Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 146-172. szám)

1921-07-31 / 172. szám

2 / jfifamsts* HjfcKMflWglBgBgg58Bg IBII —I IIII jJillW 1 UMMLUIIW 191': julius 31. Vepvük komolyabban a vasárnapot! Ezen soraimat a nyíregyházi társada­lom vezető köreihez intézem, kérvén a beimök foglaltaknak komoly s barátságos mérlegelését. Nem kicsi aggodalommal szemlélem azt az ujabban lábrakapott szokást, amely] szerint városunkban minden nagyobb gyű­lés, ünnepély, parádé vasárnap délelőtt 11 órára esik, tehát éppen arra az idő" pontra, amikor a helybeli evangelikus egyJ ház évtizedes szokás szerint magyarnyelvű istentiszteleteit szokta tartam. Mindenkinek, ki a magyarság s a vallásosság ügyét szivén hordja, be kell látnia, hogy ez nem jól van igy, mivel a 1 kétnemű érdeknek ezen időbeli összeütkö-> zése feltétlenül hátrányosan hat ugy, az egyikre, mint a másikra. Aki az én egy­házam életfolyását figyelemmel kiséri, az tudhatja, hogy nekünk evangelikus lelkészeknek, különös gondunkat képezi idehaza a magyarnyelvű istentiszteletek kiépítése és lendületbe hozása, a mi — hála Istennek! — az utóbbi időben szépen sikerült is. Ma nemcsak azt mondhatom; már, hogy templomunkban 27-el több aj magyar istentiszteletek száma, mint volt akkor, amikor mi az egyház vezetését át­vettük, hanem igaz örömmel azt is jelent­hetem, hogy. a magyar istentiszteletek lá­togatottsága évről-évre szemmelláthatóan növekszik. Kár volna azért azokon bármi módon, még a legjobbhiszemü eljárással is csorbát ejteni s azok látogató közön­ségét megbontani. Minden beecsületes tényező ez ország­ban ma azt hangsúlyozza, azt sürgeti s a kormánykörökből is sürün kapunk arra nézve figyelmeztetéseket, hogy. a vallás­erkölcsi érzést különös gonddal ápoljuk, mivelhogy mindenki érzi, hogy a mai kor nagy erkölcsi deficitjének az istenfélelem hanyatlása a legfőbb oka. Mi, lelkészek! mindent el is követünk, hogy az oltár­tüzek lángolását még fokozzuk; sajnos azonban a társadalom a mely pedig szin­tén folyton jajgat az erkölcsök megromlá­sa miatt, hol abban, hol amabban az alakban — s bár megengedem nem rossz­hiszeműen és szándékosan, hanem inkább elnézésből — sokszor akadályokat gprdit munkánk elé, akadályozván a híveket ab­ban, hogy vasárnap a templomba men­jenek, vagy ha nem is éppen akadályozza e szónak betűszerinti értelmében, közbe­szólásaival s más irányú intézkedéseivel elvonja figyelmünket az intentiszteletektől. Én szívesen elismerem azt, hogy azok! a gyűlések és ünnepélyek, amelyek va­sárnap délelőtt városunkban folynak, szinii tén nemes célok s nemes eszmék szolgá­latában állanak, de bocsánatot kérek — kénytelen vagyok mégis kijelenteni, hogy] műiden eltörpül az Isten neve és Isten szolgálata előtt s hogy azok a nemes célok; és eszmék csak ugy, fognak igazán célhoz; jutni, ha a templomokban megtisztult ér.­zések veszik őket szárnyaikra. Hiszem, hogy egyik oldalról, másik oldalról is mindenikünk a sziveknek ne­mes irányban való megtermékenyítésére törekszik. Igaz konsolidáció azonban semmi téren nem fog bekövetkezni addig, amíg a szivek nem nemesülnek, meg. Es hát, akárki mit gondoljon "is, ez a megne­mesülés templomok nélkül nem "fog bekö­vetkezni soha! Szebb jövőhöz az ut csak a templomon át vezet. Épen azért keresz­tyéni és hazafias kötelessége mindénkinek, hogy a templomok nyugodt működését biz tositsa és ha már elő nem mozdítja, lega­lább ne zavarja azt. S én a magam részéről zavaró körül­ményt látok abban, hogy városunkban gyűlések és ünnepélyek épen az evangé­likus istentiszteletek időpontjában, vasári nap délelőtt 11 órakor tartatnak. Uraim, legalább az a vasárnap délelőtt legyen egészen az Istené! Miniden egyéb szoruljon hátrább, legalább egy órával. Már maga . az a puszta tény, hogy. valaki az istentisz­telet idejére mást tesz: devalválása a; templom tekintélyének, amely föltétlenül demoralizálóan hát a közszellemre. At is­tentiszteletek szentségének oly magasan kell állania, hogy még a gondolatát is tá­vol kellene tartanunk annak, hogy azok­nak idején még valami is történhessék. Pláne nyilvánosan és hivatalosan. Minden üresen elkondult templombahivó harang]­1 szó, melyet elnyel s túlharsog a világ lár-i mája, halotti harangszava az erkölcsnek s tűzjelzése annak, hOigy azon a területen ég s pusztul valami. Uraim, ne tréfáljunk! Eleget okulhattunk a közelmúlton, a mi­kor a templomot nem vették semmibe; de koldusa is annak a bölcsességnek na-< gyon sok lélek s maga az ország is. Különben pedig méltánytalanság is a/ nyíregyházi evangelikus egyház híveinek! táborával szemben, hogy őket vasárnap délelőttönként válaszút elé állítják; a minthogy méltánytalanság velünk, luthe­ránus papokkal szemben is, akik szám-) belileg többen vagyunk minden helyi fele­kezet papjainál, hogy minket elütnek a társadalom mozgalmaiban y aió részvétel­től, mivel mi vasárnap délelőtt 11-kor kö­telességszerűen vagy a szószéken vagyunk vagy keresztelünk, .vagy; betegeket látoga­tunk. ! Egy a kérésem: a vasárnap délelőtt legyen teljesen és kizárólag az Istené! To­lódjék minden hátrább, hogy a mi isten­tiszteleteink zavartalanul s" minden gátló akadály nélkül folyhassanak. A nyíregy­házi evang. egyház életrendjét zavarja az! ujabban lábrakapott szokás. Azt hiszem, hogy ez az egyház, amelynek verejtéke ér­tékes faktora városunk felvirágoztatásá­nak, nem érdemli azt meg, hogy bárki isi fumigálja. Életemben volt már alkalmam Zü­richben is, Londonban is tölteni egy-egy. vasárnapot. Milyen má& világ van ott! Az Az istentiszteletek ideje alatt ott nemcsak hogy a hétköznapi sürgés-forgás szüne­tel, hanem még a villamosok közlekedése is a minimumra szorítkozik; elszállítják a közönséget a templomba s vissza a templomból és azutan ünnepi csend; bo­rul a városra. A nagy Anglia ennyire respektálja a vasárnapot! Az összetört, lélekben meghasonlott magyarságnak nem volna-e már időszerű arra gondolnia, hogy ha több nem, hát legalább az az egy vasárnap délelőtt ma­radjon meg benne teljesen és kizárólag az Istené??! 1 Mert jaj nekünk, ha az oltár tüzek lán­golása megcsappan! Paulik János, ev. esperes-lelkész. Az Apollo mozgó 1921. julius 30 ős 31 én, szombaton és vasárnap, a kilépő személyzet jutalomjátéka. Bemutatásra kerül: Hegyek alján dráma 5 felvonásban, főszereplők: Petrovich Szvetiszlar Lóth Ila. Ezenkívül FRO U-F ROÜ olasz filmdráma négy felvonásban. Főszereplő: Franceska Bortini. Az előadások zenekiséretét szívességből dr. Németh Sándor, Handel László, Hoffmann Pál és Szende Károly urak látják el. A mozihelységben több ventillátor lett elhe lyézve, melyek kellemesen hűvössé teszik a helyiséget. Jegyek előre válthatók a „Diadal" irodájában. A korcsmák ünnepnapon való nyitvatartása ellen Nyiregyháza, julius 30 Saját tudósítónktól Nógrádmegye törvényhatósági bizolt­ísága pártolás végett átiratot intézett Sza­bolcsvármegye törvényhatóságához a korcsmák ünnepnapon való nyitvatartása! ellen. Az átirat célja az, "hogy a nemzetgyüj lés, mivel a törvényhatósági szabályren­delet erre nem alkalmas teljesen, tör­vényben rendelje el a korcsmák ünnep­napokon való zárva tartását és az e tör­vény ellen vétőket a lehető legszigorúbban büntessék meg, mert — mint az átirat mondja — ha a nemzet tervszerű demorali zálását szolgáló mai korcsmarendszer to­vábbra is korlátozás nélkül marád és "ha az állam »pénzügyi érdeket jelszó hatása afatt továbbra behunyva tartja s'zemét a nemzet vezérlete, ugy a magyar fajt olyan tökéletes romboló munkálat fogja ke­resztül dolgozni, amely a nemzet s az ország talpraállitását egyszer s minden­korra lehetetlenné fogja tenni. A Gutenberg-Kor hönyvakciőja Nyíregyháza, jul 30. Saját tudósítónktól. A munkásság minél tökéletesebb szel­lemi kiképzésére 'egyesület alakult Nyiregy házán Gutenberg-kör cimmel, a munkások közművelődési egyesülete. Teret nyújta­tnak itt a munkásságnak, hogy képességeit kifejthesse, ismereteit kibővithesse és, a kultura szép gondolatait megismerhesse. Az iskolából hamar az életbelépő munkás bizony vajmi kevés tudást vallhat magáé­nak, pedig minden igyekezettel azon kelt lennie, hogy a szellemi tőkét minél na­gyobb mértékben lefogja a maga részére, mert' az egyik legnagyobb emberi érték a tudás s mert ,az értelmes, tanult munkás fokmérője egy ország műveltségi állapo­tának. A Gutenberg-kör e célból könyvtárai is állított fel, amelynek gazdagítására könyvadományozásra kértük fel Nyiregy­háza város humánus gondolkozású kö­zönségét. A Gutenberg-kör könyvtára részére eddig a következő könyveket adományoz­ták : Ehrlich Antal tan."kép. tanár : Andre­jev : A kormányzó, Mikszáth Kálmán : Tót atyafiak, Mikszáth: Mácsik a nagyerejü Gaston Leroux: Az elátkozott karosszék, Jókai Mór: Az utolsó mór királyok. Ifj. Radványi Sándor ajándéka : Gáiffy I. : A bélyegilletékek kis kézikönyve, Hortsy P. : A csillagok világából, Ivölcsey válogatott szónoki müvei, Diderott: Levél a vakokról lazokhoz, akik látnak, dr. Márkus D.: Az ipartörvény, Szemere Miklós összes müvei Balogh Z. munkái, Pakots J. : A hóditó jasszony, Balzac : Ferragus. Szikszay Nusi­ka ajándéka : Forgács Gy. : A világosság utja, Jókai M.: Fekete vér, Jókai Mór: Színmüvek. Felkérjük azokat, akiknak felesleges könyveik vannak, szíveskedjenek azokból ia nemes cél érdekében minél többet áten­gedni a Gutenberg-kör részére, hogy ez­által is támogatva könnyebben elérhesse célját: a munkások szellemi kiképzését. KOLLAR3T BŐRLEMEZ a jelenkor legjobb és legtar­tósabb tetölemeze. 12-15 éve használatban. Kapható: WIRTSCHAFTER ÁRMIN vaskereskedő Nyíregyháza • Csak ez a valédi, amely a cim­* kével van ellátva \ 7036 K0LLARIT­BÍMEftEZ !"Sm""'.V SWGTA11N FEDÉLIEMEZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom