Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 173-196. szám)

1921-08-09 / 179. szám

4 19S1. augusztus 9 — Egy lopott cipő körútja. Szarka Ferenc Szarvas-utca 7. szám a. lakostól egy pár uj cipői elloptak. Szarka Ferenc azonnal észrevette a lopást, kisietett az ócska-piacra, aliol sejtése szerint csak­ugyan megtalálta a cipőt, mégpedig egy. cigánynak a lábán. Rögtön lefogta a ci­gányt, aki kérdésére azt felelte, hogy ő a cipőt 360 koronáért vette. Meg is mutatta az eladót. Szarka Ferenc most az eladót Lukács János ujfehértói lakost vette kér­dezés alá, aki elmoiwlta, hogy a cipőt ő is vette egy előtte^ismeretlen parasztasz­Szonytól 400 koronáért, akit már nem le­hetet megtalálni. Most a tolvaj felkutatása iránt folyik a nyomozás, a két orgazda ellen pedig az eljárás megindult. — Fürid^s közben ellopott cigaretta­tárca. Bányász Béla /helybeli elektrotech­nikus fíirödjni ment a bujtosi »strandra« Fürdés után észrevette, hogy ezüst ciga­rettatárcája, amelyben dohányon kivü) még egy százkoronás is volt, eltűnt. A nyomozás során Kovács detektív megálla­pította, hogy a tárcát két gyermek vitte el. Az egyik gyermek osztozkodni akart és kérte társát, hogy a tárcát átírja neki, ő pedig legye cl a százkoronást. A gyermek azonban nem mert osztozkodni, mivej telt, hogy keresni lógják és akkor nem tudja visszaadni, azért hazavitte és át­aictta az anyjának azzaf, hogy találta. Ugy a tárca, mint a pénz megkerült. A gyermekek ügye a gvermekbiróság elé ke­rült. — Orvosi hir. Dr. Berend László orvos 3 heti időtartamra elutazik, rendeléseit e hó végével újból megkezdi. — Akit álmában meglopnak. Szántó Antal tanyasi cipész bejött a városba, hogy talpbőrt vásároljon. Bevásárlás után este' Szécsi József Ujszőlő-utca 28. szám alatti lakos kertjébe ment aludni. Reg­gel arra ébradit fel, hogy a bevásárlás után ínég megmaradt 140 korona pénze hiány­zik. A nyomozás folyamatban van. — Cikksorozat a méhészet köréből Felhívjuk méhészettel foglalkozó olvasó­ink figyelmét a lapunk mai számában meg induló azon cikksorozatra, amelyet Benkő András kir. tanfelügyelő egy ugyancsak lapunkban megjelent cikkre reflektálva közre ad. A cikk a méhészet több alapvető problémáját világítja meg eleven előadás­ban. — őszi és téli divatlapok érkeztek az Ujságboltba. — Milyen a hamis bélyegzésii bank­jegy '! A határmenti vármegyék kereskedői és pénzintézetei különféle hamisított ma­gyar felülbélyegzéssel ellátott bankjegye­k etküldenek a m. kir. államnyomdába meg vizsgálás és átcserélés végett. A beküldött hamis Jelülbélyegzésü bankjegyek egy ré­sze laikusok által is könnyen felismerhető, mivel a bankjegy papíranyaga különös tö­rékenységü, főleg az osztrák felülbélyeg­zés helyén a legkisebb nyomásra törik, szétmálik. Szakértők megállapítása szerint e bankjegyek eredetileg osztrák felülbé­lyegzéssel Voltak ellátva, de ezt vegyi­szerekkel eltávolították s azután pótolták magyar bélyegzővel. — Véresre vertek egy tolvajt Ambrus István kiskállói lakos állítása szerint ré­szeg fővel ment Kiskállóból Ujfehértóra hogy ott testvérét meglátogassa. A Butyka­pusztán haladt keresztül, ahol a kerítésre száradni kitett ruhák közül 4 darabot ello­fpoftt. Agafzda észrevette, vasvillát kapott és ütlegelni kezdte. A lármára a tanya né­pe összeverődött és közös erővel annyira összeverték a póruljárt tolvajt,, hogy sú­lyos sérüléseivel |az Erzsébet-kórházba kel­lett szállítani. |A rendőrség áz eljárást meg­indította. í — Lakodalmad rendezését és díszes te­rítését vállalom Propper, Epreskert-utca 44. szám. — „Chick" védjegyű harisnyák minden divatszinben egyedül Fodor Ferenc divatáru üzletében kanhatók. Hokkantair, özvegyek figyelmébe Felhívjuk' tagjaink figyelmei a nyír­egyházi pünzügv igazgat óság 56872—1921. VI. számú pályázati hirdetményére, a melyben közli, hogy Nyíregyházán 5, Kis­várdián 3, Sóstógyógyfürdőn, Baíkány, Büjdiszentmihály, Demecser, Dombrád, Gá­va, Ibrány, Kemecse, Kisvárdfai vasúti ál­lomás, Kótaj, Kállősemjén, Mándjok, Mán-' Jdlok, Nagyhalász, Nagykálló, Nyiracsád, 'Nyiradfony, Nyirábrány, Nyírbátor, Nyír­bogát, Oros, Polgár, Rakamaz, Tiszadada, Tiszaidob, Tiszalök, Uj fehértó községek­ben l—1 kizárólagos dohánytőzsdét léte­sít. Nyíregyháza város képviselőtestüle­te tagjainkat kedvezményes fürdőjegyek­hez juttatta. Mindazok, akik kedvezmé­nyes lundőjegyet akarnak kérni, napon­ként 11 órakor irodánkban jelentkezzenek. Hadröá vezetősége. Testnevelés Bajnoki birkozóverseny. A keletma­gyarországi kerület 1921. évi augusztus hó 7-én rendezte meg a keletmagyarország 1921. évi bajnokságát s ezen a versenyen a Nv. T. V. E. tekintélyes szánni birkózót indított s igen szép szép eredményt is ér­tek el. A pehelysúlyban bajnok letl Benkő András, második Szmolár Pál és harma­dik Garay János. A könnyüsulyban bajnok lett Kiss Kálmán, harmadik Langer Ármin. A kis középsulyban másodok lett Pa­taki Lajos, harmadlik Chriszt Aladár. A nagy középsuulybain harmadik letl Kaufmann Adiolf és a nehézsúlyban má­sodik letl dr. Németh Sándor. Az eredményeket egybevetve a Nyír­egyházi Torna és Vivő Egyesület 16 pon­tot, a Debreceni Torna Egylet 6 pontot, a Debreceni Munkás Torna Egylel 5 pon­tot és a Debreceni Máv. Testgyakorlók, Köre 2 pontot szerzett s igy a Ny. T. V. E. egymagában löbb |>ontot szerzett, mint a kerület összes egyesületei egybevéve. A birkózóversenyt megelőzőleg volt a keleti kerület megalakítása s ezen a gyű­lésen dlr. Szilágyi Jenőt kerületi alelhökké és dr. Tóth Lászlót választmánnyi taggá választották meg. KÖZGAZDASÁG. hmA A méhészetről Elolvasván a Nyirvidék 1921. julius 31. száma közgazdasági rovatában a Mé­hészetről írottakat, igazat kell adni a ma­gyal* méhészet nemes lelkű, fáradhatatlan harcosa, sok tekintetben úttörő méhé­szünknek, báró Ambrosy Bélának midőn azt mondja, hogy »A gazdaság egyik ágá­nak a gyakorlásában sem találunk annyi kezdetlegességet és tájékozatlanságot, szó­val: kontárkodást, mint épen a méhészét­ben.« Kontárkodásnak tekintem, annak kell minősítenem Neumann Lajos gazdasági titkár ur közleményének igen nagy ré­szét. Engedje meg Szerkesztő ur, hogy, egyenkint boncolhassam azon súlyos va­lótlanságokat, melyeket Neumann ur köz­leményében elhelyez s amelyeket szó néK kül hagyni nem szabad. Ha szó nélkül hagynék, mulasztást követnénk el, hoz­zájárulnánk egy nagy khaosz kialakítá­sához, a méhészeti ismeretek nemes út­törői állal sok kutatással megállapított és beigazolt tudományos megállapítások el­homályozitásához. Neumann ur szerint »a méhek három­féle alakban jutnak éleire; tulajdonkép­non .1 WinKon • • nnunm/l. — ' 1 ' 1 - 1 1 ' ' félék éspedig a herék által megtermékenyf téli peték, melyekből maga r az anyaméh és a dolgozók, és a meg nem termékenyi­tetl peték, melyekből a herék fejlődnek ki A közleménynek itt szórói-szóra idé zett része ugy néz ki a gazdasági titkár ur állításában, mintha a peték egy részét a herék termékenyítenék meg, egy részét megtermékenyitetlenül hagynák, hogy az előbbiből anya és nőnemű munkások, az utóbbiból herék fejlődjenek ki. Itt érde­mes mégegyszer elolvasni a szórói-szóra idézett részletet. Ép ilyenféle nézetről tartott előadást 1902-ben Boroszlóban Dickel a szűznem­zésről cim alatt, amikor is az elmondott badarságokat a kutatások és tapasztalások bizonyító erejével semmisítette meg dir Dzierzon János, a legnagyobb méhész, apisztikánk kultúrájának egyik legna­gyobb megalapítója. Kimutatta s már minden intelligens méhész tudja, hogy az anyaméh egyetlen egyszer párosodik s ak­kor is egész életére. Az igy termékenyített királyné — anya — képes termékeny pe­téket lerakni — ezekből a nőnemű, de párzásra nem képes munkások kelnek ki — de képes meg nem termékenyített pe­téket is rakni, — ezekből a himnemü iva­dékok, herék kelnek ki. — Tehát lieréA által megtermékenyített petékről nem le­het beszélni, a többes szám használata különösen emeli az állítás valótlansá­gát, mert egyfelől herék, nem termékenyí­tik a petéket, a királynőt is egyetlen egy­szer egyetlen egy here termékenyíti meg akkor, amikor a leendő királynő, a nemi ösztön hatása alatt a levegő ^arjaiba dobja magát a herék nagy csoportjától kö­vetve nagy magasságban párosul. EnnéJ az alkalomnál a herék között még csak párviadal sem jöhet létre, mert a termé­szet a leendő királynét nagyobb röpképes­ségge! látta el, mint a heréket, melyek ad­dig, mig a leendő anyát veszély fenyeget­heti — különösen a fecskék részéről — gyömb alakban veszik körül s ugy halad­nak fölfelé. Mihelyt a rájok nézve veszé­lyes levegő-rétegek fölé emelkednek, a te­endő anya előre repül. A herék a legna­gyobb erőfeszi léssel igyekszenek követni. de< csakis az az egy ér célt, amely a leg­erősebb, legdaliásabb, viszonylag a legjob­ban meg tudja közelíteni a leendő anyát, a méhcsalád leendő királynéját. A here a párzás pillanatában elhal, a halálos gutaütés feltétlenül bekövetke­zik, de nem áll a gazd. titkár ur azon állí­tása, hogy a here egy és fél óra múlva válik le az anyáról, mert a már terméke­nyített anya a kettős terhet nem birja, a legtöbbször amiatt, hogy a levegőben nem tud szabadulni terhétől: leesik. Itt van a veszély ismét, mert terhével együtt le­eshetik a vízbe, vagy oly helyre, ahol va­lami eltaposhatja, vagy valami — madár, csirke, béka slb. — felfalhatja. Szerencsés körülmények közölt a földön jobbra-balra mozgó körforgásban igyekszik megszabadulni a herétől, mely­nek nemzőszerve a kétfelé ágazó karmocs­kákkal az anya hüvelyébe rögzittetik és végre beleszakad ezen rögzítés folytán. Mikor a here meggörbített lesttel a kitárt hüvelyhez közeledik, eleinte ezen függelékkel hatol be a hüvelybe és csak azután gyűri ki kezlyü ujjhoz hasonlóan a hímvesszőt, mely behatolva a hüvelybe beönti ondóját az anya ondóvezetőjébe. A here az átömlés pillanatában elhal. — Ennek okát abban lehet keresni, hogy a here izmait környező vér a nemzés alkal­mával a himtagba megy át — igy jön létre a himtag ki merevülése s ezzel okoz­za a rögtöni halált, talán hasonlóan az emberi el áj liláshoz, mely akkor szokott bekövetkezni, mikor az agvat a kellő vér­mennyiség nem hatja "ál. Mindez nagy kutatóknak — dr. Dzi­erzon. báró Berlepsch Ágoston, ^yAró A .l-t— r /. » t.

Next

/
Oldalképek
Tartalom