Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 121-145. szám)

1921-06-21 / 138. szám

Pállik Béla, Feszty Árpád, Aggházy Qyula stb. lettek. A szomorú történeti igazsághoz tartozik megírni azt is, hogy e kedélyes müvészházikdk helyén ma már milliomosok palotái állanak, régi tulajdonosaikból pedig — albérlők lettek vagy ugyanott, vagy — a kerepesi temetőben. De hogy az úttörők jól vetettek ft helyén, bizonyítja az, hogy a mai maecenások legnagyobb része e palotákból került ki. Az iskola első növendékei voltak 1883-tól 1888-ig Tornai Gyula, a mai kitűnő orientálista; Szirmai Antal, akiből később tanár lett; Pörge Qergely, a vásári jelenetek jeles ábrázolója; Kimnach László neves genre-festő és rajzoló, tanár; Kardos Qyula, a kitűnő miniaturista és Greguss Imre, a paraszt genre-festő, valamint mindezeket megelőzve Sztetka Gyula, aki mint Benczúr volt tanársegéde még ma is egyetlen általanosan tisztelt és szeretett alapköve a Benczúr-iskolának. Margitay Tihamér, a híres genreképfestő és Kárpáthy Rezső tájképfestő szintén az elsők között voltak, de csak egy "évig dolgoztak a mesteriskola kötelékében. Ez volt egy része annak az úttörő gárdának, a mely szorgalmas, tehetséges munkával kitaposta a magyar művészet göröngyös útját, a mai utódok számára kiváló alkotással gazdagítva művészi kincseinket. Az 1884. évben két új taggal szaporodott a mesteriskola: Komlóssy Edével és Burger Lajossal, két jeles arcképfestővel, a kik közül az előbbi Wien-ben aratja gazdag sikereit, az utóbbi pedig Budapesten keresett arcképíestö. Koroknyai Ottó 1885-től 1887-ig volt Benczúr tanítványa és itt festette híres „Javíthatatlan^ -ját, melylyel elnyerte a Munkácsv-dijat. Ekkor már a mesteriskolának kevés vo.t az epreskerti telep és a Nagy János-utcában is bérelt ujabb műtermeket; Tolnay Ákos 1886 — 1891-ig ; Mannheimer Gusztáv 1887—1892-ig ; Pap Henrik 1888 1896-ig; Spányik Kornél 1888—1896-ig; Bruck Miksa 1888-1894 ig; Pállya Celestin 1889—1894-ig : Ujváry Ignácz 1891 —1896-ig; Dudits Andor 1891 —1897-ig ; Márk Lajos 1892—1897-ig; Ipoly Sándor 1892—1897-ig; Knopy Imre 1892—1897-ig követték kiváló tehetséggel és szorgalommal elődeiket, számos kitűnő művészi alkotással számolva be a Műcsarnok kiállításain Az 1894. évtől 1898-ig Fényes Adolf; 189$—1900 ig Koszta József; 1896— 1901-ig Kernstock Károly; 1896—1898-ig Horthy Béla és Aranyossy Ákos; továbbá, 1897—1901-ig Szenes Fülöp; 1897— 1901 -ig Hegedűs László; 1899—1913 ig Nagy Zsigmond; 1899 —1903 Qergely Imre kerülnek Benczúr vezetése alá, gyarapítván alkotásaikkal az iskola sikereit. 1901—1905 négy uj tehetség és művészi erő lép be Reinhardt Károly, Jászay József, Éder Gyula és Boruté Andor személyében. 1903—1907-ig Zombory, Lajos és Komáromi-Kacz Endre emelik a Benczúr-iskola hírnevét. 1905—1909-ig ujabb négy magyar tehetséggel foglalkozik Benczúr mester : Vesztróczy Manó, Fejér Sándor, Nagy Vilmos és Jávor Pállal, a kik közül az utolsó egy év múlva megvált az iskolától. 1906 -1910-ig PenteleiMolnár János, 1907-1910-ig Glatter Gyula; 1909—1913 Rottmann Mozart, Raksányi pezső, Mányay József az iskola sokat igérő tehetségei és reményei. 1910—1913. két friss erővel, Sándor Antallal és Papp Bertalannal gazdagodik a tanítványok sora. Áz 1913 — 1919. évek sora Katz Lászlót, Szüle Pétert és Burghardt Rezsőt és egy évi időtartamra Halász-Hradil Elemért sorozza be, nem eredménytelenül, a Benczúriskola gárdájába. Az utolsók, a kik az 1919— 1921. évekig az iskola kötelékében Benczúr vezetése alatt fejlesztették szép tehetségüket: Mihalovits Miklós, Kukán Géza, Kada Alajos és Déli-Vörös Ernő voltak Benczúr halálával lezárult a mesteriskola történetének első fejezete. Volt még a Benczúr-iskolának több olyan tanítványa, a kik az iskolától való megválás után pályát választottak, mint: Blakkovics Ferencz, Szárics Imre, Breinfolk Sándor és Ferenczv József, a kik közül csupán a két első szerepelt müveivel egy ideig a Műcsarnok tárlatain. Aki visszapillant e művész gárda mintegy négy-évtizedes művészi múltjára, látni fogja, hogy művészelünk számottevő zászlóvivői nagy részben Benczúr kezei alól kerültek ki. Ezekből került ki a ma élő müvésznemzedék számos mestere, a nélkül, hogy az iskola bélyegzőjét homlokán viselné. Benczúr ugyanis rendithetlen híve volt a saját művészi hitvallásának. Soha be nem hódolt a divatos irányzatok változó áramlatainak. De dacára ezen konzervatív kitartásnak, soha nem befolyásolta tanítványait arra, hogy ugyanazon az úton haladjanak a Parnasszusra, mini mesterük. Igy hűséges követője, aki az ő nyomdokain halad, alig van kettő-három. Ezen liberális felfogása mindenkor tüntető módon nyilvánult meg olyan esetekben, a mikor mint tanár, a kritika éles szemüvegét feltette. Nem volt a művészi tehetségnek olyan hibával telt felcsillanása, a meiyben nem látott volna valami péltányolni valót. Szinyei-Merse Pál néha hangos hahotára fakadt, a mikor a kiállítások anyagának elbírálásánál Benczúr védelmébe vette az első kísérletek félre lépett bajnokait Minden művészi « tehetségről úgy vélekedett, hogz azok tulajdonképen egy célhoz törnek előre, csak különböző utakon érik el a dicsőség végállomását, avagy törnek le útközben. A megbotlott művészt fel kell emelni és ne!m szabad fekve hagyni. Ezt a nemes emberi vonását Benczúrnak mindenki ismerte és innen magyarázható az a páratlan ragaszkodó szeretel, melylyel tanítványai körülvették. . Az a művészi nemzedék, a melynek ő volt önzetlen irányitója, kertésze, ültette el és nevelte fel azt a hatalmas fát, melynek gyökereiből táplálkozik a legfinomabb hajtás, a mai modern művészet is. Egészséges anyatövön biztosabban fakad meg az oltás Benczúr nagyszerű tanári működését ragyogó példákkal bizonyítja ez a kiállítás,, örök emléket állítva magának és mesterének művészetünk történetében. Paur Géza. Benczúr-mester Megtért atyamesteréhez a legnagyobb barokfestő, a magyar Rubens P. Pál az ünnepi disz, pompázó színek mestere. Hányszor elnéztük mi, fiatal rajongó festönövendókek az Epreskerti műtermébe siető nagy művészt, amint megjelent a Bajza-utcai fordulónál világos szürke ruhájában, széles karimájú elegáns kalapjával. Mindig nyájasan mosolyogva fogadta köszöntéseinket — mert a világon művészeténél jobban csak az ifjuságot szerette. De mi is, ha csak szerét tehettük, közelébe férkőztünk, hogy hallhassuk szavát s mint valami bűvös földi Istenséget néztük őt és szívtuk magunkba tanítását. Valami kápráztató jelenség volt nekünk ő a Benczúr Mester. Egy izben Szinyei Merse Pál üzenetét vittem át hözzá, ekkor ismerkedtem meg vele. Festőállványa előtt ült és épen dolgozott. Tudtam azt, hogy nem szereti munkáját félben hagyni, hát vártam, pihenőt intett a modelnek és most elbeszélgetett velem sok mindenről; Honnét való vagyok ? Hányad éves ? stb. Nyájas és leereszkedő volt valahányszor fiatal és kezdő festőkkel beszélt. Kérésemre megengedte azt is, hogy műtermében levő képeit megnézhessem A kíváncsiság már arra vitt, hogy egy lepellel letakart képét akartam megnézni, amint visszanéztem rá, de ő mosolyogva intett, hogy szabad. Egy megkezdett arckép volt (gr. Tisza Istváné) szép pompás rsjzu friss vázlat. Nagyon tetszett (Mint kész kép még jobban) Beszédjéből kivettem, hogy nem nagyon szereti az arckép megrendeléseket, csak a nagy kompesiciók érdekelték. Nagyon szerette a régi mesteréket, tőkép Rubenst, Rembrwndot, mécsem utánozta őket, csak rajongott értük. Mindég a bárok formák és színek érdekelték. Minden munkájából a tökéletes festői ritmus csillogott elő. Nagy kompozícióit mélységes erővel, lélekből festette Ugyan igy tanította a melléje csatlakózott mesteriskolás fiatal festő ket is, A mester iskola vezetője volt, de tanítványait nem befolyásolta, bár szerette ha azok tartalmas és nagyobb kompozíciókkal foglalkoztak. Nem erőszakolta másra soha ez ő saját nézeteit. De nem engedte, hogy tanítványai még szükségből is fénykép után vállaljanak arcképfestést, az ilyen munkát lenézte. Barátja volt a jó kópiáknak is, sőt megkívánta, hogy tanítványai másoljanak egy-egy értékes festményt. Bár kissé akadozva beszélt, de ha művészetről szólott, élvezet volt hallgatni. Mert felfogása, tudása és tájékozottsága e téren páratlan volt. Es hogy kik lehettek Benczúr tanítványai ? Minden kiváló ügyes és képzett figurális fiatal, festő, kik az államtól tanulmányaik idejére ingyen műtermet és modellt kaptak. Nekem két tanárom volt Benczúr iskolajában Balló Ede és Kárpáti Rezső, ez utóbbi (ki évekkel ezelőtt meghalt) kiváló és nagyon ügyes tájképfestő volt, nagyon szerette volt mesterét, sokat beszélt nekem róla, az alábbiakat is tőle hallottam. A budapesti mester iskola Keleti Gusztáv kezdeményezésére jött létre, élére Benczúr Gyulát kívánta helyezni, akire a jövő festönemzedéket méltán rá lehet majd bizni. Mindenkinek tetszet a gondolat, csak a kormány nem sietett. Ekkor a Münchenben élő magyar festők Benczúr tudta nélkül kérvényt küldtek Treforthoz, a mester iskola Ügyében, amelyben őt ajánlották a mester iskola élére. Ezek után a király 1883 január 16-án kinevezte Benczúrt. A nagy magyar nem habozott sokáig. Pedig már akkor karján ringatta a külföld, mint nagysikerű művészt Mégis örömmel jött Budapestre 1883 október 14 én nyílt meg az iskolája. Egy év múlva már az Epreskertben felépített nagy műtermekben mentek át. Itt élt, tanított és alkotott a nagy mester hűen szolgálva hónát. 1897-ben Hock János, a sárga mefisztó, otromba sebet ütött Benczúr művészetén könyvével melynek cime: Művészi Reform. A kőbányái káplán zagyvalék fogalmazványa szidta Benczúrt és iskoláját. A könyv nagy kavarodást csinált. Hatása romboló volt, különösen a fiatalokra hatott, mert Párisból épen most tört utat magának az impresszionizmus pleinair festés. Eme festői felfogás hivei mind ellenségei lettek Benczúr iskolájának és vele a történelmi festésnek. Pedig később belátták ők is, hogy jogtalanul, Benczúr Gyula megbocsátott mindenkinek, nem volt ellensége semmi újnak, mert mindenben meglelte a jót. Most, hogy nagyságát teljes fényében látták támadói, kiengesztelődtek. Egy angol mütörténetiró, azt mondja róla: „Rajzolni mint Tizian, érezni mint Rubens, gondolkodni ugy tudott mint Tepoló." Ez volt Benczúr. Mikor jön hozzá hasonló 1 ? Zalai Ssálay Pál. Minden kívánságát ^BBS azonnal teljesiti LAX-MESTER. Nézze meg előadásait! 1———-— V —••— 1 HAVONTA -ídS^UP j koronáért olvashatja i az Ujságbolt Kölr-sön- j könyvtárát. t