportvilágát napok óta izgalomban tartja az a súlyos kimenetelű baleset, amelynek Kiss István debreceni birkózó az áldozata. Kiss Benkővel való birkózása közben kartörést szenvedett és a debreceni lapok értesülése szerint alkarját amputálni kellett. A nyíregyháziakat közelről érdeklő sajnálatos esetet különféleképpen kommentálják vidéki és fővárosi lapok. Ezek a közlemények legtöbbször hamis adatok alapján irják le a szerencsétlenséget. A balesetről annak egyik szemtanúja dr. Szilágyi Jenő a következőkben nyilatkozik: " A Debrecenben 1921. évi aug. ho7-én megtartott bajnoki birkozóversenyen a Debreceni M. T. E. egyik legkiválóbb pehelysúlyú birkózóját mindjárt az első menetnél súlyosabb természetű karsérülés érte. Több debreceni lap — Egyetértés, Tiszántúli Hirlap stb. — a "bekövetkezetj eseményért Benkő Andrást a Ny. T. V. E. kiváló birkózóját okozza s eme merőben rosszakaratú, a Ny. T. V. E. birkozósportjának bomlasztására irányuló, teljesen hartiis tartalmú cikket egyes fővárosi lapok is átvették. Miután "a versenyen én is a versenybíróságnak a tagja voltam, indíttatva érzem magam arra, hogy a sok mendemondával szemben a való tényállást ismertessem. A sorshúzás szerbit az első menetnél Benkő András került öSsze Kiss Istvánnal s ezt a mérkőzést az országos szövetségi kiküldött, Csanádi vezette le, akinek a személye elég garancia arra, hogy szabálytalanság nem történhetett. A kihirdetett eredmény szerint Benkő 7 másodperc alatt legyőzte ellenfelét, oly rövid idő ez, hogy fizikai lehetetlenség ezalatt valakinek a karját csavargatni. Ha tekintetbe vesszük azt, hogy, a küzdőtér legalább 6 méter hosszú és ugyanilyen széles volt s a hét másodperc alatt a szőnyeg közepén találkozniok s egymást üdvözölniök kellett, akkor a tulajdonképeni S mérkőzésre csak 1—2 másodperc jutott, i Benkő Kissnek a karját nem is fogta s ; annál kevésbbé csavarhatta. A legyőzés a mindenki állal isnurt derékdobással történi vagyis az elleniéinek a derekát fogla át Benkő s a sérü?és akként következett be, hogy Kiss a saját kar/át maga alá csapta, igy vélte a legyőzelést megakadályozni. Ha Benkő bármiféle szabálytalanságot követett volna el, ugy nemcsak, hogy nem nyilvánították volna győztesnek, hanem az egész versenyből kizárták volna. Maga az a körüsmény, hogy Benkö a további mérkőzésekbe n résztvett sől meg is nyerte a bajnokságot, leg/obb bizomitéka annak hogy semmiféle szabálytalanság nem történi. Hát elképzelhető-e az, hogy a nagyrészt debreceniekből álló versenybíróság ki nem zár egy olyan s pláne nyíregyházi birkózót a versemből, aki szabálytalankodik?? Még csak azt jegyzem meg, hogy Kiss István sérülése után rövid idő múlva viszszatérí a verseny színhelyére s kedélyesen eibeszélgeíeü Benkővel, mert hiszen ő is tudatában volt annak, hogy sérüléséért senkii sem lehet okolni s legkevésbé Ben- J kőt. A 7 másodperc alatt észre sem lehetett venni a sérülést, hímem csakis akkor, amikor Benkő üdvözölni akarta a Iegyőzőttet. Nyíregyháza, 1921. aug. hó 12-én. Dr. Szilágyi Jenő, a M. B. O. Sz. keleti kerületének alelnöke s a Ny. T. V. E. birkózó szakosztályának elnöke. Férfi-, női- és gyermekharisnyák legolcsóbb bevásárlási 7ío* forr ása FODOR FERENCZ BfarFi és nöi diTatármbása, NTÍr«jyhá»». 'Általános és őszinte részvét melleit folyt le Vasmegyeren folyó hó 5-én néh. özv. Vas Imréné sz. Enyedy Eszter temetése. Az ő elmúlása is istenadta természeti törvény alapján következett be, lezajlóit életének fénye rendkívüli jelentőséget ad nagy veszteséget hirdető halálának. Az uL, melyen a megboldogult 115 évvel ezelőtt elhunyt férjével Vas Imrével karöltve haladt özvegysége idején pedig önmaga erejéből —• az önzetlen jótékonyság, a tettelés nélküli felebaráti szeretet utja ! Nem adta meg nekik az égi Gondviselés azt a benső örömöt, hogy édes gyermekeikbe plántálják át a polgári munka rajongó szeretetét; elvesztették azokal korán egymásután ; nevelt gyermeik lelki világában rakosgatták le a boldogabb jövendő alapjait ! Hódi Károlyné sz. Szabó Lídia és Vas Ferenc vasmegyeri birtokosok e nemes buzgóság kotrona tanúi ! Az a lélek, mely néh. Vas Imré nek és imént elhunyt nejének Enyedi Eszternek! drágít tulajdona volt, áldásos tevékenysége büv körébe vonta a község szegényeit, elesettjeit. Hogy annak felemelő ujjászüiő hatásában mindén fogékony sziv részesüljön : 1909. októberben egy teljesen felszerelt uj iskolával, tanítói lakással s egy szép belsőséggel vetették meg a községi valláserkölcsi népnevelés addig szúkebb 'm'éft-etü alapijai' s frlák be ne/vöket az emberiség halhatatlanjainak örök könyvébe l — Magán szorgalommal, nehéz fáradsággal gyűlt vagyonból iskolát adni a népnek!... Ér-e annyit mini egy győztes hadvezér munkája ! A hadi győzelem koczkázatos ; babérja fonnyad ; az iskola babéra pedig a meggyújtott világosság terjedésével hatvány ozódva fokozódik egész az emberi tökéletesség zenitjéig ! Iskolát épileni... iskolát adományozni... annvi, mint a muló éleLü (embernek a tökéletes Istennel munkás szövetségbe lépni! Aki ezt az utat megtalálta, az bár szerény sors gyermeke legyen, eljegyeztetett a halhatatlanságnak. Néh. Vas Imre és neje áldásos munkájukkal ezt találták meg, mert boldogok a szellem dicső honában, hogy porba omlott hazájuknak a szenvedő Magyarországnak építhettek hulló verejték árán egy népiskolát, hol a (fogékony gyermeksereg épül törhetetlen hazaszeretetben s erősödik valláserkölcsi igazságokl>an ! Térj nevükre ; áldás emlékükre ! Hajnali vágy Ti sápadt, vérző hajnalok, Bennetek én idegen vngjok. Vetdég vagyok. Bus, szegény veedéf, Ki vágyva, rohanva messze mennék ; A hajnali köd lila fátylába, Szent nehéz tüze magába zárna ; Megitatná szomjuző számat, Forrón marná a két orcámat; És kényszeritne, hogy karom kitárjam! Behunyt szemmel az uj csodát várjam. S a Mindenaégben lassan elégjek, Áldozatául az örök szépnek . . . S Ti szegény-szegények, soh-sem vágyók Ti ifjú vének, bárgyún látók, Nem tudjátok, hogy bár elégek, S hajnalokban őrökka élek ? 1 Ö csodás, ezer szin hajnalok I Bennetek újra, újra, újra Feltámadunk 1 . . . Fn&M.