Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 121-145. szám)

1921-06-04 / 124. szám

Az érettségi bizonyítvány így iskolai ér vége felé, amikor büszkén dobogó szívvel viszi haza a szorgalmas fiu vagy leány a nyolc évi megfeszített munka eredményét: az érettségi bizonyítványt, nem lesz érdektelen harminc éves paedagogiaí mult tapasztaltaiból merített útmutatással kalau­zolni a pályaválasztás kilátástalan utján ál­lókat. Mert kilátástalan a jövő a középiskolából kikerült ifjúság előtt! Csüggeteg érzést váltott ez már ki a béke időben is, amikor a diplo­más pályákra tódult a középiskolákat elhagyók raja, évről évre túltermelést eredményezve, aminek a keserű levét most isizuk. Kilátásta­lan volt a jövő a háború alatt is, amikor a hazaszeretetben nevelt fiuknak egy golyó volt a biztos jövője, elestek nagy tehetségek is ide­gen érdekek szolgálatában. Mennyivel kilátás­talanabb a jövő ma, Csonkamagyarország érett­ségiző ifjúsága előtt! A menekült tisztviselők özönében, a szétdarabolt drága Nagymagyaror­szág temetője fölött. Régi, megcsontosodott felfogás szerint a magyar eu ber pap, katona és jogász lehetett. Kgy évszázad alatt a kénytelenség oda módo­sította ezt a felfogást, hogy „bármiféle hono­ratior is lehet a magyar." A legnagyobb baj az, hogy középisko­láink fanrendszere is ezt a közfelfogást szol­gálja. Pedig praktikusan gondolkozó, általános műveltségű ifjakat kellene nevelniök, ehelyett mellőzi az életre nevelést, a praktikusságot, csupán az elméleti, általános műveltséget tűzi célul a mai középiskola. Nyolc hosszú éven át a görög és római classikusokból megtanítjuk a fenséges eszményt az irodalmat, hazai és külföldi halhatatlano­kat, a honszereretet csodás példáit, a világtör­ténelem cEodáit, a földrajzból az országok ha­tárait, klimatikus és etnográfiai viszonyait, de semmit se tudnak érett fiaink arról, hogy kik készítették a classikusok számára a papyrust, a sty'ost, a viasz lemezt és hogyan hozták ezeket forgalomba. Hogy ki készítette Milton­nak, Cervantesnek, Petrarkának, Aranynak, Pe­tőfinek a ruháit, csizmáit stb. Kik és hogyan szántottak, vetettek, arat tak addig, míg Hunyadink, Hollós Mátyásunk, Zrínyink és a többi félisteneink dicsőségesen hadakoztak ? Kepler után kiszámítják a nap és 9 boly­gó távolságát, — de nem tudnak megimi egy rendes levelet, nyugtát, szerződést stb. Ismerik Grönland jegét, a Szahara forró homokját, de Budapesten eltévednek és a megyebeli kis falukat sohasem látják. Középiskoláink egy eszményi világot tár­nak tanulóik elé nem a béke áldásaira: a há­ború, az öldöklés dicsőségére nevelik. A min­dennapi élet jelenségeiről soha sem hallanak és így tájékozatlanul, élhetetlenül lép az életbe az ifjúság. Nem csoda, ha csupán a lateiner pálya vonzott évtizedeken át, hiszen iparról, keres­kedelemről soha sem tanult a diák nyolc é»en át. Ezek nagy embereinek hírét sem hallja. Nem biszem, hogy sok érett diák tudná, ki volt Sachs János, Kraft Ádám Vischer Péter, Dürer Albrecht, a Fuggerek? Ki volt Vauban és tanítványa De Riviere ? Ki volt Lakatos Péter? (a poprádi rézműves, a rézműves, a rézvasaló feltalálója) Ki volt Huszti András ? (Az első magyar bőrgyáros ) Ki volt Irinyi János ? (a gyujtófa feltalálója,) Ki volt Egri Baráth Péter (a hires építőmester II. Rákóczi fejedelem sárospataki hires kasté­lya felépítője,) Valószínűleg az iránt sem .érdeklődnek, hogy a könyvnyomtatás vagy üveggyártás föl­találása mily nagy fordulatot jelentettek, vagy például, hogy a Fuggerek pénzügymüveletei mennyire befolyásolták nem csak hazánk, ha­nem egész Európa XVI. századbeli történelmét. Dicső emlékű II. Rákóczi Ferenc fejedel­münk érdemei közül is sokan nem tudnák azt, hogy Huszton bőrgyárat, Alsóhámorban üveg­hutákat létesített. Ilyen tanrendszer mellett nsra csoda, ha az ifjúság Julius Ceasart, Pithagorast Cicerót, Horaticeust veszi eszményképül és ki tudja hány Gutenbergünk, Fuggerünk, Lakatos Péte­rünk és Huszti Andrásunk vesz igy el ? Az értelmiség túltengését nem az egye­tem kapuinak bezárása, nem a numerusclaus­sus fogja megakadályozni, hanem közép isko­láink elavult tanrendszerének alapos és gyö­keres átváltoztatása. Es az uj tanrendszernek oda kell hatni, hogy a zsenge ifjú lélek megértse, hogy nem­csak a nagy hadvezérek, tudósok, költők és művészek halhatatlanok, hanem korszakot al­kotó munkát végeztek azok is akik a gyakor­lati életben kereskedelemben iparban segítet­ték elő az emberiség jólétét és elő haladását. Ahogy és amit ma tanulnak a közép is­kolákban, ez kitűnően megfelelhetett 50 évvel ezelőtt, de nem felel meg ma amikor a létért való küzdelem már a kora ifjúságban megkez­dődik és amikor több hasznát vehetjük egy jól megirt német, vagy angol levélnek, mint Horaitius minden ódájnak. Ezért az iskolának nemcsak az életre kell előkészítenie, hanem haladnia is kell az élettel. Sőt a tanárnak is sok idejét elrabolja a korral való haladás, mert hiszen jól tudjuk, hogy az egyetem a szükséges alapismereteket adja, utmutatást a többihez, ami még kell. A mai viszonyok mellett azonban ez óri­ási nehézségekbe ütközik, mert egyrészt anyagi­lag nincs módja meg szerezni az önképzéshez szükségeseket, más részt nincs ideje a tsnár­nak, mert dolgoznia kell az iskolán fcivül is, hogy gyermekeit felnevelhesse. De ez már más théma. Erről majd máskor. Most soraimat összegezve csupán azt akarom leszögezni, hogy: alapos, gyökeres, sürgős tanrendszer változtatással kell életre­való, szorgalmas, munkás magyar ifjúságot nevelni, hogy megvalósíthassák ők azt az egyetlen célt, amely ma ennek a letört, elgyö­tört, szétszaggatott Csonkamagyarországnak minden mnbere előtt áll: a régi, dicső, Nagy­magyarorázág megteremtését! Halmy Gyula. Kedvezmények a jövedelem- vagyon- és hadinyereség- adó behajtásánál A hivatalos lap vasárnapi száma közli a pénzügyminiszter rendeletét az 1918—919. évi jövedelem és vagyonadó, valamint az 1917/919 évi hadinyereségadó behajtásáról- A rendelet szerint az adózóknak a pénzfigyigazgatósághoz (adófelügyelőhöz) intézett és kellően megokolt kérelmére, az összeg nagyságára való tekintet nélkül, a pénzügyigazgatóság a következő ked­vezményeket adhatja: Azok az adózók, akik bevallást adtak és az elsőfokú kivetés ellen fölebbezéssel éltek, fizetési halasztást kapnak, hogyha az 1918. és 1919. évi adóra az értesítéstől számított 8 na­pon belül legalább akkora összeget fizetnek be mint amekkora volt a megelőző legutolsó ki­vetéskor a terhére kirótt összeg. Akik eredeti­leg nem adtak vallomást, de az észrevételben, vagy a föiebbezésben {terjesztettek elő vallo­mást, fizetési halasztást kapnak, ha az 1918, valamint az 1919 évi adóra az értesítéstől szá­mított 8 napon belül legalább akkora összeget fizetnek be, amely nem kisebb, mint a meg­előző legutolsó kivetéskor az illető terhére ki­rótt összeg volt és egyszersmind nem kisebb a terhére most kirótt összeg 50 százalékánál. Az 1917—1919. évi hadinyereségadó tekintetében a pénzügyigazgatósághoz intézett kérelemre az adózók — tekintet nélkül arra, hogy adtak-e vallomást vagy sem — fizetési [halasztást kap­nak és pedig ugy, hogy legalább oly összeget fizessenek be azonnal, amely nem kisebb a terhükre kirótt hadinyereségadó már esedékessé vált részleteinek 50 százalékánál. A fizetési ha­lasztás az adófelszólamlási bizot ság határoza­tának meghozataláig, de legkésőbb az 1921. év végéig terjed. A miniszterelnök és a kultuszminisz­ter vasárnap Debrecenbe érkeznek Bernoták népjóléti miniszter a szombat esti vonattal jön A debreczeni Tiszaistván tudományegye­tem vasárnap tartja névavató ünnepélyét. — A névavató ünnepélyre lejön Debrecenbe gróf Bethlen István miniszterelnök, VasB József kultuszminiszter és Bernolák Nándor népjóléti miniszter. A miniszterelnök és a kultuszminiszter vasárnap reggel 9 órakor érkeznek, mig Ber­nolák népjóléti miniszter a szombat esti vonat­tal. —• Másnap mindhárman részt vesznek az egyetem névavató ünnepélyén, de a két szak­miniszter felhasználja az alkalmat tárcájuk ke­retébe vágó ügyek elintézésére is. így Vass miniszter az egyetemi építkezések dolgában fog informálódni és rendelkezéseket adni. A Falu Országos Szövetség közegészségügyi szakosztályainak közleményei I. része már megjelent s két előadást tartalmaz. A Falu egészségügye orvoskérdés c, alatt a téti járási orvos, dr. Kovácsis Sándor a falu egészségügyéről, az orvosi preventív és kurativ szolgálatról, a szolgálatot teljesítő faktorokról: orvosról, bábáról, halottkémről, egészségügyi intézményekről ir uj nézőszögből. A falut az utolsó 50 évben bűnös köny­nyelmüséggel elhanyagolták. A falura vetett orvos helyzete olyan, hogy „a fürésszel fúrni a fúróval fürészelnie kell' (Musboldo) 12,403 falu egészségéről van szó, Magyarország 4/ 6 öd részéről 14 meg félmillió lakosról, kik soraiból legtöbbet arat a nagy kaszás. A 10 ezer lakoson felüli községekben 100 elhalt közül 92, addig az ezer lakoson aluli községekben csak 21 részesült gyógykezelésben. Az ipari munkásság halálozási arányszáma 19%, az őstermelőé 27%. Születési szám tekintetében volt Magyarország 3-ik helyen, halálozás tekin­tetében vezetőhelyen állt. Az ok az, hogy földmivelő nép sajnálja a garast, hátha úgyis meggyógyul. A körorvosi állások egyharmada emiatt állandóan betöltetlen. Az orvosok mű­ködése egyébb tekintetben sem talál seholsem méltánylást, bár lemondanak a kulluréletről, szellemi élvezetekről, napról napra utaznak, har­colnak a tudatlan néppel betegeik érdekében, irtják a babonát, kiirtják a butaságot, küzde­nek a rossz indulat, rágalom ellen, elháritják a nemzeti csapásokat. A következő javaslata van a közegész­ségügyünk helyes megoldására : Mondassék ki törvényszerű uton, hogy: 1. A közegészségügy végső megoldása — orvos kérdés. Evégből az orvosok számát szaporítani kell, hogy legalább minden 5-10 ezer lakosra jusson egy orvos. 2. Az egészségügyet: az egészségügyi közigazgatást, az egészségügyi intézményeket az orvosokat, az egészségügyi segédszemély­zetet : bábákat, halottkémeket államosítani kell. 3. Egészségügyi minisztérium állítandó fel orvos vezetése alatt. 4. A gyógykezelés kötelezettsége kitér­jesztessék-e 15 éves korig; járvány esetén pedig minden beteg tartozik orvossal gyógyít­tatni magát. 5. A népiskolák javításával, szaporításával és a felnőttek oktatásával emelni kell a nép­műveltséget és ezzel terjeszteni a népnél az egészségtan ismereteket. J"ön! -W A levágott kéz!! Serao Matild világhírű regénye filmen 6 felvo­násban, hétfőn és kedden a DIADALBAN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom