Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 173-196. szám)

1921-08-28 / 194. szám

! 921. augusztus 38 JNÍYÍRYIDÉK. 3 •ra limaiad a Vároai liinMi ffssi sioso&jft — i Mariházyék magas helyárakat kértek Városunk színházat kedvelő publikihna nagy érdeklődéssel fogadta azt a hírünket, hogy a Városi színházba értékes estéket Ígérő nívós társulat, Maryházy, kaposvári társulata őszi szezonra jön. — Sajnos ez a reménység ködbe foszlott, a kaposvári társulattal kezdett tárgyalások nem vezettek eredményre. Jeleztük, hogy. a színház működésének egyik akadálya a tűzbiztonság veszélyeztetett volta. A rivaldát a szakemberek beható vizsgálata a mai állapotban tűzveszélyesnek találta., Ezen azonban még csak segíteni tudtak volna. Mariházyék bizonyos fellételek mellett vállalkoztak arra, hogy a rivalda villanyvezetékét megfelelően szigeteltétni fogják. Az őszi szezon elé azonban u/abb akadályok gördüllek. Igy mindjárt súlyos akadály — ami békeévekben számításba se jöhetett volna — a már bizony erősen szakadozott ülőhelyek megjavítása. Mintegy 35 darab szék van használhatatlan állapotban és megjavittatásuk most óriási összegbe kerülne. Mariházyék semmiképen sem vállalkoztak rá. Döntő akadály azonban a helyárak megállapításánál állott elő. A Szinügyi Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy Mariházyék az 1820. évi, az akkori nagv drágaság ide* jén megszabott helyárakkal játszanak. — Mariházy titkára azonban kijelentette, (hogy ezekkel a helyárakkal á színház néző terének kis térfogata mellett lehetetlen operálnia és az árak tetemes emelését kérelmezte. Eszerint egy páholy vigalmi slb. adóval 250 korán, földszinti ülőhely 74 korona lett volna A szinügyi Bizottság ezeket a horribilis árakat nem volt hajlandó engedélyezni, igy aztán a tárgyalások megszakadtak és Maryháziék bucsuz nak Nyíregyházától. Kg}- szó, mint száz, a nyíregyházi szinházügy mindaddig halódni fog, mig megfelelő "tágas színház nem épül. Hogy ez mely mértékben szükséges nevelői szempontból, azt fölösleges hangsúlyozni mert amikor minden valamire való vidéki város illő hajlékot emelt Tháliának. Megjöttek onrkíiielnfc balatoni stjikíál Még a mull hónapban megírtuk", hogy m nyíregyházi Turul cserkészcsapat a miskolczi Turul cserkészcsapattal nagy táborozásra indul a balatoni Keszthelyre. A csapat 3 hetes nagyszerűen sikerült tábori útjáról most tért vissza Nyíregyházára. Keszthelyen a Balaton partjától mintegy 200 lépésnyire, kitűnően felvert sátrak alatt tanyázott a 60 tagu csapat, köztük 9 cserkészleánnyal. Ez volt 'Csonka magyarországon az első univerzális táborozás, ahol fiu és leánycserkészek közös tábori életet éltek. A táborozás célja az volt, hogy az egymástól távol működő csapatokat öszszehozza és a cserkésztestvériséget fejlessze. A táborozás alatt több kirándulást tett a csapat. Meglátogatta Balatonszentgyörgyön nyaraló Kaposváriak cserkésztáborát, ahol a látogató csapat belső és külső fegyelmezettsége, jó modora nagy feltűnést keltett. Meglátogatták cserkészeink Héviz fürdőt is. Nagy, szerettet fogadták az ott lakók a kedves cserkészeket. A megérkezés alikalmával a hévizi lányok hatalmas, szép -csokrot nyújtottak át a táborparancsnokaak, szives látásuk jeléül. A tábornak különben állandóan voltak Keszthelyi és vidéki látogatói. A napot előre megállapított program szerint töltötték el a cserkészek. Heggel 6 órakor kürtszóra ébredő, utána csuklógyakorlat és reggeli, mely rendszerint kakaó volt, 8—10-ig foglalkozás — morzézés vagy különféle gyakorlatok — ezután 10 órai. 10—13 óráig fürdés, csónakázás vagy vizipoló verseny, 13 órakor ebéd pl. husieves, mákostészta, palacsinta és gyümölcs, 17 óráig fürdés, esetleg kirándulás, 17 órakor uzsona, majd harci játék. Vacsora után a tábortűz körül kabaré változatos számokkal. Az élelmezés minden tekintetben kifogástalan volt. Miskolc városa meleg érdeklődéssel kisérte a csapat sorsát s igyekezett is támogatni. Több láda tej és Jmskonzervet és kakaót bocsájtott a cserkészek rendelkezésére. Igen kellemesen telt el a táborozás ideje. Az ilyen kirándulás nevelő hatása teljes mértékben érvényesült. A nyíregyházi Turul cserkészcsapat, mely a szervezés nehézségein túlesve helyes szellemben és erős cserkész fegyelemmel immár teljesen késr{yi áll a munkára, a legnagyobb elismerést vivta ki a láborparancs'nokság részéről. Reméljük, hogy a magyar cserkészmozgalom erősbödésével nemsokára mindenütt szakképzett, dolgos csapatok fogják szolgálni az ifjúság testi és lelki nevelésének ügyét. Es elkövetkezik az az idő, mikor az elszakított cserkésztestvérek is felszabadulnak s akkor azokkal együtt indulnak egy hatalmas, közös tábori útra. [ Kisgazdái! a hedirokkantakért A Békéscsabai Kisgazdák Egyletében mozgalom indult meg a hadirokkantak, hadiözvegyek é§ hadi árvák kenyérellátása érdekében. Már tavaly is sikeres volt a Kőrösvidék által megindított akció, az idén azonban még nagyobb arányának ígérkezik s remélhető, hogy a háború szerencsétlcneinek egész kenyérszükséglete f edezve lesz. Minden dicséretet megérdemel a kisgazdák akciója, mely sok könnyet fog felszárítani. A Hadröá ezt az akciót a következő jelentésben adja tudtára a háború sújtottjainak, a rokkantak, özvegyek és árváknak : . A kisgazdák emberséges szive ismét megmozdult. Most, hogy arattak, megemlékeznek azokról, akik nem arattak, a csonkákról, bénákról, elnyomorodott betegekről, a hadirokkantakról, a hadiárvákról és özvegyekről. Élő martiyrjai a nagy, habomnak! A Kőrösvidék hirdet nektek nagy Örömöt! Búzát, jó acélos, lángos lisztü, tápláló kenyeret ad nektek a gazdák társadalma. Nem alamizsnaképpen, nem szánatom szülte irgalomból adjái, hanem megbecsülésből. Fogadjátok jó sziwei Azt a falat kenyeret, amit ebből a búzából esztek, az izesiti meg számotokra, ha érzitek, hogy titeket, akik szenvedtetek, véreztetek a magyar földért, megbecsülnek, gondolnak rátok. Nem adnak annyit egynek-egynek közületek, hogy egész évre elég legyen. De hiszen ti ezt nem is kívánjátok. Ti a háború előtt is kétkézi munkátok után élő polgárok voltatok, most is azok vagytok: a rokkantság következtében csökkent munkaerejű, csökkent keresetképességű, de azért mégis dolgozni akaró polgárok. Ez a buza segítség: pótlása rokkant testetek hiányosságainak, gyógyszere beteg szervezeteteknek, letörlője özvegyek és árvák még mindig hulló könnyeiteknek, egyszóval megbecsülése személyeteknek. Igy értsétek, igy fogjátok fel a most megkezdett buzagyüjtési akciót. Nem kényszerűségből, nem is szánalomból történik ez! Titeket nem szánni, de megbecsülni kell. Mindenki, aki ad nektek, nem titeket, de önmagát is megbecsüli. Jelét adja annak nemes gondolkozásával, hogv érzi, milyen érték a munka, a felépülő uj Magyarország eme biztos alapja s annak ad, aki dolgozna, de nem tud, mert rokkant. Önmagát becsüli meg, mert szereti azókat, akik az! ő vére, fajtája, akik a kíötelességteljesilés mezején feláldozták testi épségüket a hazáért. Nem hisszük, hogy a szabolcsi gazdatársadalom részvétlenebb, kevésbé megértő volna a csabai gazdáknál. Bizonyos, hogy ez a felhívás hasonló mozgalomra és áldozatra sarkalja őket is. Mert arra, ami a Hadröá tavalyi akciójánál történt szégyenkezéssel kell emlékeznünk. Akkor a rokkantak terményt kértek a gazdáktól. A felhívásnak az volt az eredménye, hogy. egyik nyíregyházi gazda egy zsák rozsot be a hadirokkantak hivatalába. Kiderült azonban, hogy ez a gazda is rokkant volt. Megvakult a háborúban. Ö tudta, mi a kötelessége, érezte a rokkant élet súlyos keresztjét. Kedvezmény a községiek és egyházak részére az államadósságokat terhelő vagyonváltságnál Köztudomásúlag, az 1921. évi 26. t.-c. értelmében, az államadóssági értékpapírok is vagyon váltság alá esnek. "Éspedig az 52 és 100 K-ás címletek 15 százalék, a nagyobb címletek 20 százalék váltság alá. Ennek következményeként a papírok szelvényei 1921. jul. 1-től, az igy csökkentett érték után számítva fognak fizettetni. E törvény azonban a községeket egyházakat és közintézményeket, a vagyonváltság súlyos bekövetkezményei alól mentesiti. Nevezetesen: Az 1921. évi 26. t.~c3. szakasza rendelkezése értelmében, a közalapok és alapítványok, gyámpénztárak és gyámpénztári tartalékalapok, közművelődési és közjótékonysági intézmények egyházi és kegyes alapok, kényszertársulatok, valamint nyugdíjintézetek; tulajdonát képező s nosztriíikált államadóssági címletek — akár háború előtti, akár háborús, t. i. hadikölcsön — nem esnek vagyonváltság alá, ha ez év janius 26-iká előtt birtokukban voltak. Ezek helyett, ugyanily névértékben, évi 5 százalékkal kamatozó törlesszlésis állami külcsönkötvények adatnak. E kedvezmény elnyerése céljából a 3200-1921. P. M. sz. rendelet 15 és 22. szakasza értelmében, a Pénzintézeti Központhoz 1921. aug. 31-ig kimutatás terjesztendő, amelybe az állami címleteket, — éspedig külön a háború előtti, külön o. hadikölcsön — kölcsönnemenként elkülönítve, a kötvények értékfokozat szerinti darabszámának, a kötvények számának és összes névértékének feltüntetése mellett be kell jegyezni. Egyben bejelentendő hol vannak a címletek őrizetben. Mig a kicserélés meg nem történik, a kamatszelvények az általános 20 százalék, illetve 15 százalék vagyonváltsággal csökkentett érték szerint fognak beváltatni. De ez á kamatkülönbözet, az 5 százalékos törlesztéses kötvények kiadásakor meg fog téríttetni. A bejelentéshez a következő minta szerinti eljárást javasoljuk. T. Pénzintézeti Központ Budapest. — Hivatkozva a 3200—1921. P. M. sz. rendelet 15. szakasz, illetve 22 iszakaszra, tisztelettel bejelentjük, hogy községünk —• egyházunk — alapjainak, az alábbi kimutatásban foglalt hadikölcsön címletek — államadóssági — vannak birtokában., a