Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 146-172. szám)

1921-07-16 / 159. szám

í 19Í1. julius 16 Szabolcsuármegye iskolái A tanfelügyelő jelentése a közigazgatási bizottság előtt Njirogfházs. ju'ius 15 Seját 'udósiíínkíól Hatalmas jelentést terjesztett tegnap Szabólesvármegye kir. tanfelügyelője a közigazgatási bizottság elé, mely az elmúlt 1920—21. tanévben tett iskolalátogatások eredményét foglalja magában. A nagy gonddal és lelke^ ügyszeretettel végzett iskolalátogatások teljes, sokszor bizony nagyon szomorú képet adnak Szabolcsvármegye mult évi közoktatásáról. Igen sok iskola van, ahol feltűnő hiányok mutatkoztak a tanítási eredményben, sőt olyan iskolák is voltak, ahol éppen semmi eredményt nem ért eL a tanító. E hiányok egyrészt a tanítónak a nehéz megélhetés miatti nemtörődömségében,— másrészt a f eltűnő iskolakerülésben, némely iskolaterem lefoglaltságában keresendők. A legnagyobb hiba az, hogy az egyes iskolákban, sőt sokszor még egy iskola osztályaiban sem halad a tanítás szerves összefüggéssel egységesen. A kir. tanfelügyelő ezért, ki hivatala iskolalátogató tagjaival együtt lelkesedéssel tette magáévá annak a nagy célnak elérését, hogy Szabó l esvármegye egész területén minden tanitó munkája egységes irányítást nyerjen; havonként történő tanítói értekezletek megtartását vezette be, ahol a tanítók eszmecserét folytatva célszerűbb tanítói eljárásokhoz juthatnak. Az értekezletről felvett jegyzőkönyveket a kir. tanfelügyelőhöz kell benyújtani felülvizsgálás végett, aki aztán egységes irányítást adhat az össztanitóságnak. A látogatás alkalmával azonban sok olyan iskolára is akadt a kir. tanfelügyelő, ahol' magasan az átlagos felett, kiváló <eredményt mutattak fel a tanítók. Túlságosan szomorú adatokat kapunk, ha az Iskolakötelesek és az iskolát tényleg látogatókat vesszük számba. A vármegye területén 47990 a tanköteles gyermek Ebből beiratkozott 37042, tehát már 10948 tanköteles az iskola felé sem nézett. Iskolába azonban csak 22226 járt, míg 25764 tanköteles nem, tehát az öszszes tanköteleseknek több mint a fele nem járt az iskoIába.ÍLegtöbben még az I. osztályba jártak, de felfele haladva a számuk egyre csökkent ugy, hogy egész Szabolcsvárni egye területén csak 536 VI. osztályú tanuló volt a mult iskolai évben. És éppen azokban az osztályokban, az V.. VI. osztályokban, ahol pedig a nemzeti nevelés gondolatát a legszebben, legteljesebb súllyal lehetne megvalósítani, ahol a történelem, ^polgári jogok és kötelességek kiterjedtebb földrajz, természettan, természetrajz, gazdaságtan és egészségtan, tehát azok a tárgyak vannak túlsúllyal, amelyek amellett, hogy a nevelés céljait szolgálják, gyakorlati képzést is nyújtanak, éppen azokban az osztályokban alig van tanuló. 536 VI. osztályos! Elrémítő adatok. Hogyan lehetne itt nyolc osztályú népiskolát csinálni??! Hasonlóan állunk az ismétlőiskolákkal. A 12—14 éves ismétlőiskólai tanulók egy pár helyet kivéve egyáltalán nem' jártak, nem is iratkoztak iskolába. A Szabo Icsvármegyei Tanitó Egyesület folyó évi szeptember végén vagy október elején már megkezdi működését, mégpedig azzal az eszmével, hogy tiki nem ismerte fel. és nem akarja felismer ni a nemzet helyzetét, az uj korszak alkotásához szükséges munka horderejét, aki nem való a tanítói állásra, az távozzék az iskolából. Nagy elszántsággal talán még lehet' segíteni a bajon, hiszen ennek az ország; nak voltak már sulj

ros nagy bajai, élt át nehéz időket. A XVI. században, a mohácsi vész után is folyt nálunk a tanítás, pe- ) dig akkor felégett falvakban kellett ezt j a munkát végezni, és akkor is, amikor a majtényi síkon lehajtották a lobog|ót Rákóczi kurucai, azokban a "feldúlt falvakban padok és tüzelő nélkül, mégis tanítottak. És csak itt he lehetne?? Pedig a népnek nemcsak nevelésre, hanem szakképzésre is szüksége van. Át kell hidalni azt az óriási ürt, ami Magyarországon a tanult intelligencia és a" nép között támadt. De itt még a nevelés sem érzik. Közönyösség, fásultság a nemzet dolgaival szemben! Hol van és hol yolt tehát a hazafias nevelés, hol vannak ennek eredményei?? A kétségbeesés kiáltása ez, azé a kétségbeesésé azonban, amellyel mindjárt a cselekvés gondolata jár együtt: ezen segíteni kell. Segíteni bármilyen módon. Szabó lesvármegye tanfelügyelője jelentésében megmutatja a hibákat, amelyeken segíteni kell, de egyszersmind megmutatja az utat is, amelyen haladva eredményes munkát lehet végezni. S hinni lehet, hogy lelkes munkájának eredimémyie is lesz. A nagyfontosságú jelentésre még viszszatérünk. A Leányegylet köszönete A' L'eányegyesület által rendezett székely lakodalom a legszebb anyagi sikerrel Végződött. Mintha a természet is megértette volna ennek a napnak a fontosságát — esős, hűvös idők után — ragyogóan melegen kividult. És e nap nyomán kividult sok sápadt gyermekarc, megdobbant ísok remegő kis gyermekszív. A Szerénal|ak tiszta daltól hangos levegője már is örömrózsákat fest a vértelen arcocsrkákra s (ezek a rózsák viszik majd meg az igazi köszönetet azoknak, akik e nap érdekében olyan önzetlenül segítségünkre vo' í ' iak munkánkban. Addig pedig fogadja hálás köszönetünket Dr. Jármy Béláné Őméltósága a »Székely lakodalom« vednöknője, ki legmesszebbmenő érdeklődésével mindenkor mellettünk állt, Sexty Judith urnő, aki az eszme megpenditése pillanatától a utolsó ecsetvonásig mindig fáradhatatlanul a legönzetlenebb munkát yégezte. Úgyszintén Gróf Dessewffy Testvérek Király telekről, kik az ökrös szekereket oly nemes egyszerűséggel bocsátották rendelkezésünkre. Meleg köszönet illeti meg Bencs Kálmán polgármester urat sokoldalú szíves támogatásáért. Borbély László százados urat azért iá páratlan, lelkes munkálkodásáért, amellyel & Leányegylet s (evvel a szegény gyermekek ügyét felkarolta. Guttmann Lajos urat a művészien szép táncok betanításáért. Hálával tartozunk ezenkivüi Oberlánder Gusztáv .urnák fáradozásáért. Dr. Szabó András rendőrkapitány urnák az ünnepély egész tartama alatt a példás rend fentartásáért. Sáray Elemérnek a próbák alatt tanúsított önzetlen közreműködéséért. Ugyancsak neki és Miantu Aladárnak az ünnepély alatti díjmentes játékáért. A felső ker. iskolai cserkészeknek, őrködésükért és szolgálatkészségükért s végül Nyíregyháza város egész társadalmának meleg es szíves 'érdeklődéséért. — A Nyíregyházi Leányegyesület elnöksége. Részleteit fii? Ferenc haláláról Nyíregyháza, julius 15 Saját tudósitónktól. Az elmúlt vasárnap délután agyonlőtte magát egy fiatal joghallgató: Bay Ferenc. Most ujabb részleteket sikerült megtudnunk halálára vonatkozóan. Bay Ferenc nem volt egyedül, amikor tettét elkövette. Vele volt hűséges szolgája Molnár István is, aki játszótársa és titkára is volt egy személyben. Bay Ferenc előtte irta meg a már említett leveleket, de öngyilkosságát csak az atyjához címzett ben jelezte. A levélírás után nyugodtan vette elő fegyverét és bevallva Molnárnak, hogy öngyilkos akar lenni, kérte, esküdjön meg, hogy senkinek nem szól, mig holttestét meg nem találják. Molnár ijedten könyörgött Baynak és elakarta venni a Fegyvert, ami azonban nem sikerült neki. mert a fiatal joghallgató erősebb volt. Mikor a fegyver eldördült, Bay egy, székbe esett, de még mosolygott: — Gyere Pista, csókolj meg. Nekem már végem. Molnár megcsókolta urát, aztán ájultan rogyott össze. Mikor este feleszmélt, senkinek sem szólva, csaknem félőrülten rohant haza. Mivel a lövést senkisem hallotta, csak másnap reggel találta meg fiát atyja, aki az előző napon megbeszélt vadászatra akarta hivni. Temetésén rengeteg ember vett részt s Nyirmada lelkésze, Keresztessy bucsuztatta el megható szavakkal a kacér debreceni színésznő fiatal áldozatát. Joghallgató mint aszlalossegéd Aki Szibériában tanulta a mesterségét Debrecenből jelentik: Azt szokták mondani: változnak az idők, változnak az emberek. Nem is oíyan régien, ha egy diplomás ember boltot nyitott, hát egy bizonyos köröknek »esett a szemében*. A boltosságot nem találták elég társadalmi színvonalnak. A diploma az többet jelentett, ha koplalni lehetett vele is. Az ipari pályára is alig-alig lépett diplomás ember. Ma már — "igen helyesen — az emberek kezdik magukat felszabadítani az efféle társadalmi előítéletek alól. Ha egyáltalán vannak még ilyen élőitélek. Mert az a sok-sok megpróbáltatás, amelyen átmentünk, elsöpört mindent. Talán még az ilyen előítéleteket is. Megemlékez lünk arról, hogy dr. Ballá Gerő bútor és müasztalos ipart folytat Debrecenben. A végzett jogász ember Szibériában a hadifogságban »képezte áU magát asztalossá. Szibériában asztalos mü' helyt nyitott s négy, és fél évig a tanítványa volt ott egyik fogolytársa: Ugrai Imre joghallgató. Ugrai Imre temesvári származású, igen jó családból való fiu, akinek itt Hajdúböszörményben van rokonságaHazakerült ő is az orosz pokolból, eljött Debrecenbe és itt, mint asztalossegéd, most beállott mesterének: Dr. Ballá Gerőnek az asztalos műhelyébe. Már megkapta a munkakönyvét is az iparhatóságtól s Ugrai Imre joghallgató, a legjobb kedvvel és ambícióval dolgozik a dr. Balla Gerő műhelyében. Emellett azonban befejezi jogi tanulmányait is, amelyeket a háború miatt szakított félbe. m Modern Kölcsönkönyvtár az Üjságboltban .Y