Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 121-145. szám)

1921-06-07 / 126. szám

L921. iuaius 7 MamnwTiMWii*ii—iiiiiiiiiiii»iii» egy két ember, oda tömegek kellenek, Nyír­egyházán itt van a lelkes tömeg is. Itt van előt­tem. El fogom mondani a fővárosban amit Nyíregyházán láttam, a leikas polgárok elszánt elhatározását. Kérjük a jó Istent, na engedje a végső eset elkővetkezését. Térjen eszéhaz, józan belátáshoz Ausztria Egynisguakra va­gyuak utalva, okosság a mi fegyverünk, de ha ezzel nem écünk célt, második Ménfőt lát a világ, de olyant, ahol majd 7000 osztráknál több pusztul el. Ezt fogadjuk meg, ezzel távo­zom innen, emellett tartson fei minden egyes magyar s akkor a haz^i előbbre halad szentelt céljának elérésében. A beszédet követő hatalmas éljenzés csil­lapultával a Dalogylet Tilger Árpád Nem, nem, soha című dalát énekli el nagy hatással, majd dr. Vietórisz József tüzes lendülettel szavalja el már ismeri „Nem kell! . . . cimü irredenta költeményét. A szavalat óriási lelkesedést vál­tott ki a hallgatóságból, percekig tartott míg az éljenzés lecsillapodott. A határozati javaslat Ezután dr. Szesztay Zoltán alelnök a kö­vetkezőkben terjeszti elő a határozati javas­latot:* Igen tisztelt Népgyűlés! Polgártársaim 1 A TE VÉL Szabolcsvármegye és nyír­egyházi köra nevében, meleg szívvel mon­dok köszönetet Nyíregyháza polgárságának, mely közismert hazafiasságához méltóan ezúttal is sietett kifejezni megdöbbent és elszánt tiltakozását a magyar nemzetet is­mét fenyegető legújabb és legigaztalanabb jogtiprás, magyar hazánk további megcson­kításával szemben. Köszönetet mondok a budapesti TEVÉL kiváló küldötteinek, kik hozzánk siettek e szomorú napon megosztani velünk, annak minden keserűségét. Az ellenünk újból készülő merénylet jellemzését feleslegesnek tartom. Kellően elibétek tárta azt a gyönyörű beszédében a budapesti TEVÉL Liga kiváló főtitkára, Különben is vannak az életben olyan tra­gikus helyzetek, melyekre a feleletet nem az emberi sző, hanem a görcsösen össze­húzódó ököl adhatja meg. Az én szerepem tehát a köszönet szavain kivül arra szorítkozik, hogy egy határozat formájában kifejezést adjak an­nak az elszánt akarásnak, mely mindnyá­junk szivében lángol. Indítványozom, hogy a mai nagy­gyűlés a következő távirati határozattal forduljon a m. kir. kormány elnökéhez: Nyíregyháza város polgársága ma megtartott népgyülésén, magyar szive min­den elszántságával s a nemzeti életösztön minden erejével tiltakozik Nyugatmagyar­ország elszakítása ellen, melyben a tria­noni béke igazságtalanságainak betetőző' sét s a nemzeti létfeltételek teljes elvoná­sát látja. Csatlakozott a Nyugatmagyaror­szági Liga s csatlakozott egyesületek bu­dapesti tiltakozó nagygyűlése ily irányú határozatához s azt táviratilag hozza a m. kir. kormány tudomására. (Itt a népgyűlésen jelenlévők jobbju­kat felemelve, a tiltakozás lelkes kiáltáaá­sával fogadják el a javaslatot.) A midőn ezt határozatilag kimondom fe'kérem ugy a TSVÉL tagjait mint az érdeklődőket, hogy a népgyűlés berekesz­tése után a városháza nagytermében a TEVÉL Szabolcsvármegye ős nyíregyházi köre közgyűlésén minél számosabban meg­jelenni szíveskedjenek. A mai népgyűlést ezzel rekesztem be: Bárhogy is üldözik é'ni fog a magyar, mert küzdeni tud és küzdeni akar. A hatalmas méretű izzó lelkesedéssel át­hatott tiltatozó népgyűlést a Városi dalárda a Himnusszal fejezte be. * A Tevéi szabolcsvármegyei ős nyíregy­házi köre ezután a városháza dísztermében köz­gyűlést tartott, Kommunista letartóztatások Kolozsvárott Bécs, junius 6. A Bécsi Kurir tuddsitöja jelenti Kolozs­várról : A bukaresti kommunista pártkongre­sszus kiküldötteinek letartóztatása után általá­nossá lett a kommunistád elleni hivatalos akció A pártslakulást állami cselekedetnek tekintik és eljárást indítanak mindazok ellen, akik a propaganda körül szerephez jutottak. A kolozs vári bőrgyári munkások táncmulatságot rendez­tek, malyon a harmadik internacionáléhoz tar­tozó munkásság nagyszámmal yett részt, Éjfél után sutomobiion megjelent az állambizíossfigi rendőrség kolozsvári főnöke és a párt vezető embereit faltünés nélkül letartóztatta. Az éj­szaka folyamán letartóztatások történíek az egyik kávéházban is. Tizenegy ernber került a kommunista pártban való szerepük miatt a kolozsvári szigaranciára Házkutatást tartottak a ,, Fáklya" szerkeztőságében és a Kulturnyom­dában. A Fáklya szerkesztőségét és a Munkás otthön helyiségeit lepecsételte, A Fáklya mint kulturális célokat szolgáló lap jelent me, majd politikai, sőt kommunista napilappá lett, anél­kül, hogy erre engedélye lett volna. A letar tóztatoüak között van egy bécsi munkás is, aki bécsi küldöttképen is szerepelt. Azonban nem találtak nála kompromitáló írásokat. A kommunisták ellen a hadbíróság fog eljárni é3 valószínűleg átadják őket a katonai ügyész­ségnek. Javul a román-jugoszláv vasúti összeköttetés Bécs, junius 6. Bukarestből jelentik: A bukaresti jugoszláv meghatalmazott értesítette a román kormányt, hogy október végén a zentai híd és a Zenta­Nagykikinda közötti vasútvonal készen lesz. Ezáltal Románia és Jugoszlávia kőzött a köz­lekedési viszonyok lényegesen javulni fognak. Szovjetoroszországi kivégzések! Bécs, junius 6. Az Ukrán sajtószolgálat bécsi központtal közli: Az a jelentés, amely a szovjet rendkí­vüli bizottságainak tevékenységéről számol be, közli hogy a 1920. második félévében 1189 bolsevista ellenes összeesküvést fedeztek fel, 114 felkelést fojtottak el, 4300 felkelőt végez­tek ki és 281048 személyt tartóztattak le. A fölkelések túlnyomd része Ukrán területen volt. A Magyarországi Munkásak Rokkant- és Nyugdijegyletének helybeli fiók­pénztára, Rajtik Miklós elnökletével tartotta, vasárnap d, u. értekezletét, melyen bemutatva lett a kösponí évi jelentése, zárószámadása és a hivatalos közlöny. Ez utóbbi közli a 26—28 évi küldött közgyűlés tárgysorozatát, melynek kiemelkedő pontja lesz az alapszabály módo­sítás. Erre jellemző, hogy kívánták a mikor itt van, a régit, a tarthatatlant kívánják vissza E módosítások helyességét erős argumentumok­kal bizonyítja d. Goldziher egyetemi magán­tanár, az áll polg. isk. tanárképző főiskola r. tanára, kit a központi választmány felkért szak­értői véleményre s ki a töbhek közt ezeket irja: "— bizonyos tagdíjemelés abban az eset­ben is szükséges volna, ha a segélyek a régiak maradnának, amint azt a legutóbb, az 1918. évben adott szakvéleményben kiemeltem." — A fiókok uagy része, így a nyíregyházi is öröm mel fogadta a központi választmány javaslatát a tagdíjakkal a segélyek felemélését, az osztá­lyok szaporítását mint életképes újításokat, me­lyek agitációs bizottság nélkül is szereznek uj tagokai. i Az Erdélyi Grazdaságt Egyesület akciója az állatkivitel szabaddá­tételéért Béesj junius 6. Kolozsváriéi jelentik. Az Erdélyi Gazdá­sági Egyesülőt érdekes megvilágításba helyezi az allatkmteli tilalommal célzott kormánypo­litikát Az egyesületiek ós az Erdélyi Szász Gazdasági Egyesületnek az áliatkivitsii forga­lom ssabaddáiótelóórt beadott kéréséra az volt a kormány válassza, hogy a régi királyságbeli állathiány miatt nem teheti szabaddá a kid telt. A forgalmat azonban sahogyssm lehetett idoíerelni. Most meg van a sok eladhatatlan állattömsg. Ennek legeltetése érdekében még a gabonalöldeket is legelőkké teszik, ami a ke­nyértermés bőségét veszélyezteti. Az állatok túlszaporodott tömege kinas problémaként nyo mul előtérbe. Az E. G. E. roagismétöUe az ál­latkiviteli forgalom ss&baddáiétalére vonatkozó előterjesztésé!, amely a kivitel kérdésének ren­dezésére irányelveket javasol A kiszállítható menoyiség 300.000 szarvasmarha, 500 000 juh volna, a sertés kivitel korlátlanoa volna tehető. Bukaresti mintavásár Bécs, juniu3 6. Kolozsvárról jelentik: A román ipari és kereskedelmi miniszter augusztus folyamán nagyszabású mintavásárt fog Bukarestben ren­dezni. A*kormány minden kiállító részére lskás­beli kedvezményeket fog biztosítani. A minta­vásár élén Manoles&u iparügyi igazgató áll. „Az érettségi bizonyítvány" cimen a Nyirvidék junius 4-iki számában megjelent cikkre vonatkozóla engedtessék meg nekem, hogy néhány reflexiót fűzzek, mert csodálkozva láttam, hogy a bevezetésben be­ígért pályaválasztásra való utmutatás helyett a cikkíró az egész hosszú cikken végig semmi egyebet nem tesz, mint szidja a mai közép­iskolai tanrendszert s így véleményem szerint a nyolc éves fáradtságos munka gyümölcsét élvezni kívánó fiatalságot a kétségbeesésbe kivánja hajtani azzal, hogy hiába dolgozott 8 éven keresztül, mégis csak szamár marad, mert mind az, amit tanult, nem ér egy fa­batkát sem. Azt hiszem, ha tanár ember adná meg erre a választ, ugy az oly színben tűn­hetne fel az ifjúság előtt, mint hogyha valaki kényszerűségből, kenyérféltésbó'l makogna valamit s ezért helyénvalóbbnak vélem, ha olyan valaki nyugtatja mqg a fiatalságot, aki­nek nem kenyere a mai középiskolai rend­szer, hanem aki annak köszöni a kenyerét. Nem nehéz, de hosszú dolog volna a cikk minden egyes szakaszára ráolvasni a tévedést, ezért inkább összefoglaló módszer­ben csak annyit óhajtok az ifjúság megnyug­tatására mondani, remélem nem fogja rosz néven venni a cikkíró ur, hogy ne féljen semmit, jó munkát végzett az, aki szorgalma­san, lelkiismeretesen elvégezte ajközépiskoláink 8 osztályát, jó és hasznos munkát, amit az életben feltétlenül haszonsitani fog tudni s ami feltétlenül biztos támasza lesz az élet bárminemű megpróbáltatásában. Csak azokat nem készítette elő a közsépiskola az életre, akik nem tanultak az iskolában, akik már ott, zsenge ifjú korukban is azt az elvet vallották, hogy az élet segítsen rajtok, ne ó'k az életen. Bizony, akik tanultak, azok bizonyságot tehet­nek róla, hogy a történelemben nem csak harcot és háborút tanultak, hanem minden egyes kor történelmében ariól is kellett tanul­niok, hogy milyen volt a műveltség, milyen a divat, a ruházkodás, az ipar, a kereskede­lem, hogy Miltonnak, Aranynak stb-nek is szabók készítették a ruháit és csizmadiák a csizmáit s nem megfordítva, hogy szántottak, vetettek és arattak a félisteneink dicső hada­kozása idején is persze ép ugy elégtelenül, mint a mostani világháború idején, csakhogy A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom