Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 146-172. szám)

1921-07-08 / 152. szám

2 V. m • i l in • I— IMII MI

I I TTlt i mát tjlxxl J&tNmfSK 5921 julius 8 Nekünk most már nem fáj, sem az osztrákoknak, sem a szerbnek a teje. Intézzék el a maguk dolgát ugy, ahogy tudják. Utálatos ...vics-ok gyilokvetések mindenképen. De egy tanulság van belőle... Ha megbántanak, akkor visszaütünk. Legyen a megbántott akármilyen nemzetiségű, nem akarja eltűrni a bántalmat. Igy igazol bennünket az idő. És az a folyamai, amely lerongyolt bennünket, tönkretette mindenünket, visszafelé is folyni fog, mert 'folynia kell. Nem mi idézzük elő, hanem a dicső és alattomos gyilokvelők nációja, amely akkor, iia a gyilok vetési alattomban elvégezte, menekülni készül. Bennünket magyarokat, már töbfo| szőr igazo Itak az idők Pisszer János. Székely lakodalmi ünnep JTenyasszonykikérés a városháza erkélyén — Tizenkét ökrös szekér riszi a násznépet — Menyasszonytánc a Sóstón — Kabaré a szigeten 1914 ju idusában Seraievóban bomba robbant és pisztolylövések oltották ki a magyar trónörökösnek és feleségének életét. A magyar trón örököse, az osztrák császári háznak volt sarja és az osztrák kormány Bécsben szokott székelni. Igy volt ez hét évnek előtte is. 1921 juniusáhan, Belgrádban robbant a bomba. Sztoics dobta és a üobás után épen ugy szokni akart, mint Csabrinovics Serajevóban. Elfogták annak idején ezt, társaival együttl és elfogták most Sztoics bombavetőt is, társaival Kihallgatások folytak akkor és kiderült, hogy a társaság székhelye Belgrád volt, működésük előkészítője, az osztrák császári ház nagy ellensége, a Narodna Obrana egyesület volt. A mostani bombavető társai Bécsben székelynek, onnan irányították a társak munkáját. A felbujtók főfészke ugv 1914-ben, mint most is, Oroszországban volt és van. A kiinduló pont tehát ma sem egyéb, mint akkor volt. 1914-ben két haláleset volt kifejezője a merénylet nagyságának. Mpst két embernek iszonyatos ijedelme és az egyiknek rosszulléte jelezte, hogy bizony a bomba bomba marad, ha Serajevóban vagy Belgrádban robban is az Ámde az akkori haláleset súlyában és jelentőségében sokkal nagyobb volt mint a mostani két megijedés. Az osztrák és a magyar kormányok az értelmi szerzők megbüntetését kívánták akkoriban ugy, hogy leküldik a maguk emiiereit is és a bűnösöket maguk is kerestetni fogják, ha pedig megtalálták, akkor a büntetés végrehajtását is ellenőrizni kívánják. Nagy, hatalmas barátja volt akkor Szerbiának. Az orosz atyuska, aki a szerbeket nem hagyta él, mert roppantul szeretetre méltóknak találta őket, no és, a muszka cárnak hűséges barátai, a titok' ban szövetkezett francia és angol, meg a hűtlen talián kormányok. Ilyen hátvéd birtokában, illetve fedezete mellett Petár kormánya már csak nyugodtan várhatta a fejleményeket. És megérkezett az osztrák-magyar ultimátum. Ezt vérlázitónak, igazságtalannak, azt a kívánságot pedig, hogy majd az osztrák kormány a tettes társainak kutatásában Szerbiáival) maga "is kutattatni fog es a büntetés végrehajtását is szigorúan ellenőrizni kivánja, tehát ezt a kívánságot olyannyira teljesithetetlennek találta Petár kormánya, hogy inkább a háborút választotta, mint a békés elintézést. Ez az ország belügyeibe való beavatkozásnak volt minősítve, amit a szerb állam méltóságával összeegyeztetni nem tudtak. És igy gondolkodott a cár, így Poincare és igy a cinkosok legtöbbje, hűséges talián szövetségesünket sem kivéve. És most??... Szerbia ultimátumot intéz az osztrák kormányhoz Bécsbe, hogy a kommunistákat utasítsa ki az állam területéről, mégpedig haladéktalanul és még ezt az óhajt követelésnek is nevezi. Ha nem teljesiti az osztrák kormány a szerbek kívánságát, akkor majd a cseh testvérekkel egyetemben megmutatják az osztrákoknak, hogy hol lakik az igazság. Lám a szerb kormány sem tud más módot, mint az osztrák akkoriban. És akkor ez igaztalan kívánságnak volt minősítve. Most már igazzá vált, mert porban Ausztria?? Akkor a monarchia volt nagy, Szerbia kicsi. Most a Jugoszláviává vedlett Szerbia a nagy- és Ausztria a kicsi. De Pasics ma is csak Pasics, aki akkor méltatlankodott, most pedig, hogy az ijedtség után megtisztálkodott, már nem találja méltatlannak a kis nemzettel szemben az ultimátumot. A Leányegylel agilis vezetősége lázasan készül a vasárnapi székely lakodalmi ünnepre. A lakodalmi szertartás délután 4 órakor kezdődik a városháza erkélyén, hogy mindenki jól láthassa ós hallhassa. A körülbelül félóráig tartó szertartás után a székely népviseletbe öltözött násznép a Városháza előtt várakozó, kendőkkel |és virággal feldíszített ökrös szekerekre ül. — Elől a menyasszony és vőlegény négy fogatún, utánuk a násznép 11 kétfogatú ökrösszekéren. A nászmenet körüljárja a Kossuth-téri kertet, azután kivonul a Sóstói uti vámházig, ahol vonatra ütnek. A közönség a Bessenyei-téren ül föl a különvonatra, amely ettől az időponttól állandóan szájHtja a vendégeket a Sóstóra. A Sóstón folytatják a lakodalmi szertartást. majd a vendéglő terrasza előlli tisztáson a menyasszonyiamban gyönyörködhetünk. Ezután kezdődik az igazi muri sátrakban árulják a sok jóféléi: fatányéros!. sört, bori, szekeJypörköltet. fagylaltot, jegeskávéi. Lesz konfetti, szerpentin, szépségverseny, szerencsesátor. Este 8 órakor kabaréelőadás lesz a szigeten, ahová komp viszi a közönséget. A katiaré műsora: 1. Szviezsényi Zoltán megnyitója 2. A budapesti 60 tagu Egyetemi Énekkar. 3. Garay Etta szaval. 4. . Énekkar 5. Kálnay Lenke székelymonológja. 6. Énekkar. Tánc 2 helyen. Belépődíj 12 korona. Miután a tiszta jövedelem a Leányegylet szünidei gyermektelepének fenntartására fog fordíttatni, felülfizetéseket köszönettel fogad és nyilvánosan nyugtáz a rendezőség. A tánchoz Sáray Elemér és Mantu Ala dár zenekara szolgáltatja a zenét. Séta a nyíregyházi kertekben Nyíregyháza, julius 7. Saját tudósítónktól Az idegen, akit Nyíregyházára vet a sors, első pillanatra kellemesen lepődik meg, amint vógigjön a Népkert mellett a Széchenyi-ul kettős fasortól szegélyezett széles utján s megpillantja a Dessewffy és Károlyi-terek zöld színben pompázó kertjét vagy a Széchenyi-tér haragoszöld fenyőfáit s a Kossuth-tér artisztikus diszkertjét. Kellemesen lepődik meg, mert az Alföldnek nincs még egy olyan városa, ahol, mint Nyíregyházán, annyi árnvatadó üde levegőjű kert volna. Hálásan gondolok azokra a városatyákra, akiknek a lelkében megfogant annak idején a kertlétesités gyönyörű gondolata, de ha végigjárom ezeket a kerteket, elkeseredve látom azt a pusztítást és főleg pusztulást, ami végigvonult ezeken a jobb sorsra érdemes kerteken. A Népkert kerítése teljesen elpusztult, csak néhány cölöp meredezik ittott árván, elhagyottan. A trianoni békeszerződés áldozata ő is, a téli tüzelőhiányban sok fazék leves és sok gémberedett tag melegedett meg a Népkert kerítésének szilánkjainál. A füágyak legázolva, a néhai kerítés mellé ültetett bokrok kipusztulva, siralmas roncsát mutatják a néha szép Népkertnek, ahol annyi kellemes órát (tölthettünk a kényelmes lócákon. A lócákat már hiába keresem, sorsban osztoztak a kerítéssel, nincs egyetlen pontja a Népkertnek, ahol megpihenheted magad jámbor sétáló. Ugyanezt Lapasztal ha tjük a Károlyi és Dessewffy-téri kertekben is. A kerítések itt még megvannak, mert csak a kerítés váza van fából, a sodronyt pedig nagyon bajos leszedni, de a lócák egykét kivétellel eltűntek az olvadó hóval. Ellenben csapás van elég. A környék lakói nem törődtek a zöld gyepágy szépségével, keresztül-kasul gázoltak rajta aszerint, amint lakóhelvüket rövidebb idő alatt megközelíthették. A kert állapota hü tükre, a közönség intelligenciájának. A közvar gyónnál senkisem törődik s lia egy éretlen kölyök vagy lelkiismeretlen ember átgázol a virágágyon, vagy letördeli a gallyakat, nincs aki rendreutasítsa. Pedig csak ugy lehet megőrizni egy kert szépségét és tisztaságát, ha minden egyes ember a rendőr szerepét vállalja magára é*> erélyesen közbelép, ha valami rongálás, észlel. , A Széchenyi-kerl a közönség elől el van zárva. Meg ís látszik rajta, mert Nyíregyházának legszebb kertje. Csak kívülről gyönyörködhetünk benne, de vigasztal bennünket az a tudat, hogy egyetlen kertje van legalább Nyíregyházának, ahol az ültetvények sértetlenül maradnak. A Bessenyei-tér kertjének pusztulása a román megszállás alatt fejeződött be. A kisvasul felé eső oldalon a kerítésnek már iiyoma sincs, a kerítés mellett volt sövény pedig teljesen kipusztult A Luther-téri kerl sodronykeritésén bár a kertnek három bejárata van, egy negyediket is vágtak lelkiismeretlen emberek. Egy szép napon a város hiegcsinál, tatta a kerítést, de az nem tartott 24 óráig mert vandál kezek még aznap éjjel baltával szakították szét a kerítést, hogy megszokott utjokal tovább is használhassák. Eltűntek a lócák az Erzsébet ligetben is, az erdei sétálók nagy szomorúságára. Körülbelül 5—600 lóca lett lángok martaléka Nyiregvházáh s hogy mikor fogják ezeket kipótolni, arra igen nehéz volna feleletet adni. A fa rettenetes drága s ha a város meg is csináltatná a hiányzó lócákat — azokat ismét ellopnák. A drágaság miatt nem lehet restaurálni a kertek kerítését sem, nincs fedezet rá s igy egyebet nem tehetünk, minthogy vigyázunk arra, ami még megvan és mindénkitől elvárjuk, hogy ugyanígy fog csele* kedni I).