Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 173-196. szám)

1921-08-06 / 177. szám

1921. augusztus 5 JStYÍMTOÉK. 3 A NYÍREGYHÁZI CIGÁNYSORON Alkonyodott már, mikor a poros Kállai-utcán elindultam a nyíregyházi ci­gánysorra. Az Erzsébet kórháztól alig öt percnyi séta és kint vagyok a cigányok birodalmában. Egy homokbuckáktól hepe­hupás földdarabka, rajta 3—4 rongy vá­lyog épület és egy pár sátor. Mindenütt szenny és piszok Itt élik le a cigányok féktelen temperamentumát már némiké­pen lokalizált életüket. A vajdánál. Legelőször is a cigányok vajdáját a félszemű Maklila bácsit kerestem fel. A viskója előtt ült, lyukas lábosokat toldoz­gatott. A felesége pedig a bogrács körül foglalatoskodott, főzte a vacsorát. Felemel tem a fazék tetejét, egy darab árva pacal úszkált benne. Makula bácsi önlellen — mint egy elő­kelő család szeniorja — magyarázgatta, hogy akik itt vannak, mind az ő család­jához tartoznak. Kilenc lánya és tizenegy fia van. A löbhi piszkos pipázgató rajkó­unoka. Kérdésemre, hogy hányan, van­nak, azt felelte. Tudja a jóságos Isten, hát ki a fene tudná őket megszámlálni. Bá­dog és vasmunkával foglalkoznának — ha lenne munka. De senkisem bizza rájuk a <javitni valót — mert nincs bizalom az ősi erényben. A jóslás. Miközben beszélgetek az öreg vajdá­val, a felesége mellém sompolyog" Nacsá­goü ur, hadd jósolja meg a sorsát, a jö­jőjél. S azzal már a tenyerem — a tenye­rében volt. Jól nevelt kis tenyeremből, y mi mindent elárul, megjósolta még a nagy­apám halálát sőt eljövendő unokáim szá­mát is. Egy rossz Iebélyegzésü tiz koro­nást a markába nyomva, átmentem a má­sik sátorba. A sátor berendezése. amiben az egyik öreg cigány lakik 9 gyer­mekévei, kél piszkos szalmazsák, 3 fa­zék, 2 kanál és egy törött virágváza. Pe­netráns bűz üti meg az orrom, amint belé­pek. A rajkók hangos rikáácsolással fo­gadnak, adjik egy cigarettát, adjik egy szibar véget. Borzasztó nélkülözések közt élnek. Többet éhezünk, mint eszünk, szóll közbe. Pepi a cigányszépség Magas sudár alakjával, fekete tüzes szemével protó-tipusa az erotikus szépség­nek. Szines rongydarabok cafatokban lóg­nak le a testéről. Mint valami tépett madár ugy néz ki, ő a cigány birodalom fejede­lem asszonya. Neki hódol itt mindenki, neki kedveskednek, övé a legjobb falat. A lukullusi lakoma A legutolsó viskó előtt a rajkók való­ságos örömmámorban úsztak a bogrács körül, mint valami zulu kafferek üvöltöt­tek, láncoltak, cigánykereket hánytak és az anyámkin ját járták. Ez az ő legví­gabb táncuk, a csárdásuk. A vacsora örö­mére volt ez a jókedv. Hisz lukullusi la­koma készült. Három már megfeketedett kimúlt kacsát kaptak ajándékba, finom pecsenye készült belőle. Vizb ekifőzik egy, kis só, paprika rá s oiyan finom lesz, hogy szinte előre kicsordult a nyáluk. Az iskola. A hangos jókedvnek Erzsike tanitó néni vetett végeit. Éppen akkor érkezett ki. Egy szelíd lelkű jóságos ki tanitónéni vállalta, hogy ezl a töméntelen rajkót fel­emeli az állatias sorból. írni olvasni ta­nítja őket. Teljesen ingyen végzi ezt a ne­hpz és hálátlan feladatot. Egyetlen szavára összegyűlnek egy árnyas helyen a gye­rekek és megkezdődik az iskola. Bealkonyodott már, mikor a cigány romantikától megilasulva elindultam ha­zafelé. Pipi. I Nyíregyházi sziniiázról, moziról Nyíregyháza, aug 5. Saját tudósítónktól. Kánitfulaf fullaszt, nem vágyakozunk zárt terembe s ebben a pillanatban talán a Bepűlő Lovas vagy a rejtelmes Bur­lingtoni Jaguár sem tudina oda csalni. A' Sóstóra vágyunk vagy irigykedve gon­flfolunk a strandiürdős városokra, amikor ingujjra vetkőzve rójjuk Szabolcs szék­városát. Ám a naplár augusztust mutat és ennek a hónapnak nevéhez már szeptem­ber aranyos csengésű, városi életjavakat ígérő hónapneve társul s mind több szó esik arról, mit hoz az ősz, az uj szezon? Bennünket most elsősorban a kulturális értelemben vett szórakozás ügye foglal­tat. Szinügyi bizottsági beavatottakhoz az­zal a kérdéssel fordultunk, mi lesz ennek a városnak árva sorsra kárhoztatott szín­ügyével?? A Városi Szinház kapui olyan erősen be vannak zárva, mintha soha sem nyílnának újra meg. Zárva vannak nem­csak azóta, amióta az utolsó csindadralta operetl lezájlotl benne, dle réges-régóta, azóta, amikor utoljára játszott benne ma­gyar művész, magyar müvészestért, ne­mes aríisztikumért emelkedlett lélekkel ál- > dlozó közönségnek. Talán azérl van olyan erősen lelakatolva az a szinház, mert íme ez a művészet és ez a közönség tetszha­lottá letl! Nem felelünk erre a kérdésre, nem cikkezni akarunk. A szinügyi bizott­ság beavatottjai! nem tudtak információt adni a színházi jövőről, pirkadásról. — Annyit árultak el, hogy a város tárgyalt egyik jobb társulattal, Heltaiékkal, d|o eredmény nélkül. A színházról ezeksze­rint nem Írhatunk semmi biztatót és in­formátorunk maga is inkább a mozgó szin házról ludoll égyet-mást elmondani. A nyíregyházi mozgószinházak sorsá­nak a mozirendielet uj fordulatot adott, amennyiben a mozgók legtöbbje uj tu­iajdfonost nyeri. A városi mozgó azonban a város tuíajdjonában maradt. Amint annak idején meg is irta a Nyirvidék, a város azzal a feltétellel kapla meg a mozgói, hogy a tűzveszélyesnek minősiielt Városi Szinház épületéből ki­költözik és a Korona nagytermébe helye­zi át a filmszórakoztatás színhelyét. A város ezzel a határozattal szemben most memorandummal fordul a belügy­miniszterhez s ebben alapos indokolásf­sai mulat rá. hogy a Koronába való mo­zielőadások kivihetetlenek. Mindenekelőtt kifejti a város iogv zsúfolt nézőtér előtt való mozielőadásokon a Korona terme igazán I űz veszélyes. Sem az első emeleti nagyteremnek, sem a második emeleti kar­zatnak nincs egy kijáratnál többje és ve­szély, esetén katasztrofális helyzet állana elő. Tűzvész alkalmával a zártan beépített, szük udVaru épület oltása sem menne a bent szoruló közönség veszélyeztetése nél­kül. Bámulat a város arra is, hogy a mi­niszteri döntés a bérlővel szemben is uj helyzet elé állítaná a várost, amelynek bérbeadóból bérlővé kellene lennie. Nem kis mértékben szól a város érve­lése mellett az sem, hogy a Korona Nyír­egyháza egyetlen nagy terme, amelyet az élénk hangverseny és lánc évadban, nagy. beszédek alkalmával nem nélkülözhet a város közönsége. Nyíregyháza város me­moranduma, amelyet a Városi Szinház tűzveszélyességének mértékél lelkiismere­tesen megállapító vizsgálat eredményének csatolásával küldlenek fel a belügyminisz­terhez, minden bizonnyal meghallgatásra lalál s így a Városi Szinház újra .meg­nyitja kapuit, ha nem is Thália papnői hanem a filmvilág fejedelmei számára. A hamis lebélyegzésíi pénzek csempészője Debrecenben hamis Iebélyegzésü pén­zek forgalomba hozatala miatt letartóz­tóztalta a rendőrség Kolin Pál biharke­resztesi milliomost. A nyomozás és vizs­gálat adatai szerint Kohn Pál miután Bi­harkeresztes a szerencsétlen béke folytán határállomás lett, ezt a szomorú tényt mindjárt kihasználta és nagyszabású pénz­csempészést folytatott. Az oláhok 'által megszállott területen igen sok lebélyegzet­ten'10 és. 20 koronás maradt, ezeket ott hamis bélyegzővel látták el és Így. csein­pészletle át a határon Kohn Pák Letar­tóztatásakor ötvenkilencezer korona ha­misbélyegzésü tiz és busz koronást talál­lak nála, ami Kohn tagadásával szem­ben döntő bizonyítékot szolgáltatott el­lene.­Kohn Pál már a debreezeni ügyész­ség fogházában ül. Preineszberger vizs­gálóbíró a legnagyobb eréllyel folytatja ellene a vizsgálatot és vizsgálati fogságba helyezte. A végzést Kohn Pál megfeleb­bezte és százezer korona kauciót aján­lod fel szabadlábra helyezése ellenében A debreceni törvényszék vádlanácSa eluta­sította fel folyamodást, a felajánlott kau­ciót nem fogadta el és igy Kohn Pál to­vábbra is fogságban maradt. Vetőgépeket borsajtókat, szőllözuzókat és más gazdasági eszközöket olcsónésjó minőségben szállít a DEBRECENI MEZŐGAZDASÁGI 7115 GÉPGYÁR R. T, DEBRECZEN. Szíves tudomására adom a t, megrendelőimnek, hogy BuzSÍk Sándor nyíregyházán elismert elSlMÜ szabász lépett be férfiszabó ÜZletemhC, ki minden e szakmába vágó igényeknek garancia mellett képes meg­felelni. Egyben felkérem, hogy ezután is teljes bizalommal támogatni szíveskedjenek. Tisztelettel: Özu. SCHWARCZ LIPÓTNÉ Nyirviz-pal ota. 706U

Next

/
Oldalképek
Tartalom