Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 146-172. szám)

1921-07-23 / 165. szám

Zavarok az árlejtéseknél Amikor a "Közszállitási Szabály zaUokat megalkották, ezt tették a minisztériumok azért, hogy a közszállitásoknál addig felburjánzott mindennemű zavaroknak és tájékozatlansájgoknak eleje vétessék és ho-gy az árlejtések egyöntetű, mindenki előtt ismert és szigorúan betartani rendelt szabályok szerint folytassanak le. E szabályzatok megjelenése és életbeléptetése előtt megrendült volt a bizalom az árlejtések és különösen az odaítélések pártatlansága tekintetében. No de, amikor a közszállitási szabályok megjelentek, a dolgok kezdtek a maguk helyes medrébe terelődni, olyannyira, hogy a közszáliitások iránt adldig táplált bizalmatlanság is megszűnt. Mint mindenre, .ugy a közszállitási árlejtésekig Is átalakitólagí hatottak az 1914es évet kJ^ető évek. A háborúban tudjuk, nem az volt az irányadó a közszáliitások vállalatba adásánál, hogy ki minő ajánlatot adott be. — minden irányban tisztelet a kivételeknek, amelyek a tiszteletre méltók is — hanem az volt a fő, ho|g|y ki, miként tudta támogatni ajánlatát. De különben is. A közszállitásoknak a háborút megelőzött szabályozott rendjére lassan-lassan a fele dés jótékony fátyola borult, — ismét tisztelet a kivételeknek — és szabály idie, szabály oda, annak jutott a közszállitás, akinek adni akartuk. Az árlejtéseket is ugy folytatták le — ismét tisztelet stb. — amiként jól esett. Változtak az idők, változtak az emberek, változtak a szokások, változzott többek között a közszáliitások vállalatba adásának rendje és módja is. Hol u|gy, hogy a rendetlenség helyébe rend lépett, liof megfordítva, hol meg ugy, hogy volt is rend, mqg nem is. Az idők folyamán bekövetkezett ezek

1 a változások azonban, vég)re kell, hogy rendes mederbe, a közszállitási szabályok kijelölte útra terelődjenek. Szabályellenes pl. az, hqgy az ajánlatokat csupán csak egy tisztviselő bontsa fel, az árlejtés határidejének bekövetkezte előtt a helyett, hqgy az erre kijelölt bizottság előtt bonttatnának fel és nyomban jegyzőkönyvbe foglaltatnának az adatok. Szabályellenes az ajánlatok "felbontása után az ajánlatoknak át nem számításával ítélkezni és visszaadni a látszólag! magasabb ajánlatot tevőnek bánompénzeit. Az ajánlatokat át kell számítani, azokat behatóan mérlejgelni és alapos megfontolás után s zabad csak dönteni, a szállítást vagy a munkát, az arra érdemesnek odaítélni. Egyik közeli községben történt az, amit panasz tárgyává tettek, hogy. felbontották az ajánlatokat a lejárati idő előtt és a szóbeli árlejtés folytatása csak nagy idő elmultával következett el. Ilyent a közszállitási szabályok nem ismernek, ilyent egyenesen kizárnak. Hogy, miért érdemes e kérdéssel foglalkoznunk?*? Ezt is megmondjuk. A vállalkozók akkor, amikor az árlejtésen résztvesznek, lényegében a munkáltatóközületek, avagy a magánosoknak tesz nek meg nem fizetett szolgálatokat. Mert kikutatják azt a beszerzési forrást, amely a legolcsóbb, amely a legelőnyösebb az ihlető szállítás Vajgy munka vállalatba adásájnak nézőpontjából. Az ajánlattevők meg nem fizetett hajgy munkát végeznek e k"u(állásoknál, sokszor nagy költséggel járó levelezéseket, táviratváltásokat folytatnak sőt a legtöbbször utazásokat végeznek, hqgy a legelőnyösebb ajánlatot tehessék. Az ajánlattétel mindig a legkomolyabb nak nevezhető fáradtságos munkának az eredménye, amellyel szemben az árlejtést hirdetőtől azt a minimumot, hojgjy a be| nyújtott ajánlatok komoly elbírálást nyer) jenek, okvetlenül el lehet, de el is keli várni. Már az árlejtés meghirdetésénél is fontos, a mindenre kiterjedő figyelem. Nem mindegy, hogy milyen ár lejtési hirdetményt bocsátunk ki. Mert az arlejtési hirdetmény kétoldalú szerződés jellegével is bir. Ha a hirdetményben arra kötelezi magát valaki, akár közület, akár magános, hogy a befutó ajánlatok közül szabadon választhat, akkor nemcsak joga hanem kötelessége is a befutott ajánlatok közül a legelőnyösebbnek a szállitást vagy a munkát odaitélni, mert nem azt mondotta, hqgy el is állhat a vállalatba adástól. Ilyenből, még perek is származhatnak. Ha nem a legelőnyösebbnek adja oda, az öszszeget tekintve, még ez is megfelel a hirdetmény szellemének. E sorok célja az árlejtésnek komoly voltára és ezért a közszállitási szabályok-, ra a figyelmet felhivni. Lépjünk ezen a téren is a »konszolidáció« útjára. Pisszer János. Sásüpari taifblyamak A földm. min. ur a debreceni háziipari ker. felügyelőséget rendeletben arról erlesitette, hogy a folyó év tél folyamán Löbb tanfolyamot hajlandó támogatni az esetben, hogyha a községek, egyesületek, erkölcsi testületek a tanfolyam céljául szolgáló helyiségről, fűtés, világitás és takarításról gondoskodnak. Tanfolyamot nyersanyaggal a tanfolyamot kérő község, egyesület stb. tartozik saját erejéből ellátni, indokolt esetben kamatmentes kölcsön utalványozását kérhetik. Mester díjazása állani segéllyel biztosítva. A háziipari tanfolyamok célja a munkanélküliség részbeni enyhitése, azonkívül földmivelőknek a gazdaság, kert és háztartásban szükséges eszközök és tárgyak előállítása, azok 'javítása es pótlása, amely lyel egyrészt szabad idejöket, főképen a téli hónapokban, kellemes es jövedelmező foglalkozással eltöllhetik, másrészt elvonjuk őket a téli semmitevéstől, az unalomtól, valamint |az ebből származó vétkes szokástól stb • , Felkérem az érdeklődőket, hogy. az államsegélyt igény bevenni óhajtók a Földmiv. Miniszter Úrhoz címzett kérvényüket, — államtámogatásra nem szorultak, — saját érdekökben, tanfolyamok megtartására vonatkozó szándékukat, ugy ez éven, mint a jövőben, legkésőbb augusz tus hó 15-ig hivatalomnak bejelenteni, illetve beküldeni szíveskedjenek. Háziipari felügyelőség Debrecen. Leleplezték a csendorvértanuk t : Tegnap délelőtt történt az oláhok által gálád módon kivégzett három csendőr vértanú emlékére felállított emléktábla leleplezése ünnepélyes keretben. Az ünnepélyre kivonultak a csendőrök, a katonasági és a hatóságok képviselői. A lovassági laktanya udvarának hátulsó szögletében folyt le az ünnepség, azon a fyelyen, ahol halálra sebezve esett össze a három magyar vértanú oláh golyók által találva. A Himnusz hangjai nyiLják meg a gyászüimepéiyt. A katonazenekar játszik, érzéssel, meghatottan. Ezután a református lelkész, Bartók Jenő lép a dobogóra s áhítattal könyörög a szomorú végett ért csendőrök lelki üdvéért. Imádkozik. Ek! kor egy tiszthelyettes megy az épület falára erősített, fekete kendővel letakart márványtáblához és leemeli a kendőt. És ott áll előttünk az egyszerű kis tábla, egyszerű, de örökké kegyelettel emiitett nevekkel: Oláh János cseridőrörmester, Szányi Károly és Gyermaxm Imre próbacsendőrök. Fájó szivvel olvassuk a nevekét. És egyszerre zokogás hallatszik. Gyászba öl tözött asszony mered a táblára. Az Oláh János özvegye. Most Buday A. prnagy emlékszik meg az elhunytakról. Elénk tárja az oláhok gaz cselekedetét egész megdöbbentő aláv,alóságában. Meghatottan festi a kivégzettek! forró hazaszeretetét, akik életüket áditák Oda* hazájukért s akiknek csak azért kelLett meghalni, mert magyarok voltak. Vezényszó hangzik: imához! És a csendőrök imádkoznak. Hang nélkül, nagy elnémulással. Utána ^Virányi Sándor vármegyei főjegyző lép elő. Kezében koszorú. Szabolcsvármegye közönsége küldi szeretett halottainak. Majd ismét a katonazenekar játszik. A Szózat erőteljes hangjai csendülnek fel s az örökké emlékezetes ünnepély végjét ér. Most jelent meg OZMETIKA (szépségápolás.) Irts: Szentíványi Szász Tihamér Ára K 107-80 Kapható ez UJSÁGBOLTBAN Nagy válaszfék mindénnemű bútorokban és Thonet székekben SUHANESZ LAJOS baforcsari\okábanoör.kalh.parochia