Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 173-196. szám)

1921-08-02 / 173. szám

4 1921. augusztus 2 hieee: — Kinevezés. A pénzügyminiszter a minisztertanács hozzájárulása alapján dr. Szentpétery Endre, beregvármegyei mene­kült vármegyei aljegyzőt, a gabonagyüjtés országos kormánybiztosságának nyirfegy­házai kirendeltsége malomosztályának ve­zetőjét a beregszászi m. kir. pénzügyigaz­gatóságnál, Bereg vármegye törvényható­ságánál és a közélelmezési minisztérium nyíregyházai kirendeltségénél eltöltött "összes szolgálati idejének egyidejű beszá­mítása nielletl a nyiregyháziai m. kir. pénz­Ügyigazgatósághoz a IX.-ik fizetési osz­tályba pénzügyi segédtitkárrá nevezte ki. — Megnyílt ia Sóstófürdő medencefür­dője. A Sóstófürdőben megnyílt a nagy medencefürdő. Egyszeri fürdő ára 15 ko­rona. A nők délelőtt, a férfiak délután fü­rödhetnek a medencéiben. fMnőíkhlek fürdő ruhát is "magukkal kell hozniuk, mert az a fürdőben nem kapható. — Köszönetnyilvánítás. Hoiímen János helybeli hentesmester mindazoknak hálás kö­szönetet mond, akik kedves leányának Ilonfeá nak temetésén megjelentek és ezzel a mélyen lesújtott család szomora fájdalmát némileg enyhítették. Az elhunyt fiatal leány lelki üd­vért kedden reggel fél nyolc órakor mondanak gyászmisét a római katholikus templomban. — A Vármegyei tanitó urak figyelmébe A m. kir. központi statisztikai hivatal is­mételten arra hívott fel, hogy az 1918— 919. és 1919—20. tanévi statisztikai adatok mielőbbi beküldését szorgalmazzam. Ez uton is Telkerem a tanítóságot az előbb említett évek statisztikai adatainak azon­nali felküldésére. Megjegyzem, hogy a statisztikai hivatal a hiányzó adatok be­szerzése céljából az adatokat fel nem kül­dők terhére, illetve költségére statiszti­kai hivatali tisztviselőt küldhet ki. Nyiregy háza, 1921. julius 15. Kir. tanf. szabadsá­gon, Fábry Tgnácz, kir. s. tanfelügyelő. —A Hadirokkantgk. Hadiözvegyek és Ha diárvák figyelmébe ajánljuk az alispán urnák azon felhívását, amely a hadifoglyok özvegyei nek s árváinak segélyezése tárgyában adott ki. — Ugyancsak figyelmébe ajánljuk szövetségünk tagjainak a „József" fiu és .,Erzsébet" leány arvaházakra leendő felvételekre vonatkozó s az újságokban megjelent pályázati hirdetéseket Közelebbi tanáccsal irodánkban készséggel szolgálunk. A Hadrőá vezetősége. — Eljegyzés. Rolkó Albert gyógyszerész leányát Emmuskát eljegyezte Lövőpetrii Leövey Andor Gáván. — Valamennyi iskolafenntartó és taní­tó figyelmébe ! Tekintettel arra, miszerint a nyugták számfejtését ujabb miniszteri rendelkezés következtében a nyíregyházai m. kir. állampénztár körzetében ujabban a nyíregyházai m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség eszközli, felhí­vom a nyíregyházai m. kir. állampénztár körzetéhez tartozó iskolafenntartókat és tanítókat, hogy nyugtáikat az esedékessé­get megelőző hónap 20-ig annyival is in­kább terjesszék be egyenesen a nyíregyhá­zai m. kir. pénzügyigazgatóság mellé ren­delt számvevőséghez, mert ellenkező eset­ben nyugtáik számfejtése és illetményeik kifizetése a saját hibájukból kifolyólag mindenkor késedelmet fog szenvedni. — Nyíregyháza, 1921. julius 25. Kir. tanf. sza­badságon, Fábry Tgnácz, kir. s. tanfelügy. — Gaston Leroux uj regénye : »A nap felesége:;, kalandos, fantasztikus regény Peruból. Az Athenaeum-könyvtár leg­újabb kötete, 317 oldal. Ára ízléses kötés­ben 50 korona. Kapható az Ujságboltban. — Ne késsen előfizetni a fővárosi la< pókra az Ujságbolt utján, hogy a lap kézbesí­tésében főnnakadás ne legyen. — Pótvizsgára előkészítek német nyelvből bukott középiskolai növendéke­ket. Virág^utca 8. — Könyv-ujdonságok. Most jelentek meg a következő uj könyvek: Gaston Leroux: A nap felesége, fantasztikus regény, ára kötve 50 korona. — Surányi Miklós: A mester, regény, ára 4950 K. — Guido da Verona: Aki a sze relmet kitalálta, regény, ára 154 K. — Comte de Gobirean: A renaiasanco ; második kiadás uj illusztrációkkal, ára 330 K. Csehov Antal : Aki nem akar ur lenni, regény, ára 15 korona. Einstein : A különleges és az általános relativi tás elve, ára 66 K. Kaphatók az Ujságboltban — Téli hidegben, nyári hős régben egy­aránt megbecsülhetetlen a Palma-sarok. SZÍVÓS, olcsó, csinos. — „Chick" védjegyű harisnyák minden divatszinben egyedül Fodor Ferenc divatáru üzletében kaphatók. — Otthon varrhatja ruháit, ha 10 ko­ronáért megveszi a Bazár divatlapot. — Kapható az Ujságboltban. CSERKÉSZET A nagy táborból Hámor, 1921. jnlius 20-25. Tompa Mihály »Diósgyőr« cimü kői te menye utolsó versszakában arra buzdít, hogy Nézzétek meg a tájat A múltnak romokba dőlt emlékivei 'Hol az emberi ész hatalma S a természet csodát mivel. Szót fogadtunk a nagy költőnek. El­jöttünk erre a tájra. A tanács: nem csalt, mert a természet örök. szépségei ragad­ják el itt az Alföld fiait. Megáll az emberi hogy csodálja a hegyek fantasztikus ala­kulatait, az égnek meredő kopár sziklákat, a rohanó kristályvizü palakokat, már messziről dübörgő, morajló zuhötagokat, hol ezer, meg ezer apró gyöngyre szai k'ad a fehértarajos viz, hogy megfürödjön felfrissüljön a bükkfák lombja között be­lopódzó aranyos napsugarakban. De nem érünk rá!... A magaslatok, a kilátók, a csúcsok még többel ígérnek. Libasorba ve­rődve elindulunk tovább, csattognak a bo­tok a sziklán; görnyednek cserkészeink a hátzsákok alatt, gyöngyözik a viz a homlokukon, de nem éreznek fáradságot. yDallal biztatják egymást: »Fel-fel 1 cser­készpajtás, fel a magas hegyre...« Nemso­kára gyönyörű panoráma tárul elénk: a mélységben kanyargó, kigyódzó ezüstös patak, a smaragd zöld hámori tó, Lila­lüred piros fejű gombának látszó villái, a szemközti klasszikus, fenyőkoszorus, sziklák, mind meg annyi lebilincselő, el­ragadó kép... De ki tudná leírni azt a sok szépet, azt a fenséges látványt, ami mozi filmszerűen pereg le előttünk. Egyik kép a másikat váltja. Hisz maga a költő-is azt mondja: Oh természet, óh dicső ter­mészet, mely nyelv merne versenyezni vé­led!??^.. Nem elégszünk meg a lermészelalkot­la szépségekkel. Kíváncsiak vagyunk at emberi ész hatalmára is. Látjuk a ma­gasból a diósgyőri vasgyár kémény-erdőjét a kolosszális gyár épületeket. A változatos­ságot szerető ifjúság odavágyik. Másnapi túránk tehát a vasgyár. A Bükkhegység félköralaku láncolata öleli körül a gyár száznegyven holdas te­lepét. A vasgyár huszonöt hatalmas ké­ménye fenyegetőleg tör az ég felé és ha ugy melléállunk a kémények csúcsa veri a Bükk szintjét. A gyár üzemben van, az erőszolgáltató telep tizenkétezer lóerős gőzturbinája kétezerötszáz forgási sebes­'séggel működik s kint az udvaron mégis ugytetszik, mintha itt halott-élet volna, csak valami zsongás, általános zugás-bu­gás fogja meg az ember figyelmét. Ondrus János gyárigazgató ur szives engedelmével és Bojtár mérnök ur kedves kalauzolásával megtekintettük a telepei. jplső utunk az áramfejlesztő turbinák­hoz vezet. Innen az úgynevezett henger­débe megyünk. Az óriási teremben arány­lag kevés munkás dolgozik, itt tüzesitik, itt formálják, lapítják, nyújtják az izzó vasat, köröskörül kis fujtatok szórják a parazsat, a sokfelé figyelés közben vigyáz­nunk kell, hogy neki ne menjünk a föl­dön elhelyezeti egy-egy. izzó vastömegnek. Harminc-negyven mázsás vaskolosszusok alig, hogy kikerülnek az előmelegitő-ből' / rögtön munka alá jönnek, a kettős henger lapítja, szorítja, majd a terem magas sín­jein mindenféle lehetetlen irányban mozgó 'daru a kormánj'os irányítására, mint pe­helyt felkapja, viszi ujabb hengersorok közé s mintegy félóra múlva már sinvas­lagságu az egész alkotmány. Az olló ketté-> nyiszantja, aztán kisebb darabokra vag­dossa, a tömeg százfelé száz kézben más­más iparcikké változik, ebből sróf, abból vaspánt, amabból szeg lesz, mind ez rövid órák leforgása alatt. A terem falánál és a magasban elhelyezett száz és ezer kerék, az úgynevezett transmissió utján külön-i böző irányú forgását a tizenkét méteres át mérőjü lenditőkerék egyensúlyozza. A' munkások serényen, jóformán hangtala­nul, dolgoznak, ugy repülnek a tüzes vasak között, hogy szinte rossz nézni négyen egy ütemre egy mozdulattal kapjak, viszik a vasakat, aztán már a gép automatikusan végzi a maga munkáját. Csak ugy futólag halljuk a munkásságtól, hogy ez a patrica nem illik bele a mairicákba, a srófszögön még csiszolni kell... A fiuk mosolyognak rajta; figyelnék tovább a különböző be­szélgetéseket, de egy ember százfelé nem tekinthet. Kalauzunk innen a Martín kemencék­hez vezet, kohaldüveget nyom egy pár fiu kezébe, megmagyarázza, hogy a kemencé­ben kétezer Celsius Fok a forróság, puszta­szemmel képtelenség a folyékony lávába nézni, de a lila szinü üveg világosan mu­tatja a gázok hömpölygését és a folyékony tömeget. Öt-hat méterre kell állnunk a ke­mencétől, a hőség elviselhetetlen, a mun­kások sem bírják sokáig a meleget s a col­lega ur szerint egyedül a tót munkásság ja kitartó. Mig magyarázza, három méter ma­gasságban a mennyezet sínjein egy otrom­ba faltörő jkos — a Fiuk ^szerint•'— valami Vasszörnyeteg közeledik felénk. Meg rn agy a rázom nekik, hogy ne féljenek, mert ez az ; adagoló, mely hol erre, hol arra fordul, szinte elképzelhetetlen mozgásokat végez derékvastagságú karja megragadja az ipar vasul vaskosarát, a hatszáz kilós falattal megmozdul, lassan és méltóságosan a ke­mencének tart, bent a kosarat kifordítja |S újra kezdi az egészet... Az udvaron felhalmozott óriási töme­gű rozsdás vashegy fölött mozgó mágne­ses daru mágneses orrával kétezer kiló apró vasat, isineket stb. szippant föl s a tömegből egy méter magasságban az ócska vashegy tetején már emelgeti, ugráltatja izgeti-mozgatja a vasdarabokat, melyek talpraállanak, erre-arra hajlanak, mint a fűszál a mezőn. Egy félóra múlva következik csak az igazi pazar látvány : az öntés A kemencébe adagolt vasat, mely a megtört nyíláson va­kító fehér-lávaként zuborog, formákba öntik. A fiuk nem bírnak magukkal annyi­ra örülnek, gyönyörködnek ! * Mindenütt a legnagyobb tisztaság és rend, az emberek tanultak a géptől, óramű pontossággal dolgoznak. Látszik, hogy a munkások szociális viszonyai itt nagyon rendezettek. Erről különben a lakótelep befásitott ligetszerü elrendezése is meg­győzött már az első pillanatban. Csakhogy Csonkamagyarország ^orsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom