Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 121-145. szám)
1921-06-01 / 121. szám
Nyíregyháza, 1921. junius 1. * Szerda XLII. évfolyam. * 121. szám. SZABOLCSVARMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA _ésl Arak: haíybaa : ogésa Avr« 0JOK, MMvfO ^(M^yedivr* 80 K. agy hdn*pr»30K, vMékoru mém é*ra 829 K, féUWra 180 K. ,iagy«dévc« 80 K, tfy Mnapra 80 K. — Egyat Mám ára 2 korona. AtopHwtta JÓBA ELEK Fatalöa aaarfcMStft D*. 8. 8ZA8Ó LÁSZLÓ Searkasztöcég ét kiadóhivatal: S2ÉCHENWUT «. ttZAM. Totaforvaxán t80. Poatach«**a Ktairatefcat nam adunk viaas*. Vébásj ssó a menekült | Tisztán nemzeti érdekeket szolgáló külpolitikát! tisztviselőkről A Nyírvidék f. hó 25-iki számában Sz. vezércikkben foglalkozik a menekült tisztviselőkkel. Szerinte dicsérendő ugyan az idegen államnak be nem hódoló magyar dacosság, de sokkal inkább dicsérendő azoknak felfogása, kik megalkudva a helyzettel esküt tettek, hogy legyenek az ottani magyarság mentsvárai. Végül pedig kéri a menekülteket, hogy mihelyt lehetséges lesz a visszatelepülés, azonnal foglalják el s a végsőkig tartsák pozíciójukat. Ebez kívánok röviden hozzászólni. Az erdélyi magyarság — eltekintve a birtokos osztálytői, mely kisebb nagyobb vagyonnal rendelkezik, — két csoportba sorozható. Vannak, kik mintegy megcsontosodtak msgyar érzelmükben s még csak a gondolata is távol áll tőlük, hogy ők a magyar állameszmének akármely módon árulói legyenek. Ezeknek lett sorsuk a menekülés keserves kenyere. Ezek jobbára a székelységből kerülnek ki. Vannak továbbá olyanok, kik hajlandók a megalkuvásra. Itt is külömbséget kell tenni. Nevezetesen némelyek saját anyagi helyzetük biztosítása érdekében, minden nemesebb cél figyelmen kívül hagyásával tették le az esküt s ezek az u. •. renegátok, kik stréberségből kifolyólag magyar létükre üldőzői a magyarnak, megtagadói mindennek, ami a magyar állameszmével vonatkozásban van A nemzetgyűlés mai ülése mert ugy vélik, hogy Magyarország számára ugy sincsen többé feltámadás. Viszont ezekkel szemben vannak tiszteletet érdemlő megalkuvók, akik tényleg a közérdekért, a magyarság érdekéért tettek hüségesküt s maradtak meg helyükön. Ezek az erdélyi magyar felekezeti középiskolák tanárai. Ezek előtt mindig tisztelettel emeljük meg kalapjainkat. Közigazgatási pályán a román kormány olyanokat, kiktől a magyarság valamit várhatna, már nem alkaimaz, az ilyenek szolgálatára már nem reflektál. Kitelepült tisztviselők meg éppen nem is gondolhatnak arra, hogy őket a román kormány valamikor is alkalmazná, helyük be van töltve román ficsorokkal, sőt amily arányban gyártja Románia a saját nemzetségbeli hivatalnokait, ép oly arányban bocsátja el a még hivatalban levő magyar vagy szász tisztviselőket A kitelepültek hazamenetele lehetetlen. Most még az. A reményt azonban nem adjuk fel. Nem adjuk fel utolsó leheletünkig, sőt még az utolsó percben is ezt a reményt fiainknak örökségül hagyjuk. Két év óta mennyit bizakodtunk, mennyit reméltünk s hányszor csalódtunk. S mi leginkább fáj, ez az, hogy a menekülteket nagyon sokan olybá tekintik, mint akik csak elenni jöttünk mások elöl a kenyeret. Nem. Mi azzal a szándékkal hagytuk el Erdélyt, hogy itt is dolgozni akarunk. Dolgozni Magyarországért, dolgozni Erdélyért, melynél szebb s boldogabb földet nem ismerünk ; és ha egykor megszólal majd Horthy harcra hivó kürtje, ott leszünk mind, hogy ismét találkozhassunk kérges tenyerű fejszés, vasvillás, dorongos fzékely testvéreinkkel, kik minket s magyar testvéreiket várni nem szűnnek meg soha-soha. lí. Budapest, máj. 31. Saját tudósítónktól. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitja meg Rakovszky elnök, Az első szónok Grieger Mihály. A külügyminiszter exposéjával kapcsolatban kéri, hogy ha a 'külügyminiszter igazán magyar szellemben akarja kiépíteni külpolitikai életünket, mentse fel a régi osztrákmagyar külpolitika még ma is közreműködő exponenseit, akik régi mentalitásukból képtelenek kivetkőzni. A nagy összeomlásból legalább annyi hasznunk legyen, hogy tőről metszett, magyar, tisztán nemzeti érdekeket szolgáló külpolitikát kapjuk, Ne rangot, születést, hanem egyéni kiválóságot, izzó magyar érzést keressenek, amikor diplomatáinkat kiszemelik. Nem gőgös urakra, hanem politikai és sajtóügyekben egyaránt otthonos, gazdasági' pénzügyi, kereskedelmi öszszetüggésekkel számoló agitátorokra van szükségünk. Szakitanunk kell egyszer már az avult osztrák d'plomáciai szellemmel. Felhívja a külügyminiszter figyelmét arra az európaszerte szenzációt keltő külpolitikai eseményre, hogy Japán elhatározta konstantinápolyi nagykövetsége felállítását, holott eddig nem tartott fenn összeköttetést Törökországgal. 1 I Japán jól tudja mit rejt a turáni faj jövője és » most is érdekében állt, amit cselekedett. Kívánatos, hogy a magyar külügyminiszter közelebbről foglalkozzék e döntő jelentőségű diplomáciai ténnyal. A nemzetiségi minisztériumok megszüntetését tudmásul veszi, de jó lett volna, ha a külügyminiszter tájékoztatta volna az országot a kormány nemzetiségi politikájáról is. Pénzügyi tekintetben kívánatosnak tartja a gazdasági tanács felállítását a pénzügyminiszter mellé. Miért türi a pénzügyminiszter, hogy a bankok súlyos milliárdokkal adóztassak meg a közönséget s még ma is az osztrák tőke érdekeit szolgálják. A tőzsdén telhetlen kufárok valóságos orgiákat ülnek. . Grieger után Haypál a kisgazdák helyzetét panaszolta el Egyes községekbea a jegyzők azt az utasítást kapták a szolgabiráktól, hogy ne nagyon támogassák a kisgazdákat. Rámutat közigazgatásunk számos visszaélésére. A következő szónok Sándor Pál, aki a háborúról beszél. 1916-ban már tudták jól, hogy el fogjuk veszíteni a háborút, de nem világosították fel a kormányt. Sem a hadvezetőség, sem a szövetséges hatalmak kormányai nem intézkedtek a mintegy hét millió magyar életének megmentésére. Adatokat sorol fel a magyarság veszteségeiről. Akiknek idejében tudtak az összeomlás elkövetkezését s még sem tettek megakadályozására semmit, azok az igazi bűnösök, akiket meg kell büntetni. Az ülés folyik. Ma éjfélkor kezdődik a 24 órás időszámítás Holnap érkezik az első gyorsvonat Nyíregyházára Budapest, máj. 31. (Saját tudósítónktól.) Ma éjfélkor megkezdődik a 24 órás időszámítás, holnaptól kezdve már nem lesz délután 1, 2, 3 stb óra, hanem 13, 14, 15 stb órát számolnak a vasúton. Holnap lép életbe az uj menotrend is es holnap indulnak meg az uj gyorsvonatok. Nyíregyházán nevezetes esemény játszódik le holnap, befut az első gyorsvonat, amely 14 órakor (d u. 2 óra) indul Budapestről. Budapestről héttőn, szerdán és pénteken indul gyors Nyíregyházára, Nyíregyházáról pedig kedden, csütörtökön és szombaton indul és 14 óra 10 p. (d. u. 2 óra 10. p.) érkezik Budapestre. Mikor jön az antant bizottság Magyarországra ? Budapest, máj. 31. (Saját tudósítónktól.) A jóvátételi bizottság, amelynek érkézé, sét a jövő hétre jelezték, ujabb intézkedés következtében nem fog Magyarországra jönni. A szövetségesek , ugyanis belátták, hogy az osztrákokat is súlyosan terhelő nagyobb missió költségeit, mintegy 800, közöttük több magasrangu tiszt ellátását nem volna méltányos az amúgy is kifosztott Csonka Magyarországtól követelni Azért julius hó 10-én egy kisebb ellenőrző bizottság jön Magyarországra. Ez a bizottság vizsgálat tárgyává teszi a határokat és azok igazságtalanságairól előterjesztést fog tenni a Népszövetségnek. Ismét emelkedik a korona Budapest, május 30-(Saját tudósítónktól.) Zürichi jelentés : Budapest 220, Bécs 135, osztrák bélyegzett 102. Valuták: Napoleon 800, dollár 238, márka 386, osztrák korona 43, lei 389, szokol 373, dinár 700. Ára 2 korona.