Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 146-172. szám)

1921-07-17 / 160. szám

mi. julius 17. JSÍYÍK2TBÉ& Az uccán (Pillanatfelvételek) Nyári meleg, nyári emberek. nyári ucca! Ez fér el a házsorok közé; a házak csendesen, pihegőn pislognak rá s büsz­kén viselik apró, hímzett függöny-szem ­pilláikat, az újonnan festett ruháikat s a kertükből kihajló zöldet. Ám vannak zül­lött házak is, melyekkel nem törődik az ucca s ők sem törődnek az u'ccávaí; le­mart ábrázatukkal benyúlnak a gyalogjá­róba s csendesen szunyókálnak. Olyan furcsa aztán, olyan riasztó, mikor az ilyen házakból is kil'oszlik egy hang, vagy álom­ban eltátott szájából "kibilleg egy vén néni. Az ilyen nénniek rendesen kis kosár van a fekete keztyüs kezében s lehajtott fejjel csöndesen motyog valamit. Apró lépésekkel siet. mig előlem elemészti az ucca. Es látom, hogy az ucca hogy játszik az emberekkel. Nagy iramban hajszolja az egyiket, mig a másiknak megengedi, hogy csendesen ballagjon bele valami vég­telen nagy nyugalomba. Sakkozik az ucca, figurái feltűnnek, meg eltűnnek; kocsin rohannak s. megbotlanak; hangosan ka­cagnak és suttogón egymáshoz simulnák. Vannak, akik. versenyt futnak a gondola­taikkal s nem érnek rá egy pillantásra és vannak akik nagy gyönyört élnek ki a más arcába, szemébe hulló mosolygó tekintet­ben. Van olyan ember, aki az uccán rej­tőzködik, jó segitő társa az ucca, hogy valami kellemetlenségtől megszabaduljon; viszont másokat az ucca nagy hangosan mutogat s feltűnően mindenkivel észrevé­tet. Szóval: az ucca... Egy kis fin fut ál ferdén az úttesten s kacagva néz rá egy iramodó kocsira, mely majdnem elgázolta. Sárga-fátyolos nő hajlik ki belőle s még e sárga folt sok­szorozódik a szemem előtt, mikor egy, lár­más kofa mutogat az útra: — Látják, mit csinálnak a zsidók! Mindent elszállítanak! Azért nincs semmit Egy kocsi kosárba csomagolt, gondo­san belevarrt gyümölcsöt visz az állomás felé. Lehet rajta vagy negyven kosár. Lát­szik az asszonyon, hogy örül, mikor egy kis epéi dohhat az emberek közé; forga­lom?"? — Mii tud ő erről! A (gyümölcsös kocsival szemben egy sárga ruhás biciklista karikázik. Szép Ív­ben akar bravúr ózni a Károlyi-lér előtt s olyan hirtelen gyorsasággal lepuffan, mint ahogy csak egy mozi—vígjáték hőséhez il­lenék. Hirtelen feláll, a biciklihez hajlik. — Talán kérdi lőle, hogy nem ütötte-e meg magát?? — azután a ruháját porozza, mert a szerencsétlen »fordulat «-ban mégis csak a legtragikusabb: az látszik továbbra is. Mert a test kék foltját takarja a ruha, de a ruha bepiszkoltídást nem takarja a test. Egy kockás kendős asszony jön most; detektív regények házmesternéi közül való. A szemeit Csúnyán rámmereszti. Meg borzongok. De jó' az Isten. Nem hagy, sokáig borzongani, mert hozza az ucca az én drága három emberemel, akik hozzák jKlárikát. Az ucca olt mindilg mosolyog, ahol Klárika megjelenik az ő karcsú mamájá­val s az ő fiatal apukájával. Apukájának meg anyuskájának az ő szőke haja a leg­nagyobb gyönyörűség a világon s egy har­madik — fess, magyar hadnagy, — Örül. hogy ezt a nagy boldogságot látja. Klári­kát néha ő is ölben hordja; együtt hall­gatják a katonazenét is és odahaza Klá­rika az ő kardjával is játszik, nemcsak az apukáéval. Biztosan ő is mesét mond Klá­rikának. Most kis anyukája viszi az ölében Klárika alszik keresztbe a két karján, ki­csit lecsüng a feje s mosolyog. Egész ko­uiotyajj mosolyog. 6s a mamnkája, a? Éapukája is mosolyognak. A fess, magas hadnagy a boldogságukat érzi és Klárikára néz. Soktit is írtam Klárikáról. De nékem ma Klárika volt a legkedvesebb s örömö­sen néztem bele az ucca szemébe, hogy nekem Klárikát megmutatta. En hálás tu­dok lenni. Azután a szép asszonyt láttam: a selymek és illatok a testébe tapadtak, kar­csú lábai elészórt emberi sziveken táncol­tak tova. Es megálltam a ^Székely lakodá­lom elölt, a Városháza alatt, mert, hogy más is megállóit. Es nem tudtam magam­nak megmagyarázni, hogy egy kis"' fitos orrú lánv egy lennis cipős ur társaságában miért örül annyira ott az alakok viszontlát tásának, mikor a Székely lakodalmat is látta s a szereplőket ismeri; és rám olyan mérgesen néz, holott én sem a Székely lakodalmai nem láttam, sem a szereplő­kel nem ismerem. Mivel hogy a szép asszonynyal talál­koztam, a csúnya emberrel is kellett ta­lálkoznom. A csúnya emberen most is az volt a legjszebb. hogy nagyon csúnya. Es hogy ezt a nagy csúnyaságát éppen olyan örömmel hurcolja az uccán, mint más a szépségéi. Még egy pillanatra a szőke-fejü em­beri látom, akit nem szeretek, mert na­gyon barátságos akar lenni; aztán nézem az okos kis lányt, aki csupa nagy gyönyö­rűségeket sejttel ki magából s lenézi a hó­dolóit; látom még azokat, akik engem látnak s azokat js, akik rám sem .néznek. Es már üldöz a saját tekintetem, mellyel én másokat üldözök, hogy riportot irhas-^ sak a holnapi számba. De jön egy jótér kony villamos, mely fölsziv engem is. Es rohan velem. Elsurranó, gúnyos bábuk mosl már az emberek a járdán, akik örülve hálálkodnak a villamosnak, hogy elvitt engem, nem lesz továbbra is belőlük riport-anyag. Én meg örülve rohanok a villamos hátán. Tömve a riport anyaggal, A villamos nagyokat nyög a teher súlya alatt. Fregoü. í Halott testvérem . . . Fehér lábnyom. Fehér emlék ... Mire e drága földre értem, Belőled ennyi maradt még, Jaj ! Nem értem . . . Nem értem. S a temető kert: göröngy, virág, Szomorúan lehajló ágak, Roskatag térdek hajolnak rád S a levegőben tán halott vágyak. Az esti szellő kuncog itten. Feketék a piros virágok. Ó. hol az Isten ! . . . Hol az Isten ?! Halk, szelid árnyék itt az átok. Én nem tudok sírni. Nem is félek. A csöndre vigyázok ... jó lehet ott. A temetőnek bús szemébe nézek S hallgatom hogy a szívem dobog. Fehér lábnyom. Fehér emlék . . . Mire e drága földre értem, Belőled ennyi maradt még Jaj nem értem, nem értem . . . Én az emlékeddel beérjem ? ! Fregoli. A FÖLDES-féle 2 XKEargit-Cséme POUDER és SZAPPAN békebeli minőségben b 0888 mindenhol ujbíl kapható. Világhirü areszépitS 1 szer, zsírtalan, ártalmatlan. Rögtön szépit. { 2SSíSS?«» Or. Földei is My l Birtilao-otea 6. jlj Tenyészmarhacsere akció Vármegyénk szarvasmarha állománya a leg­utóbbi időben minőségileg annyira leromlott, hogy avval semmiféle tekintetben, sem tejelés, sem hizo­dalmasság, sem mint igás állat, — kielégítő ered­ményeket elérni nem lehet. A köztenyésztés hivatalos tenyésziránya tulaj­donképen a magyar fajta lenne, azonban azt tiszta vérben, egy két uradalmat kivéve — megtalálni sehol sem lehet. A háború, a forradalom és meg­szállás okozta viszonyok következtében az apaállatok sem felelnek meg a kellő feltételeknek, azonban a „szükség törvényt bont" elvén kiindulva jobb hijján megtürjük a meglevőt is. A tehenek és növendék­állatok pedig éppen egyveleget képeznek, egy-egy falusi csorda, ahány, annyiféle s minden, csak nem továbbtenyésztésre alkalmas anyag. Most jön azután a vagyonváltság, ahol a többek között minden egye3 darab szarvasmarha után 1000 K t kell leróni, s ha a koronánk őszre a beígért árfolyam magasságot eléri, a vagyonváltság lerová­sával esetleg kénytelenek leszünk a szükséges saját marháinkat dupla áron megvásárolni. Mindezeket nyitott szemmel meglátva, elhatá­roztuk, hogy csekély erőnkhöz mérten meg fogjuk kísérelni vármegyénk állatállományát valamennyire megjavítani, s mostani, mondhatni majdnem teljesen inproduktiv szarvasmarha tenyésztést és tartást jöve­delmezőbbé tenni. Az apaállatok minőségére befolyással nem birván, meg aztán kellő mennyiségű és minőségű anyag sem áll rendelkezésünkre, egyelőre fiatal tehenek és kétéves üszők vármegyénkbe leendő importálásával óhajtunk kísérletet tenni. Az első ilyen tenyészmarha szállítmány már körülbelül e hó 24 ére fog Nyíregyházára megérkezni, még pedig a dunántuli vasmegyei piros-tarka fajta kitűnő egyedei 8 drb 4—5 éves tehén és 22 drb 2 éves üsző s ezek akkor cserélés végett a gazda­közönség rendelkezésére fognak állani. Nemcsak olyképen akarjuk ezeket a gazda­közönség birtokába juttatni, hogy a már tenyésztésre, vagy használatra nem alkalmas vágóállatokért bizo­nyos suly arányban becseréljük, — hanem azok akiknek cserélni való marhájuk nincsen készpénzért történő vásárlás utján is hozzá juthatnak. Ezen első szállítmány mint mondám csak kísérlet, mert módot akarunk nyújtani a szarvas­marha tenyésztőknek arra, hogy marhaállományukat értékes anyaggal kicserélhessék és gazdáink meg­ragadva az alkalmat esetleg három drb. rossz marha helyett két drb. jót tartva, a szarvasmarha utáni vagyonváltság lerovásánál is tekintélyes megtakarítást érhessenek el. Nem akarom tovább fejtegetni, hogy ez a csere aktio a meglevő szarvasmarha állomány értékét is miképen és mennyire emelné, csak arra kivánok még rámutatni, hogy amennyiben ezen első szállítmányok a kellő számú igénylés szerint mind sűrűbben fog­nak megismétlődni, célszerű lenne ha az idehozott állomány megszemlélése után, az igen tisztelt gazda­közönség számszerű igényét irodánkban (Dessewffy-tér 15. sz.) azonnal bejelentené, hogy azok a jelentke­zés sorrendjében kielégíthetők legyenek. Nemcsak Nyíregyházára, hanem egyébb helyekre (pld. Kisvárda, Dombrád stb.) is kívánunk tenyész­állatokat szállítani, s az aktio lebonyolításába a Gazdaszövetséget, illetve gazdaköröket feltétlenül be fogjuk vonni, Seabolcsvármegyei Gazd. Egyesület Kei eskedelmi irodája, A Gutenberg Kör több szá zkötetből álló könyv tára vasárnap délelólt 9—11 óráig, a tagok rendelkezé­sére áll. A könyvtár helyi­sége a polgári fiúiskola rajz­termében van. ahol a tag­sági igazolványok is átvehe­tők. Friderikusz könyvtáros. A Gutenberg Kör folyó hó 17-én vasár­nap délután 2 órakor a Tisztviselő-étkező he­lyiségében Tálasstmányi ülést tart, melyre a. választmányi tajok pontos éi teljes számú meg­jelenését kéri az — elnökség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom