Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 146-172. szám)

1921-07-30 / 171. szám

jMtmnte. 19* : julius 30 A zürichi jegyzés és a korona Igen gyakran hallani már hosszabb idő óta, hogy a korona belső vásárló ereje sokkal magasabb, mint azt Zürich-bén ér­tékelik. Aiddig, amíg a korona értékcsökke­llése tartott, sok tekintetben igaz volt a fenti felfojgás. Amióta azonban az érték emelkedés bekövetkezett és azt követőlegi az ujabb értékesés útjára tért a korona, azóta az a tétel, hoigy nagyobb az értéke a koronának, a jegyzettnél, alig állhatja meg a helyét. Mintha valamely .igen érzékeny, szeiz­mojgraf hajtaná az árak alakulását, ezek a bizonyos árak a legérzékenyebben észre veszik és »jegyzik« az áremelkedéseket. De amint a korona értékemelkedése és ezzel az áraknak joggal elvárható csök­kenése kellene, hogy bekövetkezzék, ez a szeizmográf mindig fuccsot mond és Izeg-mozog, fészkelődik, de a rendes jegy­zést: sohasem végzi el. Egy kissé felé-felé billen az áreséseknek, de soha azt a baklö­vést el nem követi, hogy pontossan je­gyezze az árakat. Ez a bugyelláris—ér­zékre berendezett szeizmográf azután ugy igyekszik hangot adni az érzéketlenségnek, amikor az áraknak le kellene meniök,( hogy hiszen a korona belső vásárló ereje minidig felette áll a zürichi jegyzésnek és ha Zürichben 185-öt jegyeznek is, itthon ia valóságban ez a szám, valahol az 500 körül csavarog. A korona árhullámzásáról jjgen sokat beszélnek mostanában, hivatalos és elő­kelő helyekről js. Pénzügyminiszterünk például azzal okolta meg a koronának 100 pontos esését, hogy a parlamenti vitatko­zások voltak befolyással az értékelésre. — Ezt mondjuk kifelé, tehát Zürich számára, illetve javára s elhisszük. De másban yan joggal tamáskodni valónk. Méjg mielőtt a kaszák a rónákon meg­pendültek s amikor még ismeretlen volt a termésnek valóságos hozama, hallottmik fix kötéseket búzában, amelyek métermá­zsánként 800 koronákról szólottak. Akko­riban valahol a 240, 250-es jegyzés kö­rül sétált Zürichben a korona. Szinte kü­lönös volt, hogy a Zürichi börziáner, meg a magyar mezőgazda, milyen pontosan tudnak egymással jegyeztetni. Mert hi­szen a korona ekkor cca 40-ed része volt értékelve a békebelinek, Zürichben és a magyar gazda is ugy találta, hogy a buza is körülbelül negyvenszeres árat kell, hogy elérjen, a békebelivel szembén. Hogy ekkor olyan véletlenül és körülbelül ösz— szevágott a zürichi börziánernek, meg a tősgyökeres magyar gazdának a számitása, még] hagyján, ez lehet puszta véletlen. A korona azonban, mert hiszen a par­lamenti csetepaték, különféle kijelenté­sek és kompromittáló felszólalások hangj­zottak el, Zürichben lejtőre jutott és el­kezdett csúszkálni lefelé. Ezt is megért­jük, Zürich nem bízik. Zürich elspekulálta magát. Mit tudja Zürich, nem-e eszik egymást a magyarok?? Ha nem marad magyar, mit ér a korona?? Ezt mind meg­értjük. A spekulánsnak van joga speku­lálni. Mit akar azonban a magyar gazda?? Miért emelkedtette fel a buza árát, pont ugy felfelé, amint a zürichi jegyzés csúsz­tatta lefelé a koronát?? Mitől lett a buza ára ma már cca 1200 korona mázsánként la 800 korona helyett, ha Zürich-ben rosz­iszul értékelik a majgyar koronát?? Ha ideben »mindig magasabb a vásárló ereje* mint Zürichben Ez csak a búzáról szólt, de nem kell azt hinni, hogy más cikkre nem áll. — Mindazok a cikkek, amelyek a parlamenti veszekedések előtt idebenn voltak, vagy, itt termettek, egy cseppet sem ijedtek 1 meg ezektől a veszekedésektől és csete­patéktól, lianem azért drágultak, mert a koronának itthon sincsen most már na­gyobb vásárló ereje, mint azt Zürichben kigondolják. Ha importálni kívánunk, — mert hi­szen ugyan mink van amit itthon terme­lünk — akkor odakin egy fityinggel sem? aidnak többet koronánkért, mint azt Zürich mondja. Ha behoztuk, akkor annyi) koronáért kerülnek az import cikkek a kereskedelembe, amennyibe kerültek, plusz haszon. Ha ez emelkedést mutat a régivel szemben, akkor emelik a raktáron levő áruk árát — durch die Bank — és aki­kor a majgyar mezőgazda is bolond lenne ezt a hullámzást nem követni. 'Hagyjunk fel azzal a hitegetéssel, hogy itthon jobb a korona, mint másutt Egy rézíillérrel sem. Van és vannak akik "erről gondoskodjanak; bennünket meg ne ámítsanak. Parlamenti veszekedésektől nem kell, hogy az aratásra kerülő buza ára emelked jék. De a többi árucikk ára sem. . Emeli a »bugyelláris érzék«. Pisszer János. Cserkészeink a Balatonnál Nyíregyháza, julius 29. Ssját tudrfsi'ónktól Nem is olyan rég hódit a cserkészség gondolata, de alig fogták fel en­nek jelentőségét az ifjúság neve­lésére, jellemképzésére vonatkozólag;, már is izmosan és erősen kifejlődve uj meg| uj cserkészcsapatok létesülnék. Katonás keretek között élnek, gyakran 2—3 hetes táborozást tartanak messzi vi­dékeken. Ez minden esetre nagy hatással van az ifjak lelkületére s igjaz, férfias ér­zés lép a bizonytalankodás, gyávaság he­lyébe, az 'önállóság érzete. A nyíregyházi felsőkereskedelmi isko­la »Turul« cserkészcsapata is liosszaob útra indul mégl e hó végén, de legkésőbb augusztus hó első napjaiban. A csapat a miskolczi > Turui« csapattal együtt indul útnak. Az egyesitett csapat Skrovina Samu főreálisk. tanár cserkésztiszt vezetésével Keszthelyen, a Balaton partján fog tá­bort verni. /. Érdíekes, hogy a táborzásban nem­csak fiuk vesznek részt; ott lesznek a miskolci »Hámor« leánycsapat tagjai is, akik a fiukéval teljesen egyező életmódbt folytatnak. Minden egyes napot szigorúan megállapított napirend szerint fognak el­tölteni. Az élelmezésről a táborparancsnok­ság gondoskodik. Leány és a gyakorolt fiucserkészek felváltva főznek. Itt aztán a leányok különös igyekezettel fognak buz­gólkodni, nehogy a fiuk a konyhában le­főzzék őket. A kellemes, szabad táborozás mintegy 2—3 hétig fog tartani, mely után napéget­ten megerősödve térnek vissza ismét a kirepült kedves ;cserkészfiuk. Rádiumot találtak sgy forrás víziben Gyóg.vfűrdö -Csanádmegjétfen Csanádmegyei tudósítónk értesített berniünket, hogy Csanádapácza községben a 800 méter mélységből előtörő artézi víz­zel nagymennyiségű földgáz jön ki a föld­ből. Az artézi vizet vegyileg elemezték és benne nagymennyiségű kén és vas, vala­mint csekély mennyiségű rádiumot talál­tak. Az artézi kut Oberschall József csa­nádapácai lakos tulajdonában van, aki nagyszerű fürdőt rendezett be. Külön uszoda és külön belső meleg fürdő van. A Viz természetes melegje 38—40 fok. A földgázát malom hajtására használja a tulajdonos. Különösen gyógyhatású a fürdő rheuma és csuz ellen. 4 vármegye rendkívüli közgyűlése Nyíregyháza, jul 29 Saját tudósítónktól. Szabolcsvárni egye törvényhatósági bi­zottsága szombaton julius 30-án délelőtt 10 órakor a vármegyeháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tart, amelynek 449 pontból álló tárgysorozatában nagyon sok fontos ügy vár elintézésre. A közgyű­lésről szóló részletes tudósításunkat hol­napi számunkban közöljük. Mondja valaki, hogy nincs liberaliz­mus Majgyarországon. Mondja valaki, hogy akár a kormányelnök, akár speciel! a kultuszminiszter elfogtult a felekezetek­kel szemben. Vagy, hogy, kurzus van. Most vesszük a megbízható hirt, hogy a debreceni zsidógimnázium felállí­tásához a kormány hozzájárult. Mi ugyanazon az állásponton va­gyunk, hogy az oktatásügynek fokról­fokra állami kezelésbe kellene kerülnie s ha ez már 40 évvel ezelőtt megtörtént vol­na, ma talán nem igy állanánk. Ha azon­ban az állam különösen mostani neli^z helyzetében nem képes a szükségles áldo­zatra és a felekezeteket továbbra is igény­be kívánja venni az oktatásügy, szolgálata körül és kénytelen kelletlen fenntartja a felekezeti iskolákat, akkor nagyon helyes, ha ezen a téren a zsidóknak is megladja, amit más felekezeteknek megadott, illetve amit más felekezetek évszázadok óta gya­korolnak. A zsidó értelmiségnek impozáns tömege liiyert eddig szellemi kiképzést ke­resztény és kerestény. felekezeti iskolák­ban, ideje hogy végre ők maguk külön is­kolát állítsanak és abban a viszonosság elvénél fogva olyan keresztyén tanulók is nevekedjenek, akik a keresztyén feleke­zeti iskolák tulzsufoltsájga miatt ezekben elhelyezkedni nem tudnak. A kálvinista Róma büszke lehat a li­beralizmus ezen uj és ezen a téren sokat igérő első hajtásához. Az Apollo mozgó 1921. julius 30 és 31 én, szombaton és vasárnap, a kilépő személyzet jutalonijáíéka. Bemutatásra kerül: Hegf alján dráma 5 felvonásban, főszereplők: Petrovich Szvetiszlav és Lóth Iia. Ezenkívül FROU-FROU olasz filmdráma négy felvonásban. Főszereplő: Franceska Bertini. Az előadások zenekiséretét szívességből dr. Németh Sándor, Handel László, Hoffmann Pál és Szende Károly urak látják el. A moziheiységben több ventillátor lett elhe lyözve, melyek kellemesen hűvössé teszik a helyiséget. Jegyek előre válthatók a „Diadal" irodájában. — Könyv-újdonságok. Most jelentek meg a következő uj könyvek: Gaston Laroux: A nap felesége, fantasztikus regény, ára kötve 50 korona. — Surányi Miklós: A mester, regény, ára 49"50 K. — Guido da Verona : Aki a sze­relmet kitalálta, regény, ára 154 K. — Comte de Gobirean : A renaissance ; második kiadás uj illusztrációkkal, ára 330 K. Csehov Antal : Aki nem a£ar ur lenni, regény, ára 15 korona. Einstein : A különleges é3 az általános relativi­tás elve, ára 66 K. Kaphatók az Ujságboltban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom