Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 98-120. szám)

1921-05-22 / 114. szám

2 J&fmrmm, á magyar Ipar A „bókemii", egyéb súlyos pusztításai mellett tönkretette zsenge és a fejlődés első lépéseit megtett iparunkat is. Ma már még azok is, akik az ipari működésben valami lealázót, valami decorum elleneset véltek fel­fedezni, eszmélni kezdenek és kezdik elhinni azt is, hogy az ipari foglalkozásokat és vala­mely ország iparát nem a foglalkozás tetszik, vagy nem tetszik oldaláról kell megítélni és elbirálni, hanem egyedül azt kell szemügyre venni, hogy az ipar a vele foglalkozót tisz­tességes becsületes megélhetéshez juttatja-e, továbbá, hogy az ország gazdasági életének előbbre vitelére alkalmas-e az ipar, avagy azt aláásni hivatott. Minthogy az utóbbit józan ésszel elképzelni nem lehat, világos, hogy minden, mégoly agrárius és jogállamnak is iparra szüksége van és az ipart, amely tisztes­séges, minden, még oly úrhatnám tagjának is e társadalomnak, hazafiúi szempontból is első­rangú fontosságú kötelessége tisztelni Értse meg mindenki: kötelessége! Hogy ez mennyire igy van, azt Csonka­magyarországon ép ésszel gondolkodóknak magyarázni nem igen szükséges. Legalább igy látszik. De ha ezt megemlíteni, ezt gyakrabban hangoztatni nem volna szükséges, akkor nem tudjuk megérteni, hogy olyan államférfiak, mint Apponyi Albert gróf és mások, miért hangoz tatják elég sürün az ipar fontos voltát? Minek beszélnek erről ? Egészen biztosan azért, mert a mai agrárius feifogás mellett, még mindig hangoztatni kell, hogy tisztán mezőgazdasági foglalkozásból ez az ország meg nem élhet. Ezt különben Apponyi Albert grófnak saját szavai igy mondják: „Nsm szabad abban a hiedelemben élnünk, hogy tisztán mezőgazda­sági állam vagyunk, meri igy nem tudnánk megélni. Kevés kivitelünk erre nem elegedő. Csonkamagyarországnak vitális érdeke az ipar és kereskedelem. Iparunk legnagyobb részét elvesztettük, tehát arra kell törekednünk, hogy sok nyersanyagot dolgozzunk fel. Igy a fel­dolgozással összekötött nyereség is itthon ma­rad. A kormány találjon módszert arra, hogy a nyerstermékeket feldolgozó ipar fejlesztessék, mert ez feltétlenül szükséges közgazdasági világpositiónk megszerzéséra. 1' Ha nem volna szükséges nálunk ennek a felfogásnak terjesztése, akkor Apponyi Albert gróf nem fecsérelné erre a szót, Da mert sok rövidlátó szem van ínég, amely nagyobb pars­pektivák betekintésére absolute alkalmatlan, terjeszteni kell az ipar megbecsülésének, 'kellő megértésének, kellő értékelésének eszméjét; terjeszteni kell azt a tudatot, hogy csupán nyerstermékeknek exportálásából ez a fejletlen mezőgazdasági ország nem élhet, az el kell, hogy pusztuljon. Minduntalan halljuk harsonákból fújni a mezőgazdasági többtermelés unosan elcsépelt jelszavait. De, hogy e többtermelés felé csak egy lépés is történt volna, arról egy szót se hallani semerre. Ne higyjük azonban, hogy ta­lán titokban „többtermelnek" minálunk. A me­zőgazdasági többtermelés, erőteljes mezőgazda­sági ipar nélkül el sem képzelhető. Hogy pe­dig ilyen ipart nem teremtenek, azt talán csak nem vonja kétségbe bárki is. Hol van ennok valami nyoma? Sehol. Ha a kis Dánia büszkén vallja magát mezőgazdasági államnak, akkor ehhez meg van a maga joga és oka. De ezt mi nem mond­hatjuk. Mert azokkal az őskori terményekkel, amelyekkel mi tudunk kilépni az export te­rére, büszkélkednünk ugyan nem, hanem in­kább csak szégyenkeznünk lehetne. Dánia az ö mezőgazdasági iparát oly tökéletességre fej­lesztette, hogy minden versenyen felül áll, Ött nem becsmórlik az ipart. Mert éppen a mező­gazdasági ipar oly tökéletes, hogy exportja ut­ján az ország hiányzó ipari termelését ellen­súlyozhatja olyannyira, hogy nélkülöznie nem kell. De vájjon mi elmondhatjuk-e ezt ? Sajnos, de bizony nem. Igy pedig ne verjük a mellün­ket holmi agrárállamkodással. Nekünk ipart kell teremtenünk. Ki kell verni a fejekből sz álszemérmet. Tessék az ipari pályát magasabbra becsülni. Na legyen egyik pálya a másiknál alább becsült. Minden pálya, amely ezt a lerongyolt országot közgaz­daságilag előre ludja segíteni a íalpraálíás te­rén, az tiszteletet parancsoló és azt nyerő le­gyen. Ne legyen itt különbség gazda, hivatal­nok, iparos, vagy más foglalkozás között. Tisz­teljük egymást ugy, ahogyan egy lesújtott nem­zet minden fiának egymást tisztelnie kell. Sze­retettel keil öíszefogni minden téren, amely hazánkat talpra tudja állítani ugy, hogy ennek a nemzetnek expansiv ereje lehessan. Mert addig, amig nekünk amerikai liszt­tel kell letörnünk a honi termelők kapzsiságát, amig a más foglalkozású lenézett tagja a tár­sadalomnak. addig ne álmodjunk mi Nagyma­gyarorazágről, mert önmaguakat is alábe­csüljük . Tessék ipart teremteni, a maglévőt be­csülni és talpraállitani. Pissser János. á vetések állapota Szabolcs? áraeg yébei Nyíregyháza, máj. 21 Saját tudósítónktól Szabolcsvármegye április havi gazdasági állapotáról a vármegye gazdasági felügyelője a legutóbbi közigazgatási bizottsági ülésen szá­molt be és biztató képet adott a várható ter­méskilátások szempontjából. A muÜ hó 17 én beköszöntött csapadé­kos időjárás ugyanis rendkívül kedvezett az öszi vetések fejlődésére és előmozdította a ta­vaszi vetések kelését és fejlődését Az ősziek, kivéve a magasabb homokokra vetett korai vetéseket, melyek már szárban voltak, sokat javultak és ha valami közbe nem jön, közepes termést biztosítanak. A buza altalában jó, elég sürü, levelei eléggé sásosak, üde zöld színűek. A rozs elég magas, kalászát kihányta, a kalász elegendő hosszú, helyenkint azonban ritka. Az árpa, zab jól kelt, jól fejlődik, egészséges színe van. Bur­gonya, tengeri, répa most kelnek, a korai répa vetéseket sarabolják. A dohány palánták most már jól fejlőd­nek a melegágyban a kíültetéseket megkezdték. A kerti vetemények jól állanak, az eső előmozdította kelésüket, fejlődésüket. Az elma­radt rétek, legelők fejlődésnek indultak és a kihajtott jószág elegendő táplálékot talál, Az elmúlt hóban Kenézlő, Kékese, Pátroha, Buj községek kisgazdáinak legelőről kimaradt ál­latai részére sikerült legelőt biztosítani. Méltatlanul meghurcolt lelkész Nyíregyháza, május 21. Saját tudósítónktól. Több mint egy éve már, hogy Szász Imre monostorpályii lelkészt, néhány személyes rosszakarója, különböző hatóságok előtt meg­vádolta lehetetlennél lehetetlenebb bűnökkel, miket állitólag^a kommunizmus alatt követett volna el. A vádak alaptalanságát látván, minden fórum felmentő ítéletet hozott Szász Imre ügyében s vele szemben az eljárást beszün­tetendőnek ítélte. A feljelentők legutóbb az egyházi bíróságnál próbálkoztak feljelentéssel. A bíróság el is rendelte a fegyelmi vizsgálatot a feljelentés alapján s azt szabályszerűen lefolytatta. Tegnap tartotta ez ügyben a tárgyalást az egyházmegyei bíróság. A tárgyalás teljesen tisztázta Szász Imre forradalmi szereplését. F. Varga Lajos esperes, mint elnök hirdette ki az ítéletet, mely szerint a bíróság Szász Imrét minden vád alól tisztázva, felmenti s a felmerült 1000 korona vizsgálati költség meg­térítését a följelentők egyetemleges köteles­ségévé teszi, Ezzel aztán le is zárult az a hajsza, melynek Szász Imre egy éven át volt az áldozata. k főgimnázium tanulóifjúságának tornaverseiiye A nyíregyházi ág. h. ev. főgimnázium tanulóifjúsága e hó 29 én vasárnap délután 4 órai kezdettel tartja meg ez idei Torna és Athletikai versenyét. A verseny programm szá­mai : 1. Felvonulás és tisztelgés a tribün előtt. 2. Ima. Himnusz, a zászló elhelyezése, 3. Sza­badgyakorlatok (Svédrendszerü torna) 4 Rend­gyakorlatok. 5. Athletikai versenyek. 6. Szer­tornázás. 7 Érmek kiosztása. 8 Elvonulás és tisztelgés. A verseQy aiatt közreműködik a hsiybeli gyalogezred zenekara. Az athletikai versenyszámok. 1. Rövid távú eikfutáa az alsó osztálvos tanulók részére, 2. 60 méter, 100 méter, 400 méter ós 4X100 méteres stafétafutás. 3, Magas ugrás. 4 Táv­ugrás. 5. Suldobás. 6 Diszkoszdobás. 7. Pen­tatlon varseny. 8. Kötélhúzás. A verseny dijai, ezüst, ezüstözött és bronzérmek (I ső II ik Ili-ik díj.) Külön emlék­tárgy a pentatlon győztesének Az érmek meg­tekinthetők Bartsch ékszerész kirakatában. A juri tagjai: Moravszky Ferenc főgimn. igazgató, Dr. Vietórisz József, Dr. Krómy Ká­roly, Koós László, Tóth László, Dr. Szilágyi Jenő, Kozák István és Teltcsh Kornél urak. A versenyt kedvezőtlen idő esetén a rá­következő napon hétfőn d u. 4 órai kezdettel tartjuk meg. Jegyek már előre is kaphatók a főgimn. tanári szobájában valamiat özv. Rottaridesz Istvánná urnő dohánytőzsdéjében. Helyárak: Tribün 25 kor. ülőhely 20 kor. állóhely 6 és korona. A verseny jövedelmét, az elpusztított torna teremnek helyreállítására fordítjuk s igy a felülfizetéseket köszönettel vesszük és hirla­pilag nyugtázzuk. A rendezőség­VagjTftndon patkányt akaiitottak Nagyváradon borzasztó izgalomban van az oláh Sigurantia ós a policei. „Hallatlan" merénylet történt a „román állam tekintélye és épsége" ellen, mint ők mondják. Az történt ugyanis, hogy a hőt elején egy szép reggelen egy patkányt találtak a Kőrös hídjának a kar­táján felakasztva. Formálisan felakasztva zsi­neggel. A patkány nyakában egy nagy cédula lógott, rajta ez a felírás: — Inkább felakasztom magam, semhogy román állampolgár legyek. A román hatóságok rettentő dühbe gurultak és erélyes nyomozást indítottak annak kiderítésére, hogy ki akasztotta fel a patkányt. Arról is beszéltek, hogy büntetésből elzárják a hidat, de ezt még sem tették, mert nekik is szükségük van rá. De a patkány-ügyből kifolyólag mégis több letartóztatás történt. idö. Dumas Sándor regénye a filmen 1921. május 23, 24, 25, hétfőn, kedden és szerdán a ^Z^iaaaWtxn — EUda-pipereszappanok! A háború előtt annyira kedvelt Elida-pipereszappanok most már mint magyar gyártmányok kaphatók. Sza­vatolt suly, pazar külső, előkelő illat ős gaz­daságos használat jellemzi e minden tekintet­ben kiváló készítményeket. Igen tisztelt olva­sóinknak melegen ajánjuk az Elida pipereszappa­nokat. 3389—4

Next

/
Oldalképek
Tartalom