Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 121-145. szám)

1921-06-12 / 131. szám

Nyíregyháza, 192Í. junius 12. * Yasárnap XLII. évfolyam, * 131. szám. SZASOLCSVÁflMEGYS ÉS MYfREOWÁZA VÁROS HIVATALOS 9éAP*LA?JA mom»\ énki holyfevs: agéas »Ö5KJ K, «étí>w» wv rv, ntrjyfcddvra 6O K, «rij riéaaprtSOK, vMté"»n J 020 K, iéíénn. Í80 K, ír? &0 K, Becsületes megegyezést ? A csen kereskedelmi miniszter, valami Dr. Hotctcz nevü ur azt mondta egy újságírónak, hegy ők a magyar áli&mmal becsületes gazdasági megegyezésre törekszenek, ami annyival is inkább egyszerű é3 könnyen létesíthető, mert hiszen a két ftliam nem konkurrense egym-snsk, gazdasági téren. Ráeszmélt, hogy egymást kölcsönösen és teijesen kiegészíthetjük. Még pedig azért, mert a cseheknek nagy saüéségtik van azokra a cikkekre, amelyeket Magyarország exportálhat, míg nekünk arra van szükségünk, amit s csehek exportálnak. Ebből az okoskodásból következőleg oda konfeludál, fcogy gazdasági tekintetben a két állam között igazán nincs ellentét. „MegjeiQrszág e tekintetben küiföldi kereskedelmi összeköttetéseink sorában — mondja Hetovecz, — nagyon értékes volna, természetes ezonban, hogy Cseh. Szlovákiában (!) ba a tárgyalások npm is vezetnének eredményre, nem lesz gazdasági válság. Hozzáteszi még, begy a kivitelüknek csak két-három százaléka kerül Magyarországba. Ezek a Hotovecz féle észjárások, azelőtt is igen élénk életet éltek. Szegény hazánkat mindig azzal áitatták, hogy Ausztria az ipari, Magyarország p .dig a mezőgazdasági ország és Gesammt mocarchie-Theil. Mi a Gesammentmocarchie ben igen jól tudtunk nyerstermékeket termelni és ezzel az osztrák és egyéb nációk gyomrait, feldolgozatlan nyerstermékek exportálásával megtölteni. Ök azután kitűnően kiegészítettek bennünket és voltak expomen seik, akik ezt neksnk jól meg.tudták magyarul is magyarázni, hogy milyea Dagyszerü egy gazda3á?í esység ez a Gesammtmonarchie, ahol tejfelt leszedik az osztrák és hasonló nációk, a savót pedig egye meg a magyar. MOÍÍ nem a „Monarchia" eaberei beszélnek, hanem annak résztöredékeinek ki3 kuvaszai. Milyen pompásan kiegyezhetünk mi. Nagy szükségük van nékik miránk, uode ne biszuk el magunkat. Hiszen csak csekélyke két-három százalékot exportálnak ők nekünk. Tehát ne nagyon gondoljuk mi magyarok, hogy nekik, a kis kuvaszoknak szükségük volna ránk. Csakhogy nem adig van az . . . Magyarország az a nagy, sz a szép ország, ha nem tanulta a.eg, hogy ipar nélkül meg nam élhet, akkor azt a vakság eredményezte, amelyet az osztrák császári ház fényébe való erős belepilogatás okozott. Ök gondoskodtak róla, hogy kellőképen elvakítsanak bennünket, fcogy & gazdasági önállóság terén ce haladhassunk előre. Nem is fejleaztettük iparunkat ugy, amint kellett volna. Amit létesiíettfick is, abból is a nemzetiségiek lakta vidékekre juttattunk na£yoib részt. Mintha a trianoni béke osztrák sugalmazásra készölt volna, ezeket az ipari tekintetben fejlesztelt részeit hazánknak, amelyekben természeti kincseinknek is oroszlánrésze van, ezeket metszették le bazáck törzséről, hogy még csupaszabban maradjanak ipar dolgában a megesonkitott részek avégből, bogy megérezzük, mennyire rászorulunk az ő iparukra Ha Nagymagyarország nem látta, "Csonkámé gyarország már kell, hogy lássa annak szükségét, hogy toirdszt, amit itt nyersen megtermelnek, csakis feldolgozás után szabad exportálnunk akkor, fca azoktól feleslegünk van. Alította vróöA Fa'«í*s T3f. B. 3ZA.-X& LÁSZLÓ ÍMÍÉTTHÍ IIMIIFFL-VRRF-rr-i-fi 3Aa kínd^hivaUlí RSACHSNYMJY 8ZAM. liéuratofcftt atítm* vfsi>«fc Ma már tudjuk, mi az az „egymást kiegészítés'-. Tudjuk, hogy semmi e^yéb, mint a rnjnket k uzsorüzás és tönk'reté tel sza;.dék».. Ebbe a kelepcébe Ujbcl beleugrariu&k nem szaL d. Oiultattuc*-multakon eleget £3 ta hallatszalak a cíeh trombitások szirénhangjai az ö kereskedelmi miniszterük szájéból is, akkor rísen kell lennünk. Nem szabs.d eihincünk, begy köztünk ' igazén sen.mi eilentét sincs". Igenis óriási köztenk az ellentét 1 Ez az ellentét évszázadok multán eem szűnik meg. Nem szabad me^szüntie. Oda kell fejleszteni htzárk gazdasági életét, bogy minden fzüksésietÜEket msguck teremtsük elő. Saját erőinkre tánaasjkedra kell, bogy megszerezzük a tólürk eJrsb.'ott tüzelő acyagainkat is, ba bel

1, tűzzel, vassal. De ezt rz országot jólétbe kell vinni és ezen ez uton semmiféle osztrák, cseb, oláb, meg ántár.t érdek meg ne gátoljon hencünket. Kereskedelmi szerződéseket, a kényszerhelyzetben addig, amig szükségletünket fedezni msgunk nem tudjuk, megfelelő feltétetekkel kötünk ugyaD, de közöttünk az ellentétet ilyen szirénfcíDgofckai nen tegják i ejnlétesö&nek feltüntethstei. A selmát megfizetjük, de kezet nem fogunk vele 1 Pisszer János Uj százkoroiÉok a pteforplöÉaii Nyíregyháza, jun. 11. S

Jját tudósiiőcktdl. Mind több és több uj százkoronás kerül forgalomba. A Mátyás király arcképével díszített szép banjegyet egyelőre mint újságot mutogatják az emberek, de varva-várjs mindenki a pénzügyminisztertől jövő aikalmat, amelyben &z annyit kifogásolt régi százasokat ezekkel a csinos uj bankókkal cserélje fel. A kicserélési rendsiet még nam érkezett meg a bankfiókokhoz. Felkerestük az Oizirák-Megyar Bank igazgatóságát, hogy megtudjuk, hogyan került mégis a sok uj százfcoronás a forgalomba. Azt az információt nyertük, hogy a bankfiók valóban már nagyobb értékű, mintegy két m:liió koronát kitevő aj százkoronást adott át a forgalomnak. A pénzügyminiszter ugyanis elrendelte, hot?y a fiókok bocsássanak a girószámla tulajdonosok rendelkezésére uj százkoronásokat, amenayiben nyilatkozatot adnak, hogy ugyanannyi régi szazkoronást fizetnek be a bankfióknak. Valószínű, kogy a miniszternek ezzel az intézkedéssel az a célja, hogy az uj százhorocásoknak ezúton való forgalombahozataláral enyhitse a kicseréléssel járó nehéz munkát, mert hiszen a ezázkorocások cseréje hatalmas pénzáradatot zudit a bankfiókokra. Az uj államjegyekbői igy már négy bankjegy, a 10000, 1000, 500 és 100 koronások kerültek forgalomba. A most forgalomba őmlő régi százkoronásokkal ugyanaz a baj, mint az ezerkoronásokkal volt, mert mosi mindenki cteiszabadulni igyekszik a gyanús pecsételósünek vélt bankjegyektől. — Ha nevetni akar, vegye meg az A. B. C-t. fiz Oj8ág könyvtárának leyujsbb száma. Ári 20 korona, kapható az Ujságboltban és minden ujságárusitónál. Szabolcs valamennyi községe részt vesz a 2i§2Í8§zeiiteiősi íiiinepélpo Nyíregyháza, junius 11. Saját tudósítőnktó. Nyíregyházán a közeli betekben fenséges ünnep less a fcuszár és gyalogezred zászlószantelése. Az ünnepélyt rendező-bizottság lelkes feihivására, amelyet anntk idején közöltünk is, az egész vármegye a nemzeti hadsereg iránt tápiáit olthatatlan lelkesedéssel jelentette be, hogy részt tesz az ürnepségben. Napról napra érkeznek a* községek jelentkezései s. eddig már kilencvenhárom község jeieDtette a vármegye alispánjának bogy küldöttséggel képviselteti magát az üonepcégen és zászlúszeget ver mindkét ezred lobogójába. A zászlószegetra s az üncepély költségeire a községektől eddig 59.000 korona cyült egybe. Egy-egy község 540 koronát küld a kőt szeg költsége tejében.- 18 község azonban 1000—1C00 koronát küldött az ünnspély rendelési költségeihez való hozzájárulás céljáből. A községekből három-öt tagu küldöttségek érkezését jelentették be, ugy, hogy a zászlószentelés napján hatalmas forgalma lesz Nyíregyházának Alijában az ünnepély, amelynek közelebbi időpontját még nem állapította meg a rendezőség rendkívül fényesnek és impozánsnak ígérkezik. \ Nyirrgyháza vár03 szakosztályai legutóbbi gyülésükön foglalkoztak a megadott házhelyek vásárlási árára vonatkozó bizottsági javaslattal. A szakosztályok elfogadták a bizottság javaslatát s igy ncgyszögőlankint 12—40 korona lesz a házhely ára. Az árak a telek fekvése szerint változnak s a sarok telkek árai a legmagasabbak. Foglalkoztak a szakosztályok a Kecskeméten tartandó országÓ3 gszdagyüiés meghívásával is. Javasolják, hogy Dr. Bencs Kálmán és Lovas Kovács Jánossal képviseltesse magát a város a nagyjelentőségű gazdagyülésen. A mérnöki hivatal seprő és locsológépek beszerzés&t javasolta. A szakosztályok ezt az egyébkén! igen üdvös lés városunk tisztaságügye szempontjából szinte életszükséglet erejével jelentkező kérdést nem tárgyalták a kívánatos eredménnyel- A gépes beszerzését ezidőszerint nem javasolják, mert most 23.000 korona egy seprő és locsológép, amelyből legalább is 4-5 öt kellene beszerezni és kezelésük is nagy kiadást róna a városra. Igy a locsológépek ügyét jobb időre halasztották. A császárszállás! 400, illetve 200 holdas, u. n. mintagazdaság ujabb berlete is tárgysorozaton volt s a határozat az, kogy egyelőre egy évre Diri P. Pál bérletében hagyják a birtokot. A Nyukosz biztosítási kérelme is foglalkoztatta a szakosztályokat. A Nyukosz'azt kéri a várostól, hogy adja át biztosításait. A szakosztályok e tárgyban azt javasolják, hogy alkalomadtán a Nyukoszt is részesítse a város biztosításokban. A szakosztályok az Országos Szabadoká vám kaiéból