Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 121-145. szám)

1921-06-01 / 121. szám

Nyíregyháza, 1921. junius 1. * Szerda XLII. évfolyam. * 121. szám. SZABOLCSVARMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA _ésl Arak: haíybaa : ogésa Avr« 0JOK, MMvfO ^(M^yedivr* 80 K. agy hdn*pr»30K, vMékoru mém é*ra 829 K, féUWra 180 K. ,iagy«dévc« 80 K, tfy Mnapra 80 K. — Egyat Mám ára 2 korona. AtopHwtta JÓBA ELEK Fatalöa aaarfcMStft D*. 8. 8ZA8Ó LÁSZLÓ Searkasztöcég ét kiadóhivatal: S2ÉCHENWUT «. ttZAM. Totaforvaxán t80. Poatach«**a Ktairatefcat nam adunk viaas*. Vébásj ssó a menekült | Tisztán nemzeti érdekeket szolgáló külpolitikát! tisztviselőkről A Nyírvidék f. hó 25-iki számában Sz. vezércikkben foglalkozik a menekült tisztvise­lőkkel. Szerinte dicsérendő ugyan az idegen államnak be nem hódoló magyar dacosság, de sokkal inkább dicsérendő azoknak felfogása, kik megalkudva a helyzettel esküt tettek, hogy legyenek az ottani magyarság mentsvárai. Végül pedig kéri a menekülteket, hogy mihelyt lehet­séges lesz a visszatelepülés, azonnal foglalják el s a végsőkig tartsák pozíciójukat. Ebez kívánok röviden hozzászólni. Az erdélyi magyarság — eltekintve a birtokos osztálytői, mely kisebb nagyobb va­gyonnal rendelkezik, — két csoportba soroz­ható. Vannak, kik mintegy megcsontosodtak msgyar érzelmükben s még csak a gondolata is távol áll tőlük, hogy ők a magyar állam­eszmének akármely módon árulói legyenek. Ezeknek lett sorsuk a menekülés keserves kenyere. Ezek jobbára a székelységből kerül­nek ki. Vannak továbbá olyanok, kik hajlan­dók a megalkuvásra. Itt is külömbséget kell tenni. Nevezetesen némelyek saját anyagi hely­zetük biztosítása érdekében, minden nemesebb cél figyelmen kívül hagyásával tették le az esküt s ezek az u. •. renegátok, kik stréber­ségből kifolyólag magyar létükre üldőzői a magyarnak, megtagadói mindennek, ami a magyar állameszmével vonatkozásban van A nemzetgyűlés mai ülése mert ugy vélik, hogy Magyarország számára ugy sincsen többé feltámadás. Viszont ezekkel szemben vannak tiszteletet érdemlő megalku­vók, akik tényleg a közérdekért, a magyarság érdekéért tettek hüségesküt s maradtak meg helyükön. Ezek az erdélyi magyar felekezeti középiskolák tanárai. Ezek előtt mindig tiszte­lettel emeljük meg kalapjainkat. Közigazgatási pályán a román kormány olyanokat, kiktől a magyarság valamit várhatna, már nem alkaimaz, az ilyenek szolgálatára már nem reflektál. Kitelepült tisztviselők meg éppen nem is gondolhatnak arra, hogy őket a román kormány valamikor is alkalmazná, helyük be van töltve román ficsorokkal, sőt amily arányban gyártja Románia a saját nemzet­ségbeli hivatalnokait, ép oly arányban bocsátja el a még hivatalban levő magyar vagy szász tisztviselőket A kitelepültek hazamenetele lehetetlen. Most még az. A reményt azonban nem adjuk fel. Nem adjuk fel utolsó leheletünkig, sőt még az utolsó percben is ezt a reményt fia­inknak örökségül hagyjuk. Két év óta mennyit bizakodtunk, mennyit reméltünk s hányszor csalódtunk. S mi leginkább fáj, ez az, hogy a menekülteket nagyon sokan olybá tekintik, mint akik csak elenni jöttünk mások elöl a kenyeret. Nem. Mi azzal a szándékkal hagytuk el Erdélyt, hogy itt is dolgozni akarunk. Dol­gozni Magyarországért, dolgozni Erdélyért, melynél szebb s boldogabb földet nem isme­rünk ; és ha egykor megszólal majd Horthy harcra hivó kürtje, ott leszünk mind, hogy ismét találkozhassunk kérges tenyerű fejszés, vasvillás, dorongos fzékely testvéreinkkel, kik minket s magyar testvéreiket várni nem szűn­nek meg soha-soha. lí. Budapest, máj. 31. Saját tudósítónktól. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitja meg Rakovszky elnök, Az első szónok Grieger Mihály. A külügyminiszter exposéjával kapcsolatban kéri, hogy ha a 'külügyminiszter igazán magyar szellemben akarja kiépíteni kül­politikai életünket, mentse fel a régi osztrák­magyar külpolitika még ma is közreműködő exponenseit, akik régi mentalitásukból képtele­nek kivetkőzni. A nagy összeomlásból legalább annyi hasznunk legyen, hogy tőről metszett, ma­gyar, tisztán nemzeti érdekeket szolgáló kül­politikát kapjuk, Ne rangot, születést, hanem egyéni kivá­lóságot, izzó magyar érzést keressenek, amikor diplomatáinkat kiszemelik. Nem gőgös urakra, hanem politikai és sajtóügyekben egyaránt ott­honos, gazdasági' pénzügyi, kereskedelmi ösz­szetüggésekkel számoló agitátorokra van szük­ségünk. Szakitanunk kell egyszer már az avult osztrák d'plomáciai szellemmel. Felhívja a külügyminiszter figyelmét arra az európaszerte szenzációt keltő külpolitikai eseményre, hogy Japán elhatározta konstanti­nápolyi nagykövetsége felállítását, holott eddig nem tartott fenn összeköttetést Törökországgal. 1 I Japán jól tudja mit rejt a turáni faj jövője és » most is érdekében állt, amit cselekedett. Kívá­natos, hogy a magyar külügyminiszter köze­lebbről foglalkozzék e döntő jelentőségű diplo­máciai ténnyal. A nemzetiségi minisztériumok megszün­tetését tudmásul veszi, de jó lett volna, ha a külügyminiszter tájékoztatta volna az országot a kormány nemzetiségi politikájáról is. Pénzügyi tekintetben kívánatosnak tartja a gazdasági tanács felállítását a pénzügy­miniszter mellé. Miért türi a pénzügyminiszter, hogy a bankok súlyos milliárdokkal adóztassak meg a közönséget s még ma is az osztrák tőke érdekeit szolgálják. A tőzsdén telhetlen kufárok valóságos orgiákat ülnek. . Grieger után Haypál a kisgazdák hely­zetét panaszolta el Egyes községekbea a jegy­zők azt az utasítást kapták a szolgabiráktól, hogy ne nagyon támogassák a kisgazdákat. Rámutat közigazgatásunk számos visszaélésére. A következő szónok Sándor Pál, aki a háborúról beszél. 1916-ban már tudták jól, hogy el fogjuk veszíteni a háborút, de nem világosították fel a kormányt. Sem a hadveze­tőség, sem a szövetséges hatalmak kormányai nem intézkedtek a mintegy hét millió magyar életének megmentésére. Adatokat sorol fel a magyarság veszteségeiről. Akiknek idejében tudtak az összeomlás elkövetkezését s még sem tettek megakadályozására semmit, azok az igazi bűnösök, akiket meg kell büntetni. Az ülés folyik. Ma éjfélkor kezdődik a 24 órás időszámítás Holnap érkezik az első gyorsvonat Nyíregyházára Budapest, máj. 31. (Saját tudósítónktól.) Ma éjfélkor megkezdődik a 24 órás idő­számítás, holnaptól kezdve már nem lesz dél­után 1, 2, 3 stb óra, hanem 13, 14, 15 stb órát számolnak a vasúton. Holnap lép életbe az uj menotrend is es holnap indulnak meg az uj gyorsvonatok. Nyíregyházán nevezetes ese­mény játszódik le holnap, befut az első gyors­vonat, amely 14 órakor (d u. 2 óra) indul Budapestről. Budapestről héttőn, szerdán és pénteken indul gyors Nyíregyházára, Nyíregy­házáról pedig kedden, csütörtökön és szomba­ton indul és 14 óra 10 p. (d. u. 2 óra 10. p.) érkezik Budapestre. Mikor jön az antant bizottság Magyarországra ? Budapest, máj. 31. (Saját tudósítónktól.) A jóvátételi bizottság, amelynek érkézé, sét a jövő hétre jelezték, ujabb intézkedés következtében nem fog Magyarországra jönni. A szövetségesek , ugyanis belátták, hogy az osztrákokat is súlyosan terhelő nagyobb missió költségeit, mintegy 800, közöttük több magas­rangu tiszt ellátását nem volna méltányos az amúgy is kifosztott Csonka Magyarországtól követelni Azért julius hó 10-én egy kisebb ellen­őrző bizottság jön Magyarországra. Ez a bizott­ság vizsgálat tárgyává teszi a határokat és azok igazságtalanságairól előterjesztést fog tenni a Népszövetségnek. Ismét emelkedik a korona Budapest, május 30-(Saját tudósítónktól.) Zürichi jelentés : Budapest 220, Bécs 135, osztrák bélyegzett 102. Valuták: Napoleon 800, dollár 238, márka 386, osztrák korona 43, lei 389, szokol 373, dinár 700. Ára 2 korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom