Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 146-172. szám)

1921-07-01 / 146. szám

1921. jnlius 1. Sa&boleska lllhilyt hazaárulással vádolják Bécs, junius 30. Temesrárott és a románoknak odaítélt egész magyar területen fájdalmas megdöbbenést keltett, hogy a román hatóságok néhány nappal ezelőtt „hazaárulás és államellenes vétség" címén pörbe fogták Szabolcska Mihályt az országos hirü poétát és a délvidéki reformátusok vezérét, akit mostanában kandidáltak az erdélyi református püspöki székbe. Vele együtt megindították az eljárást Bóth Ferenc, a temesvár kegyestanitórendi gimnáziumi igazgató eilen és mindkettő csak Bukarestben érvényesülő magas helyről érkező protekciónak köszönheti, hogy ma nem sínylődik a fogházban, ahova a iomán siguranta (titkos rend őrség) őket juttatni akarta. Nemrégiben a bánáti románság ugyanis valami győzelem évfordulóját ülte és a prefektus ebből az alkalomból elrendelte, hogy az összes hittelekezetek templomaikban hála adó istentiszteletet rendezzenek, amelynek során a pap beszédet mondjcfh ezzel a befejezéssel: fiijen Nagy-Románia! Éljen a román királyi család! Az istenitiszteletebet meg is tartották és a református templomban Szabolcska Mihály így fejezte be beszédét. Éljen Nagyrománia ! Éljen a román királyi család! és Éljen Magyarország! A templomban jelen volt román detektívek ezt a dolgot nyomban közölték fölöttes hatóságukkal és még aznap este a rendőrség emberei eljöttek Szabolcskáért, hogy elvigyék. Ekkor azonbsn már az egész város tudta a dolgot és több előkelő polgár megjelent a prefektusnál, akit arra kértek, hogy ne engedje meg, hogy Szabolcskát fogságba vigyék, mert súlyosan megtámadott, beteg szervezete miatt ezt nem élné tul. így Szabolcska lakásán maradhatott, de az eljárás megindult ellene. Érdekes, hogy a román hatóságok nemcsak Szabolcska befejező passzusát kifogásolták, hanem azt a tényt is, hogy istenitisztele • ten feltűnően kevesen voltak és azért azzal is vádolják, hogy ö titokban értesítette hívőit, hogy a győzelmi istenitiszteletre ne jöjjenek. Both Ferencnek a piarista gimnázium igazgatójának más bünt róttak fel a siguranza, emberei, Az istentiszteletek után ugyanis a katonaságnak, a kirendelt testületeknek és az iskolák ifjúságának el kellett vonulnia a parancsnokló román tábornok előtt. Bothot azzal vádolják, hogy ímikor deákjaival elvonult a tábornok előtt, nem hBjolt meg, nem köszönt, haaem ellenkezőleg tüntetően a másik oldalra nézett. A rendőrség a legkíméletlenebbül folytatja a nyomozást és ugy a ^Szabolcska, mint a Both mellett való tanukat nem hallgatja ki. E napokban több előkelő temesvári polgár Szabolcska és Both érdekében felkeresi Goga Oktaviant, az erdélyi román ügyek kultuszminiszterét, akit arra akarnak kérni, vesse közbe magát Szabolcska és Both érdekében Avarescu miniszterelnöknél és a román udvarnál — A Pesti Tőzsde, Kallós János tőzsdei és közgazdasági hetilapjának uj száma, a Wiener Bankverein nyugatmagyarországi térfoglalásáról a sörkartell bomlásáról, a szespánik veszteségeiről, az idei világtermésről, a vidéki pénzintézetek kívánságairól ir többek között Vállalatok, bankok tranz akcióit, üzleti terveit részletesen ismerteti a lap, amely külön foglalkozik az áru és értéktőzsdékkel, a bécsi és berlini tőzsdével, stb. A lap szerkesztősége mindenféle sorsjegy és értékpapirűgyben díjmentesen ad felvilágositást. Előfizetési díj: egy évre 300 K, félévre 150 K, negyedévre 80 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV. Izabella utca 43 szám alat van. Telefon 121-04 — „Chick" védjegyű harisnyák minden divatazinben egyedül Fodor Ferenc divatáru üzletében kaphatók. J*ÍYÍRJRDÉK. CSERKÉSZET Cserkészet és társadalom Még mindig kevesen vannak, kik felismerve a cserkészet nemes célját, azt, mint az ifjúság mozgalmát, a nemzet életében fontos tényezőnek tartják Nem azon az alapon, amit ugy szokták kifejezni, hogy fejlődő gerinc, vagy a jövő záloga, szóal valami igéret, ami beválik, vagy csalódást hoz, hanem mint az adott pillanatban ható erő. — A mi embereink szemében vagy mint játékszer, vagy mint lábatlankadó akadály szerepelt az ifjúság, melyet becézni, vagy elharitani kell, de azt a fáradságot alig vette magának valaki, hogy vele serdülésétől fogva komolyan foglalkozzék és mint komoly erővel számoljék. — A rajta való segítés részint divat, részint kényszerűség, a vele való foglalkozás pedig sportszerű időtöltés volt. — Mikor a cserkészmozgalom hazánkban is életre kelt és komolyan kezdett az ifjúsággal foglalkozni a társadalom, az illetékes tényezők felületes elbírálása folytán, akkor, amikor a kezdet nehézségeinek leküzdésére a legmesszebbmenő támogatásra, megértésre lett yolna szüksége, a nemtörődömség mostohaságában részesült. — Sajnos — ma sem sokkal vagyunk messzebb. Bezzeg a másik oldalon minden oszlop támasztékát körülötte keresték. Nem volt az a pénz, amit soknak tartottak volna, nem volt az az elfoglaltság, amit meg ne lehetett volna szakítani, ha az ifjúság érdeke vagy az ő táboruk eszméjének előretörése ezt ugy kívánta. A minden oldalról támogatott munka gyümölcse nem is maradhatott el, mert amikor a cselekvés órája ütött, a cserkészet {által nemesen nevelt, testben és lélekben egyformán erős ifjak serege magjelent az élen és bennünket, kikben a fölényes többség érzéséből származó elbizakodottság túlontúl megvolt, — eltiport. Kétségbeejtő szerencsétlenségünkben kellett tapasztalnunk, amit korában elmulasztottunk, hogy az ifjúság ügye a cserkészmozgalom széleskörű erős kiépítése a nemzet javára komoly tényező. Illetékes körök ma már komolyan kezdenek a cserkészettel foglalkozni, de a társadalom támogatása, megértése nélkül az ő mun> kájok nem haladhat, a mí előre törésünk megakad. Azon fáradozunk tehát, hogy megnyerjük a társadalmat, a szülőket a cserkész-eszmének, mert bizony sok szülő csak árnyoldaláról ismeri a cserkészetet! Nem olvas helyi lapot, sem cserkész folyóiratot, nem olvasgatja a cserkész könyveket és füzetéket, természetes hát, hogy nincs igazi képe a cserkészet nagy nevelő erejéről. Vagy ha már hallotta ezt a fogalmat emlegetni, nem érti: miért nem lett az ő fia egyszerre angyalka, vagy legalább tigzta jeles, egy-két évi cserkészsége után. Egyszerűen azért, mert a cserkészet még nem csodaszer, csak nevelő eszköz! Anuyira még nem vagyunk, hogy az őrsi órákon, csapatgyüléseken és kirándulásokon hallottak és látottak sokszor bizony elég erős ellenhatással ne találkoznának akár az utcán, akár „baráti" körben. Arra a sokszor fölmerülő kérdésre is egy tzeiü a felelet, mit az emberek nem egyszer tesznek fel a vezetőknek „hol van a szép gárda, mellyel megkezdte járni a cserkészet útjait a férfiasodó hangok dalos lendületével?" — Egy számban ugyan leapadt, de értékben gazdagabb, kisebb gárda alakult belőle örül a kertész a sok fesledező bimbónak de mire a tavaszból ősz lesz, a magvetésből aratás, bimbóhasadásból gyümölcsszedés: a leggondosabb elővigyázat és ápolás mellett, sőt ellenére is, mily sokszor üli meg a virágzó tájat a dermesztő hideg, az életet irtó fagy, hányszor fedi el átkos takarójával a kikelő életet a halált hozó hó ártatlan SZÍDÜ takarója? Hányszor viharzik át a vidéken a kérlelhetetlen fergeteg? Mily észrevétlenül lepi meg a gazda reményeit a pusztító rozsda, az undorító üszög? Mily észrevétlenül rendezi be a pirosan mosolygó almát a kúszva tovalopódzó 3 féreg s mily hirtelen csavarja ki a szilárd szálfát a hírnök gyorsaságával rohanó vihar. Ha ezen külső erők gyeplőit mind a vérmes reményekkel telt gazda vagy kertész tartaná kezében, ismeretlenek volnának azon a vidéken a sors kegyetlen csapásai, ismeretlenek volnának a gazda könnyei is. . . A cserkész vezetőknek sem lennének fájdalmai! Kik akarnak cserkészek lenni ? Több esetben csak a szülők, máskor meg csak a fiuk. A szülők ugyanis szeretnék fiukat cserkészkalapban látni — mintha ez untig elég volna —• mert a szomszéd fiának is van, de a drága kis csemetének legtöbbször beléje nevelt jellemgyengesége, iskolai rossz viselete, a rovások száma nyilvánvalóan mellékes 1 Bizony ezen az alapon is meg kellene írnia valakinek a „fenn az ernyő, nincsen kas" igazságait. De van a másikra is elég példa. A fiu szívvel lélekkel cserkész, lemond eddigi léhaságairól, áldozatot hoz, fárad a maga és társai testi-lelki megerősítésén; szereti a természetet, örömmel megy kirándulásokra, egymás, után rakja le a próbákat, fur, farag, dolgozik a lakásán és a Cserkész Otthonban is csak egy baj van: kopik a cipő, szakad a ruha, elfecsérlődik az idő. Csak ezen is tudnának hát segíteni a vezetők! Hiába magyarázzák a vezetők, hogy a cserkész a vasárnapi kirándulási idejét azokon a tiz perceken, negyed sőt egész órákon takarítja meg, melyeket mások a korzó poros aszfaltjain nap nap után eltöltenek, ahol a cipő is jobban kopik a kövön, mint a pázsitos természetben; s a ruhának is végeredményben egyszer el kell szakadnia. Be hát mindezekért a cserkészetet okozzák, amely „kenyeret senkinek sem adott." S végül is a minta cserkésznek ki kell lépnie a csapatból a szülök ellenszenve miatt. Ezeken a mozgalom nemes célját aláásó bajokon segíteni kell! Egy mód van rá. Érdeklődjenek a szülők mélyebben a cserkészet iránt és részesítsék azt megértő szeretetben. Hisz az ö gyermekük érdekéről van szó Nemes jellemű, ép testű, ügyes, a felelöségérzettől áthatott embereket akar nevelni a cserkészet. A haza reményeinek felbecsülhetetlen értéke megköveteli a vezetőktől, hogy éber figyelemmel kisérjék cserkészeiknek magánéletét is és hogy ezt tehessék a siker érdekében a szőlőkkel vállvetett munkára van szükség. Módot adnak a vezetők, hogy a cserkész munkáról fogalmat alkothassanak a szülök, midőn az évenként egyszer kétszer rendezett családias ünnepélyre meghívják az érdeklődőket, akár az Otthonba is. Ekkor meggyőződhetnek a szülök, hogy a cserkészet nem jelent idővesztességet, hogy a cserkészet az alkotás iskolája. Midőn a szülők a fenyőgirlandtól illatos Otthonba lépnek, midőn ott szivük magzatát szerepelni látják akár alkotásaiban, akár előadásban, midőn közösen megbeszélik a vezetőktől felvetett eszméket, témákat, átmelegszik a lelkük és hálásan szorítják meg a vezetők kezét, őrölnek, hogy cserkész a fiuk, mert már nemcsak a kalapján veszik ezt észre, hanem a jellemén, szivén, a lelkén is, kötelességtudásán, akaraterején, mindenén! Ahányszor ez ismétlődik, annyi érzéssel van megfizetve a vezetők munkája az újjászülető Haza javára. Geoch Jóesef, cserkész-tiszt, gépészmérnök hallgató. — Posztószállitás A grázi kereskedelmi és iparkamara külkereskedelmi osztálya egy ottani jónevü posztógyáros cég szállítási ajánlatát közli kamaránkkal s kéri azt az itteni érdekeltség tudomására hozni. — Szállítási feltételek a debreceni kereskedelmi és iparkamaránál betekinthetök.