Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 121-145. szám)

1921-06-05 / 125. szám

\ 1911. junius 5. jNSíxncÉHL ' Mikor vége voit a táncnak, nagy tapssal honorálták. A csehek is. Nekik is tetszett. Én nem tudom, észrevették e ők az arcunk lán­golását és a szemünk egymáshoz beszélő kő lönös örömét. (S) Csöndes tavaszi eső Halvány szürke sátor Felettem ma az ég, Elmosott rajz a táj, A zöldje hamvas kék, • S az apró, hulló cseppek Mind-mind nékem esnek, Oly szomorú, oly homorú Nagy görbe mosolygás, Éretlen, síró láz, E tavaszi boru. Most érzem a keresztet, A lejkembe .vájót S feszületes sebek, Piros virulással, Kegyetlen égetnek. Éretlen, siró láz E tavaszi boru ; Nagyszerű éledés — S nagyszerű haldoklás ; • Nem lálom a napot, A szememhez kapok; Nem látom a holdat, Meghalok, meghalok. S e tavaszi boru : Nagy setét koszorú, Rám hull és letakar, Mint dus őszi avar És nem fáj a kereszt, Ami rám nehezül, Nem a lila csillám — A mosoly, a hitvány, Semmi — semmi — semmi! Mert jó a tavaszban Tavaszi esőben Bezárt szemmel menni. — A tanítóság figyelmébe. A nagym. vall. kőzokt. Miniszter ur f. hó 18-án kelt 95894 IV. b. sz. rendeletével tanárok (tanár­nők) tanitók, (tanítónők) részére több helyen népművelési (szabadoktatási) tanfolyamokat ren­dez. E tanfolyamokon való részvételre nyoma­tékosan azzal hivem fel tankerületem tanárait és tanitóit, hogy a rendelet megjelent a Nép­tanítók Lapja folyó hó 28 iki rendkívüli szá­mában. Nyíregyháza, 1921 május 81. Benkő András, kir. tanfelügyelő. jesitette a magyaroknak. A feleségével együtt azon fáradozott, hogy ne érezzük ki belőlük az ellenséget. Elmentünk hát. Éjfélkor megleptek ben­nünket a csah nemzeti tánccal, a ,,besedá"­val. Szilaj tánc, grácia, finomság nélkül való. Kicsit fájt nekünk. Most ez járja ... ez a szép . . . Vége volt. Bámultunk s letörtünk kissé. Valami rossz, csúnya gyűlölet ütött belénk. És . . , négy karcsú lábu lány jött elő, könnyedén, ragyogva — magyar ruhában. A csehek magyar kottából a magyar szóló drága melódiáját muzsikálták, előbb finom halkság­gal, majd neki lendülve zengő lelkességgel. S a négy leány — mit tudja azt más, hogy tudná más, aki ott nem volt, megérezni örö­münket ! — a magyar szólót táncolta. Mintha a négy leány lábát mindannyiunk felujjongó, büszke lelke ihletné, az arcuk mosolyában, a tánc kedves virtuskodásában benne élne az egész szenvedő, elnyomott magyar nép felsza­badulást kereső bánata ; mintha benne ujjongna a magyar nép halhatatlanságának és jövőbe­bizásának öröme. 220 millió értékű ezerkortó cseréllek be Nyíregyházán A százkoronásokat a közeli napokban cserélik Nyíregyháza, jun. 4- Saját tudósítónktól­Az ezerkoronások becserélésének határidejét tudvalevőleg junius 5-éig hosszabbitotta meg Hege­dűs pénügyminiszter. A határidő holnap vasárnap délben járt volna le s ez alkalommal, ha közben ujabb távirati intézkedés nem érkezik a határidő további meghosszabbítása tárgyában, vasárnap délig hivatalos órákat tartott volna a bank. Most jött meg azonban az ujabb intezkedés, amellyel az 10( 0 és 10.000 koronások kicserélését junius 18-ig meg­hosszabbították Az ezerkoronások cseréjének befejezése alkal­mából felkerestük a bank igazgatóságát. Az ezerko ronások becserélésének határideje még nem járt le, de már senkisem áll a bank előtt, mint a cserélés első napjaiban. Mindenki igyekezett a cserén túlesni és népünk rendszeretetére vall, hogy már az első alkalommal kitűzött határidőre behozta mindenki az ezerkoronásait. Elvétve most is érkezik egy egy el­késett ezerkoronás, de a bankjegyek zömét határ­időre becserélte a bankfiók, amelynek ugyancsak kemény munkát kellett végeznie azokban a napok­ban, amikor százával álltak sort az ezerkoronás em­berek a bank előtt. Megkérdeztük, mily nagy név­értékű bankjegymennyiséget cseréltek ki Nyíregyhá­zán. Kétszázhúsz millió koronát, volt a válasz. Jel­lemző, hogy a debreceni fiók, mely a békében egyike volt a legforgalmasabb vidéki fiókoknak két­százötven millió értékű ezerkoronást cserélt be, te­hát nem sokkal többet, mint Nyíregyháza. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy varmegyénkben minden bokorban ezerkoronás terem, de kétségtelen, hogy a becserélt bankjegyek mennyisége a várme­gye pénzes voltára vall, bár a nyíregyházi fiók cserélte be a környéki csonka vármegyék népének ezerkoronásait is. Megtudtuk azt is, hogy aránylag nem sok hamis bélyegzésü pénzt hoztak be a vármegyéből. A gyanús bélyegzésüéket olyan esetpkben, amikor kétségtelen volt, hogy jóhiszemű a benyújtó s ha csak 1 — 2 ezerkoronásról volt szó, becserélték a bankfiókok Nagy tömegben és gyanús körülmények között jelentkező rossz bélyegzésü ezerkoronásokat azonban nem cseréltek be. A százkoronások becserélésére vonatkozólag még nem intézkedett. Hegegüs miniszter, de a cserét elrendelő intézkedést minden pillanatban várják a bankfiókok A száz, husz és tiz koronások között még több százalék a hamis bélyegzésü, mint az ezerkoronások között volt s itt szembetűnő durva hsmisitások is előfordulnak. Eza körülmény azonban korántsem okoz olyan elviselhetetlen izgalmat, mint amelyen az ezerkoronások kicserélése előtt átmentünk. Az ezerkoronások cseréjének sima lebonyolításával a közönség átesett a pénzcsere nehezebb fázisán ; de nem ugy a bankfiók, amelynek fáradságos mun­kát fog még adni a kisebb pénzek egyenkint való átvétele. Kéifa Jofct a tekifitil felszabadítása A borkrach milliárdos veszteségeket hoz A Pénzvilág cimü hetilap közli: 1921. május 19 ike fordulopontot képez — ha ugyan az — az újkori magyar bortermelés és borke­reskedelem eletében. A borértékesítés katasztro­fális alakulásának hatása alatt -- mint isme­retes — a kereskedelmi miniszter megszüntette a bor' kiviteli illetéket. Mindössze annyi megszorí­tás áll fenn a borexportra nézve, hogy az expotőrnek esetről-esetre kiviteli engedélyt kell kérnie a Borkiviteli szakbizottságtcl. Meg kell jegyezni, hogy ez a szakbizott­ság részben a minisztérium, részben pedig a Magyar Borkereskedők Országos Egyesülete de­legáltjaiból áll. A bizottság olyan jóakaratulsg kezeli a kiviteli engedélyek ügyét, hogy úgy­szólván minden alakiság mellőzésével adja meg azt a bejelentett, illetve kívánt mennyiségekre nézve. Azonban még így is mintegy egy heti időtartamot vesz igénybe, mig az engedélyt a kérelmező megkapja. A Borkiviteli Szakbizottság elsCizben tar­tott ülésen 9512. hektoliter bor exportálására adták meg az engedélyt. Ebből a < mennyiségből 6395 hl. Ausztriába, 2928 hl. Csehszlovákiába', 115 hl. Lengyelországba és 75 hl. Németországba graviált. Ugyanekkor engedélyezték 6120 pa­lack pezsgőbor kivitelét Jugoszláviába és 4 liter aszubor exportálását Dániába. A kereskedők érdekeltsége, de maguk a termelők is fanyar örömmnl fogadták a minisz­ter intézkedését. Általában azon a véleményen vannak, hogy tétova magyar külkereskedelmi politika megint késő lépett egyet Európa gaz­dálkodási sakktábláján. A kormány eddig kötötté magát a borki­viteli illetékhez, amíg az összes külső piaco­kat elhódították előlünk a déleurópai borter­melő államok. A spanyol bor literjét ma Bécsben 45 osztrák koronán árulják detailleban. Ez olyan hallatlan olcsó ár, mely alatta van'a magyar boráraknak a kitermelő helyen. Valószínű, hogy a spanyol tonkurrencia önköltségein aluii jelentős vesztesaéggel veti Bécsben pi­acra bortormékeit, hogy meghódítsa a piacot. A kereskedők ugy vélekednek, hogy előbb­utóbb óriási deroutenak kell bekövetkeznie a a borpiacon, mivel másként az osztrák piacról teljesen kiszorulnak. Arról az osztrák piacról, melyhez a magas vasúti tarifákon kívül még az osztrák korona szédületes lerombolása is gátolja a magyar borok számára a hozzájáró utat. Tekintettel a hihetetlen nagyságú magyar borkészletekre, nem nehéz megjósolni, hogy a magyar bortermelés és hivatásos borkereskede­lem súlyos krízis előtt áll: milliárdos vesztetégek réme meredez eléje. Egy kettőre, azonban még a folyó évi borszüret elkövetkezése előtt katasztrofális tör­ténéseknek kell elkövetkezőtök a borpiacon. Ismerjük azonban be, hogy mindez idejében elkerülhető lett volna, ha a miniszter enged a közóhaj nyomásának és még a kellő időben beszünteti az inkamerálást. Most már késő. Nagyon kevesen fognak — sajnos — mene­külhetni a borkrach okozta összeomlás rom­jai alól. Ha—Jönnél Ha netán mégis, — vissza szállnál, Csend estéken az álom szárnyán, — Jönnél fényben, a holdsugárban, Langy szellőhozta illatárban, Ha kivánna ajkad régi csókot, S feltörné vágyad a kripta boltot, Feltámadnál és jönnél újra — Szerelmes, bűnös, kézfogóra... Már nem találnál, hiába járna, — Köd tested — vissza szállott árnya — Elmúlt a múltnak csáb varázsa, Emléke, csókja, ezer virága. — Hiába jönnél észbontó szépen, — Csókolni vadul, mint akkor régen, Elmentem, — messzi, ne találjál — Ha jönnél egyszer, álmok szárnyán... sz. Mester, G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom