Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 121-145. szám)

1921-06-09 / 128. szám

Nyíregyháza, 1921. jnning 9. * Csütörtök XLII. éyfoJjam. * 128. szám. SZAEOLCSVÁfíWEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAFtLAWA ,un.9i árak; hatybai: «

04»z 4vra 82® K, Milévra i<, it*gyed<»vr« 90 K, agy hónapra 80 K, vMékani m 820 K, fáriávra WO K, Aagyadévra 80 K, Kánapra 80 K. — Egya» aaéns éra 9 konsn*. AtepHotta ÜÓ»A ELEK Fakalöa »«erfc*aatö Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ Ssark&sstőséc i» W«ddhlv«tal: SZtCHENYVUT 8. BZÁM. TolaSoaartm t38. Postaoha^u* Ktelratokat n*ro adunk víssaa. I Gróf Bethlen miniszterelnök Tisza Istvánról A zürichi jegyzés alkonya Pénzfigyi körökben nagy meglepetésre szolgáit, hogy a magyar korona az elmúlt kedden Berlinben egy pfenningel emelkedett és ugyanakkor Zürichben öt centimes-m&l esett. Ez a jelenség azt mutatja, hogy végre nyíltan kitör a harc a svájci és német piac között, s a mógyst korona irányításában Zürich ezután kénytelen lesz Berlin után igazodni. Az a körülmény, hogy junius 7-én Zürich figyelmen kivül hagyta a berlini jegyzést, óriási arbitrázsra adott alkalmat Berlin és Zürich között ős ugyanakkor tanácstalanul álltak a budapesti bankházak. A jelek azt mutatják, hogy az európai pénzpiacon a vezetést Berlin kezdi magához ragadni, s hogy Zürich nemzetközi viszonylatban a háború alatt szerzett jelentő ségéből lassankint kezdi elveszteni domináló hatását, Apponyi Nyugatmagyarországról Apponyi Aibert gróf a Neue Freie Presse legutóbbi számában „Nyugatmagyarország" címmel cikket irt, tmelyban az osztrákok becíületérzésére hivatkozik, amellyel nem egyeztethető össze az, bogy Ausztria a volt ellenség kezéből ajándékot fogadjon el volt szövetségese és fegyvertársa kárára, A Trianoni békeszerződés A francia kamarában tegnap folytatták a trianoni békeszerződés ratifikálásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A miniszterelnök válaszolt Pelíet haladópárti képviselő beszédére és a következőket mondotta: Magyarországnak, melyet Tisza István vitt bele a háborúba, viselnie kell magatartásának következményeit. Kétségtelen, hogy a trianoni békeszerződés nem tökéletes munka, mert a nemzetiségi elveknek magvalósítása nagy nehézségeket okoz. Az uj térkép mutatja, milyen nagy a rivális népek anyagi eidekeinek bonyolultsága. Igaz, hogy Magyarország nem rendelkezik minden gazdasági eszközzel, de ez áll a többi államra is. Némely határkiigazitásra is szükség lesz, amit azonban Magyarországnak legjobb volna megegyezés utján elintézni. A jelenlegi magyar kormány a szociális konzerváció kormánya Franciaország nem avatkozik Magyarország ügyeibe, P. ezen álláspontját a legutóbbi incídets alkalmával is igazolta. A mpek testvért összeölelkezésének ideje még nem jött el. Magyarország virágzó ország lesz, ha politikáját nem vezeti a boszuvágy, ha nem lát ellenségeket az utódállamokban és nem akarja visszaállítani a régi Magyarországot. Kéri a törvényjavaslat megszavazását. A mai nemzetgyűlés A mai nemzetgyűlésen Sándor Pál be szélt arról a 200 millióról, amelyet a törvényhozás iparfejlesztésre szavazott meg, de amelyet Szterényiék legnagyobb részben idegen érdekeltségek és nagybankok körzetében lévő iparvállalatoknak jutattak Budaváry László a költségvetési vita kapcsán határozati javasla tot terjesztett elő a tisztviselői kedvezméyes »vasúti igazolványok fizetési osztályokhoz való kötésének hatályon kivül helyezéséről. Mahunka Imre a munkásság és iparosság helyzetéről beszélt A debreceni tudományegyetem névavató ünnepe Debrecen, junius 8. (Saját tudósítónktól) Vasárnap magasztos kulturünnep színhelye volt a debreceni nagyerdőn épült egyetem Ezen a napon avatták fényes ünnepseg keretében Tisza István egyetemmé a tudományegyetemet. Az ünnepségen a kormányzót Bethlen gróf miniszterelnök képviselte, a kormány részéről kívüle Vass József dr kultuszminiszter, Bernolák népjóléti miniszter voltak jelen. Sokan képviselték Tisza István vármegyéjét, Biharországot is Részt vettek a magyar tudományos világ képviselői, hatóságok, iskolák, Kratochwill tábornok, körletparancsnok s több magasrangu katonatiszt. Az ünnepély 11 őrakor kezdődött Pokoly József rektor megnyitó beszédével, majd Bethlen István gróf miniszterelnök mondott nagyhatású méltató beszédet Tisza Istvánról. A miniszterelnök a következőket mondotta : — A megváltó a keresztrefeszités után harmadnapra feltámadt — mondotta. Tiz nap múlva menybe ment és amikor negyven nap múlva tanítványai összegyűltek azért, hogy ün nepet üljenek emiekére, tüzes nyelvek jelentek meg fejük felett és szivüket megszállotta a szentlélek. Tisza István koporsójára alig borult rá s szemfedő és már is az ö hírnevétől és dicsőségétől viszhangzik az ország Már azt is látjuk, hogy ő nem halott, hanem halhatatlanná valt. (Ugy van.) És most, amidőn itt összegyültünk, hogy nevének dicsőségére uj oltárt oltárt emeljünk a magyar kulturának. akkor azt kell mondanunk, hogy jól teszi Debrecen, hogy az ő dicsőséges nevére kereszteli egyetemét Es, amidőn ezt teszi, ihlesse meg ezt a közönséget Tisza szelleme és hazafisága, az ő férfias, kemény akarata, az ő önfeláldozása, amelyről mindenkor tanúbizonyságot tett hazánk iránt. Férfi volt. Kemény ós harcos. Megvetette a hizelgést. Kegyetlenül szókimondó volt. Sebeket osztott és sebeket fogadott is. Saját sebei miatt sobasem panaszkodott. Tisza hazafi volt, aki a hazáért életét adta; aki nem szó val, hanem cselekedettel szerette a hazát. Tisza István kálvinista volt. Nem olyan, aki oktalanul és céltalanul visszavonást keres és ellentéteket keres, hanem olyan kálvinista, aki megnyugszik Isten akaratában, meghajlik az isteni Gondviselés előtt. Olyan kálvinista volt, aki hitét megvédte, ba szükség volt rá. Ha egyszer megvetette a lábát, nem volt az a vihar. amely ledönthette volna ezt a sziklát. Tisza oiyan férfi volt, akit nem tolt maga előtt a közvélemény, hanem ahol megjelent, saját maga csinálta a közvéleményt. Es Tisza István ember volt a szó nemes értelmében, olyan, amilyet keveset szül a magyar föld óvszáztdokon keresztül Szive nyitva volt a szvgények, elhagyatottak számára. Szívesen fogott kezet a kérges tenyerű munkással, ha a kézszorítás mögött becsületes szív dobogását érezte és hátat fordított a nagy uraknak is, ha pöffeszkedésnél egyebet nem látott bennük Magyar volt Tisza mindenek előtt. Nem szóban, külső viselkedésben, hanem lelkének, szivének a mélyében. Szive minden dobbanása a hazáért vert. Az utolsó is, amellyel mártírhalált halt nemzetóért. Midőn tehát a mai napon az ő emlékére avatjuk fel a debreceni egyetemet, Tiszának nemcsak a nevét írjuk a homlokzatára, hanem verjen gyökeret Tisza szelleme és hazaiiassága azokban, akik itt tacitani fognak és tanulni fognak. Akkor bizom abban, hogy ez az egyetem oiyan férfiakat fog nevelni, mint amilyen Tisza látván volt. A tapssal ünnepelt jellemző erejű méltatás után Vass kultuszminiszter emelkedett szólásra, aki a magyar faj és a keresztény kultura lehetőségeiről a következőket mondotta: — Ez az ünnep annyit jelent, hogy a nemzet összefonja egy sirn&k virágait és bizonyos abban, hogy a magyar keresztény valóság^ érdekelni fogja azt a másik virágcsokrot, a kedves, drága magyar ifjúságot. — Nem szabad senkinek sem attól tartania, hogy szük keretek közé állíttatik be a tudomány mivelésére hivatott egyetem akkor, amikor specifikusan magyar es keresztény keretek közé állítják be. Miért nem kell ettől félni. Azért, mert ami magyar valóság, nem mérhető csak a múltnak, vagy a jelennek mértékévei. A magyar fajban potenciák vannak. Még minden lehetőség, amely benne van, nem válott valóra, A magyar fajban rejtőző lehetőségeknek a történelem kegyetlen keze csak a kisebb részt engedte valóra váltani, hiszen nem engedett nekünk nyugodt kézzel könyvet imi, hiszen kard volt a kezünkben. Következőleg előttünk van még a jövő. A magyar faj lehetőségei nincsenek még valóra váltva. A mi jelenünk nam a hátunk mögött van. Bennünk! A mi ifjúságunkban van ! Ez az a momentum, amiért én a magyar kultuszminisztérium nevében tisztelettel, rajongással, hálával üdvözlöm az egyetemet.;, — Attól se féltse senki a magyar nemzeti tudományt, hogy a kereszténység szük keretével korlátoztatuék. A kereszténység csak nagy történelmi iwonalakkal mérhető. Évtizedekkel, évszázadokkal nem mérhető: Sőt azt kell mondanom, hogy Krisztus evangéliumát az emberiség történelmének beláthatatlan jövőjére hozta. Még eleddig nincs is múltja. Krisztusból még csak kevés tétetett közkincsévé az emberiségnek. A kereszténység még a gyermekcipőiben járkál. Az emberiség nagy szociális fejlődését még el sem kezte szolgálni, még a nagy jövő előtt van. Hogyan lehetne hát azt mondani, hogy ami a kereszténység jegyében indul, az szük keretek közt indul amikor tulajdonképpen minden tudománynak, amely a kezünkben van, a kereszténység volt a gyökere, a megindítója és biztos, hogy ez lesz a továbbvivője is. — A te szellemedet idézem ide Tisza István, a te törhetetlen magyar, a te keresztény, meggyőződésesen a magadét védő és másét megbecsülő kereszteny szellemedet. Azt a szellemet, amely megtudta érteni és rááldozott egy egész életet a vértanuságig, hogy az Ára 2 korona.